Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-21 / 104. szám
1991. június 21. ÍT ÚJSÁG ) I Egy alapszervezeti keltető napjai Már húscsirkéket is kínálnak Nagy Vilma gondozó: „ Igyekszem lelkiismeretesen végezni a munkámat. “ (A szerző felvételei) Kisudvarnokon idestova harminc évvel ezelőtt, harmincegynéhány - különféle jószág nevelésével foglalkozó - helybéli lakos megalakította az apróállattenyésztók alapszervezetét. A taglétszám mára kilencvenegyre emelkedett. Az egyesület első elnöke idősebb Kósa Árpád, a jelenlegi elnök édesapja volt. A szervezetnek csirkekeltetője is van. Csipetnyi múlt Az alapszervezet az egyesület közös pénzéből vásárolta az induláshoz szükséges felszerelést, berendezéseket. Kezdetben családi házaknál üzemeltek a gépek. Eleinte 3200 darab tojást keltettek ki egy idény alatt, most már jóval többet. A szervezet később megvásárolt a faluban egy elárvult portát. Az épületet átépítették, kicsit helyrepofozták, majd hozzáláttak a berendezések beszereléséhez. A tojást a Dunaszerdahelyi járásban vásárolják, persze kizárólag fajtiszta állománnyal rendelkező tenyésztőkkel kötnek szerződést. Két év tapasztalatai A keltető munkáját Lovas István irányítja, immár harmadik esztendeje.- Ezerkilencszáznyolcvankilencben 11 alapszervezet törzsállománnyal rendelkező 30 tagjától 87 065 tojást vettünk át - mondja a fiatalember -, ebből 7104 megtermékenyítetlen darabot visszaadtunk a tenyésztőknek, a felvásárolt tojások 91,8 százaléka volt fias. A két Bios keltetógép kapacitása 10 ezer tojás, a kelési átlag 5,1 százalékkal volt jobb az előző évinél. Az esetleges áramkimaradás első ízben nem okozott tetemes kárt, ugyanis a gondozók áramszünet esetén póttelepre kapcsolhatták a gépeket. A tervet a keltető mégsem tudta teljesíteni. A tojóhibridek iránt vészesen megcsappant a kereslet. Előfordult például, hogy csak a kikelés után két héttel sikerült vevőt találni a kis jószágokra. így az árakból is le kellett faragni. Tavaly már javult a helyzet,' holott több termelő sem teljesítette maradéktalanul a szerződésben vállalt tojásleadási kötelezettségét. Az eladási tervet, minimális elhullás mellett, 13 344 darabbal túl is teljesítették. A brojlerok a legkelendőbbek Ez ideig az idény általában februártól május végéig tartott. Most némiképp változott az üzemelés rendje. Ebben az évben január derekán indult a keltetés, s előreláthatóan június végén fejeződik be. A keltető néhány hete már TETRA-hibrid húscsirkéket is kínál megvételre. A tojások Magyarországról, a bábolnai Mezőgazdasági Kombinátból származnak, s egy külkereskedelmi cég szállítja Kisudvarnokra. A Szlovákiai Állattenyésztők Szövetsége kisudvarnoki alapszervezetének csirkekeltetóje egyike az ország, alapszervezet kötelékében működő legnagyobb keltetőinek. Postai utánvéttel legkevesebb 50 darabot küldenek az érdeklődőknek. Megrendelést levélben és telefonon is elfogadnak. Egyébként - állományfrissités céljából - 600 csirkét Csehországból is vásároltak. A fajtaválaszték bővítését és a minőség növelését elsődleges feladatuknak tekintik. Az egyesület életéből Az alapszervezet tagjai közül a legtöbben fajtatiszta birkákat, nyulakat, tyúkokat és galambokat tenyésztenek. Az idén ősszel szeretnék megrendezni a faluban a IX. csallóközi galamb- és a járási apróállat-kiállítást. A galambászok az elmúlt évek során figyelemre méltó sikereket értek el a szlovákiai és az országos kiállításokon.