Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-04 / 89. szám
/ ------------N Gazdasági és érdekvédelmi napilap V_________________________J Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR. Szerkesztőség: 819 11 Bratislava, Martanovicova 25., 12. emelet Telefon: gazdasági rovat - 210 39 79, hírrovat - 210 39 83, sportrovat - 210 39 81. Telefax: 210 3992, 210 36 00, Telex: 92 516. Fényszedéssel készül a Da nubia print á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanovicova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgató-főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 EMLÉKEZZÜNK! „A történelem nem az enyészet őre” — írta egy fél évszázaddal ezelőtt Szabó István, egyik legnagyobb magyar történészünk. „Ami elmúlt, nem hull a semmibe, hanem sorsa és alakítója annak, ami rákövetkezik. Bennünk él és szenvedélyeket táplál. ” Kevés olyan sorsfordulója van a magyarság történetének, mint az első világháborút lezáró békediktátum, amelyet nemzetünk megbízott képviselői éppen 71 esztendővel ezelőtt, 1920. június 4-én írtak alá Versailles-ban, a Grand Trianon kastély nagytermében. A második Mohácsunknak is nevezett trianoni békeparancs jogilag szentesítette a gyakorlatilag már több mint egy éve bekövetkezett állapotot: az ezerévestörténelmi Magyarország feldarabolását. Nem csoda hát, ha e tragikus történelmi sorsfordulónk szinte létrejötte pillanatától bennünk él és ugyancsak táplálja a szenvedélyeket, elvégre ez vált huszadik századi történelmünk legmarkánsabb, leglényegesebb meghatározójává, egyszerűbben szólva: megnyomorítójává. Most, amikor erre a szomorú, nemzetünk, népünk egész további történelmi fejlődését sajátos módon befolyásoló békeparancsra emlékezünk, álljunk meg egy pillanatra, és vegyük röviden számba legalább annak leginkább testünkbe vágó rendelkezéseit. Tegyük ezt azonban minden haragtól és elfogultságtól mentesen, pusztán tényszerűen summázva a számunkra legkegyetlenebb trianoni szentenciákat. A magyarság számára jogilag a trianoni békeszerződés zárta le az első világháborút, azt a nagy világégést, amelynek végül is mi, magyarok lettünk a legtragikusabb vesztesei. E békediktátum következtében Magyarország elvesztette területének 71,4, lakosságának pedig 63,5 százalékát. Ennek eredményeképpen Magyarország lett Közép-Európának mind katonailag, mind pedig gazdaságilag leggyengébb állama. Lássuk a száraz tényeket! A történelmi Magyarország területe — Horvát-Szlavóniával együtt — 325 411 négyzetkilométer volt. A szőkébb értelemben vett Magyarország területe — Horvát-Szlavónia nélkül — 282 870 négyzetkilométert tett ki. A trianoni békeszerződés értelmében a maradék Magyarország területe 92 963 négyzetkilométerre zsugorodott. Az elcsatolt 232 448 négyzetkilométernyi területen hat állam osztozott. Az elcsatolt részekből Romániának jutott a legnagyobb darab, pontosan 103 093 négyzetkilométer — az eredeti országterület 31,7 százaléka —> tehát nagyobb terület, mint a maradék Magyarország. Jugoszlávia 63 092 négyzetkilométerrel gyarapodott a történelmi Magyarország rovására (19,4 százalék). A Csehszlovákiának átengedett észak-magyarországi területek nagysága 61 633 négyzetkilométer volt (18,9 százalék). Ausztria megkapta a Dunántúl nyugati szegélyét (4020 négyzetkilométer, 1,2 százalék), Lengyelország pedig Árva és Szepes megye néhány községét (589 négyzetkilométer, 0,2 százalék), végül Olaszország birtokba vehette Fiúmét (21 négyzetkilométer). A háború előtti területéből Magyarország megtarthatott 92 963 négyzetkilométert, tehát a történelmi haza 28,6 százalékát. A történelmi Magyarország lakossága 1910-ben — Horvát-Szlavóniával együtt — 20 886 487 Jő volt. A trianoni békeszerződés értelmében az ország lakossága 7 615 117 főre zsugorodott (36,5 százalék). A történelmi haza tehát elvesztette 13 271 370 lakosát, azaz népessége 63,5 százalékát. A Romániához csatolt területeken 1910-ben 5 237 981 lakos élt. Jugoszlávia 4131 249 (19,8 százalék) ma(Folytatás a 2. oldalon) Jozef Krsek első sajtótájékoztatója A közös inkább maradjon egyben (Munkatársunktól) — Nagy érdeklődés előzte meg az SZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének, Jozef Krseknek első sajtótájékoztatóját, amelyen jelen volt négy helyettese, Magdaléna Rosilová, Jozef Habovstiak, Cyprián Jurán és Ladislav Klinko is. A mezőgazdaságban uralkodó jelenlegi helyzetet több tényező váltotta ki — szögezte le mindjárt a bevezetőben a miniszter. A problémák tavaly szeptemberben, a dotációk megszüntetésével kezdődtek, majd az árliberalizáció bevezetésével folytatódtak. Az élelmiszer-kereslet csökkenéséből eredő veszteségek nagy részét a termelők viselték. Ezért a piacszabályozási alap jelentős hányadát, a 2,3 milliárd koronából 1,3 milliárdot a felvásárlási árak kiegészítésére kellett fordítani — bár eredetileg más célokra szánták. A marhahús árához februárban és márciusban kilónként 11, áprilisban és májusban 14 koronával járultak hozzá. Nagy mértékben sújtja a termelőket a hitelek nyújtásakor megszabott magas kamat, amely 8 százalékról 24 százalékra emelkedett. Ez év március 31-éig Szlovákia 860 mezőgazdasági üzeme közül mindössze 211 volt fizetőképes, de sok esetben másodlagos fizetésképtelenségről van szó. A legnagyobb gondot továbbra is a tej, a tejtermékek, a marhahús és a gyapjú értékesítése jelenti. Az egy főre eső évi marhahúsfogyasztás az .elmúlt évhez képest idén előreláthatóan csaknem felére, 24 kilogrammról 13-14 kilogrammra csökken. így természetesen csökkenteni kell a szarvasmarha-állományt, de az észszerű határokon belül. A minisztérium javaslata szerint mintegy 50 ezer (Folytatás a 2. oldalon) A „tizenkettek” külügyminiszterei Drezdában Gorbacsov meghívása még várat magára Drezdában tegnap megkezdődött a „tizenkettek” külügyminiszteri értekezlete. A politikai tanácskozás résztvevői a Németország keleti részének nyújtandó pénzügyi segítségről, továbbá az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten részt vett államok külügyminisztereinek júniusi berlini konferenciájáról, valamint az Európai Közösségeknek a Szovjetunióhoz és az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyáról tárgyalnak. A szerdáig tartó értekezlet — amelyre Hans—Dietrich Genscher német külügyminiszter kezdeményezésére kerül sor a volt NDK területén — első napirendi pontjaként Birgit Breuel asszony, a berlini privatizálási hivatal vezetője tájékoztatta a jelenlevőket a keleti német tartományokban kialakult gazdasági helwetrőí Sajtóértekezletükön a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy az egykori NDK-t is be kell vonni az európai közeledési folyamatba. Jugoszláviát viszont figyelmeztették: ha vezetése nem módosítja politikáját, nagyon súlyos helyzetbe kerülhet, és