- Az első találkozóra - tudtam meg Seregy Ferenctől, az alapszervezet alelnökétől - még 1978 őszén került sor. Mintegy másfélszáz galambon kívül többek között vagy 60 nyulat és 12 akváriumban szebbnél szebb halakat is láthattak az érdeklődők. A nyolcadik csallóközi galambkiállításon és járási apróállat-bemutatóra már az egész országból érkeztek tenyésztők. Az idén megközelítőleg 700 galambra számítanak. ZOLCZER LÁSZLÓ Hosszabb kutatás után 1990- ben befejeződött az az elemző munka, melynek célja a különböző nemzetközi gazdasági szervezetek és az azokhoz tartozó országok környezetvédelmi politikájának összehasonlítása, illetve -a hasznosítható tapasztalatok feltárása volt. Ma már nyilvánvaló, hogy a régi, szakterületekre tagozódott környezetvédelem helyett átfogó, egységes alapelveken nyugvó, nemzetközi vonatkozású környezetgazdálkodási politikára és programra van szükség. A tőkés országok környezetvédelmi politikájának alapelve: „aki szennyez, az fizet“. Az EGK környezetvédelmi politikája hangsúlyozza, hogy a hagyományos eszközök - határozatok,, javaslatok, - hatékonysága egyre jelentéktelenebb. A legfontosabb kérdésekben ezért jogszabályokat, direktívákat fogadtak el, amelyek a nyolcvanas években a károsodás korlátozása helyett már a megelőzést helyezték előtérbe. A kelet-európai országokban a környezetvédelem szempontjából is problémát jelent a közepesen vagy gyengén fejlett gazdaság. Megnehezíti a korszerű környezetvédelmet, a természeti erőforrások kímélését. A szűkös fejlesztési források miatt a központi irányítás az újraelosztás során kénytelen sorrendet megállapítani, miközben a termelő beruházások az úgynevezett nem termelőekkel (infrastruktúra, környezetvédelem stb.) szemben elsőbbséget élveznek. Néhány nemzetközi tekintélyű környezetvédő szerint nem igaz, hogy csak a „gazdag" társadalmak élhetnek tiszta, egészséges környezetben. Sokan tévesen úgy vélik: a környezetvédelem egyfajta többletkiadást jelent, s hogy a környezetszennyező életforma sokkal olcsóbb. A környezetvédelem azonban nem a gazdagok luxusa, jókora megtakarítást jelent a társadalomnak. A „World Resources 1986“ című könyv adatai szerint az egy dollár nemzeti össztermelésre eső energiafogyasztás, illetve az erre eső kéndioxid-kibocsátás az egyes országokban a következőképen alakul: ország megajoule gramm Svédország 8,6 4 Japán 9,71 4 NSZK 11,8 5 USA 19,3 7 Csehszlovákia 30,1 40 Szovjetunió 32,3 19 Magyarország 49,5 31 A számokból is látható, hogy a takarékos társadalmak kevésbé szennyezik a környezetüket. Ha Csehszlovákia elérné a nyugat-európai országok takarékossági szintjét, ez nemcsak a környezetszennyezést, hanem az Brazília, amely 35 évvel ezelőtt a gyilkos méheket rászabadította Amerikára, most még veszélyesebb lények, a gyilkos afrikai krokodilok elterjedésével fenyegeti a földrészt. Egy brit-brazil házaspár 95 nőstény és 15 hím nílusi krokodilt telepített 1989-ben egy dél-brazíliai farmra, hogy fogságban tenyéssze őket, és bőrüket külföldön értékesítse. Környezetvédők és tudósok szerint csak idő kérdése, s a krokodilok elszabadulnak a farmról. Ha ez bekövetkezik, a déli Rio Grande do Sul tartomány tavai, mocsarai és folyóvizei ideális tenyészhelyül szolgálhatnak számukra - mondják a szakértők. A gyorsan szaporodó óriáshüllők elárasztják Latin-Amerika dzsungeléit, felülkerekednek a helyi fajokon és felborítják a kontinens ökológiai egyensúlyát. Az egy tonna súlyúra és 6,5 méter hosszúra is megnövő nílusi krokodilok már azzal tönkretehetik a vidék állatvilágát, hogy a helyi fajok számára ismeretlen betegségeket terjesztenek el. Dél-Amerika hét kajmánfajtája kipusztulhat, mert képtelen lesz megküzdeni a táplálékért a nagyobb, agresszívebb afrikai krokodilokkal. A tenyésztöudvarból, egy homokdombból és mesterséges lagúnából 5 energiaimport kiadásait is jelentős mértékben csökkentené. A lakásokban például csupán egyetlen termosztát kellene ahhoz, hogy a lakó ne az ablaknyitással szabályozza a szoba hőmérsékletét. A világítás energiaköltségét is egyötödére csökkenthetnénk, ha a Tungsram vállalat Globolux villanyógőjét használnánk. Még akkor is jobban járna az ország, ha az állam ingyen adná ezeket a termosztátokat és villanyégőket, mintha ezt a pénzt újabb, valutaigényes, szennyező erőművekbe fektetné. A nemzetközi környezetvédelmi politika és a technológiák hasznosíthatóságának alapvető feltétele a társadalmi és a gazdasági szerkezet, valamint az irányítási és érdekeltségi rendszer olyan átalakítása, melyben a nyugaton bevált módszerek jól alkalmazhatók. A hagyományos és leszűkítve értelmezett környezetvédelem fogalma és tartalma helyett a környezetgazdálkodás gyakorlatát kell elfogadtani, illetve megvalósítani. A nemzeti környezetvédelmi politika kialakítása és korszerűsítése során célszerű a Környezetvédelmi Világstratégia irányelveit figyelembe venni, mégpedig a következők alapján:- a környezetpolitika szervesen épüljön be az általános és gazdaságpolitikába;- tegye lehetővé a'környezet állapotára vonatkozó összes információhoz való hozzájárulást;- országos és nemzetközi szinten hatékony együttműködést valósítson meg. A jogi és adminisztratív szabályozás korszerűsítéséhez alapul szolgálhat az EGK direktívákra vonatkozó gyakorlata, amely szerint csak a végcélt szabják meg kötelezően, az egyes országok maguk határozhatják meg azokat az eszközöket, amelyekkel ezt szeretnék elérni. Csehszlovákia a világ legtisztább országai közé tartozhatna, ha iskoláiban kötelező tantárggyá tennék a környezetvédelmet, tanítanák az energiatakarékosságot és az anyagok újrafelhasználását. Az ezzel kapcsolatos anyagi befektetés (megfelelő szakkönyvek kiadása és a tanárok átképzése) csupán elenyésző ahhoz a haszonhoz képest, amit egy tájékozott és a környezetvédelmet szem előtt tartó új generáció jelentene. Összevetve a téma nemzetközi tapasztalatait a hazai tendenciákkal, megállapítható, hogy hazánk környezetvédelmi politikája, szakmai-elméleti vonatkozásaiban korszerű, ugyanakkor a gyakorlat - a megvalósítás - terén magán viseli mindazokat a korlátokat, amelyek társadalmi-gazdasági berendezkedésünk, gazdasági nehézségeink következményei. Feldolgozta: KOCSMÁROS LÁSZLÓ álló krokodilfarmot betonfalú, erős farácsokkal lezárt medencében tartják. A tulajdonosok szerint egyszerűen lehetetlen, hogy innen akár egyetlen állat is kiszabaduljon. Ez azonban nem nyugtatja meg a környezetvédőket, akik szerint a kockázat igen nagy, különös tekintettel arra, hogy a farmon évente 4800 krokodilt keltetnek - elég egy figyelmetlen őr vagy egy tolvaj, s máris itt a katasztrófa. A krokodiltenyésztőkhöz hasonlóan fogadkozott az a Sao Paulo-i méhész is, aki 1956-ban 70 afrikai gyilkos méhet hozott be az országba. A méhek azonban elszabadultak, és megkezdték vándorlásukat észak felé. A múlt év őszéig csaknem ezer embert öltek meg és Mexikóból átjutottak Texasba. Brazil szakemberek szerint az esetleg kiszabaduló krokodilok is hasonló útvonalat választanának: északnyugat felé vándorolnának, Brazília középső részén és Bolívián át, átkelnének az Amazonas-medencén, elterjednének Közép-Amerikában, és eljutnának egészen Texas déli részéig. S mindez azért, mert 1989-ben egy alacsony beosztású brazil tisztviselő, szakemberek megkérdezése nélkül, tudatlanul kiadott egy importengedélyt ... (új Magyarország) A környezetvédelem nemcsak pénzkérdés Fizessenek a szennyezők Gyilkos méhek után krokodilok Hodossy Ilona már 11 éve dolgozik a keltetőben