ezzel Belgrád kockára teszi a „tizenkettek” támogatásának elvesztését. Jacques Delors, az EK bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy jelenleg gyors ütemű „növekedésben” van a Jugoszlávia és az Európai Közösségek tagállamai közötti kereskedelem. Közölte, hogy a „tizenkettek” öt éves kooperációs megállapodást készít elő, amely Belgrád számára 1 milliárd dollárt jelent majd. A keletnémet tartomá(Folytatás a 2. oldalon) '<Sf' 3ju/cú í/lazas, av Jöhet idd, heygg/ emléhez/ulatraid dolog leső, múló tervezné /tátraid tg honó cv múló ieldhle/v Jurhésznv, múló ajövendolen? Migetndonv/ — áll az> irt/ hazám/ már-, (fsad nézdSdöm/,Jároh-, éleh, Jéggoeró szereztem/, ílut-igéheó. Már meg is osztom/, ha/ dnondonv, méjav e liztete-, téthos otthon*. QJörmögy, testvér, agy sor Iffietjió, höréd oarázshör teremtSdih-. Ihlet/ tg tatárhad, ha/ heejtrhad özönli d a/ tészta/ tegaó, ha* útaúih- rnygeseutarodieih, múló glsztev, ha/ rátayíodiah: te* mondd maradion, lehuúuyó szemmel, csah■ mondd cv szóhaó, méhtől agyszer 'Jutó- homohod, ejted, házad Maggarorszeíggá- összeálltai-. Qjidiö/ugtjoh/óh- hezesedteh, honod lérced — eeó nejélgtxed, ha/ maygéúid lüszde- szegyed tússzá/, múló oáraúihla/, téthaúiÁla/. Meró nem/ geszt/, éné csőd Jesztheó, nem* ölhet, mé csad ölte/ múihet, morenej/ magadra/ oarázsúgyeó, héáltsd az/ Jle- ífterzseeu/útdeó. a- szalad enedőhöngeirtál, szedd össze-, Jbegtóts, amit láttál, méó széovd, ésszd zsáhmá/ugdtál, túdám/ tatádnál, leáeuyoheiál. Múló d/oé a/ lárhátha/ egghor, herzzjjgtáó máidat-getetdolatlól, álráeidod árotdó szereybéó is-, álmaid állatseregét/ is. Jtybcjeuietd Itár ezredévig némán/, múló tússzheeeig, hév nem- hérdd szaoaéd a/utál enegleyboltlteó dörögnéd mayd a/ hérdezShneh-. íhtggefi/ hát és- tea tedd a- yáéldáó, cv messzela/uyzóa/v is nérnáö. (doro/oev hétetgoeerv Ideiemre-, neoetoe- nézed elle/iemre-. Meró lev sehol is: ottho/v állód mert az- cv oalá, méó érv látod, ahhor is, hév máit dédláloó, Jordtocv htom cv lúlágoó. lágy maradod meg- héroioóned Arzéné húiases tcmetdheO. ffiömjohon- Hihetned, hév tetszéd, ml ottjeszhd, égltemenehszéd. Ján Holcík a kormány reformpolitikájáról A NYEE szeptemberben alakul párttá „A Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom felkészült arra, hogy modern párttá alakuljon át” — mondotta a NYEE tegnapi sajtóértekezletén Jozef Kucerák, a mozgalom szlovákiai tanácsának elnöke. Hozzáfűzte, hogy az átalakulásról a szervezet szeptemberi közgyűlésén kell kimondani a végső szót. Amint azt a továbbiakban elmondta, a jövőbeli pártnak négy alapelvből kell kiindulnia: a parlamenti demokrácia következetes érvényre juttatásából, az emberi és szabadságjog tiszteletben tartásából, az egyéni kezdeményezés, felelősségtudat és a piacgazdaság támogatásából, valamint két egyenjogú tagköztársaság alkotta működésképes föderáció megteremtéséből. A mozgalom vezetőségének múlt héten Prágában tett látogatásáról szólva Jozef Kuőerák közölte: „A csehországi partnereinkkel egyetértettünk abban, hogy szövetségi szinten is erősíteni kell a koalíciós pártok és mozgalmak kapcsolatait.” Hozzátette, hogy véleménye szerint az eddigi együttműködés nem volt megfelelő. , A jövőbeli csehszlovák államjogi elrendezés kapcsán a NYEE szlovákiai tanácsának elnöke nagyra értékelte Alexander Dubcek legutóbbi állásfoglalását. Mint ismeretes, a (Folytatás a 2. oldalon)
