Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-01 / 87. szám
Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR Szerkesztőség: 819 11 Bratislava, Martanoviéova 25., 12 emelet Telefon: gazdasági rovat - 210 39 79, hírrovat - 210 39 83, sportrovat - 210 39 81. Telefax: 210 39 92, 210 36 00, Telex: 92 516. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKl KADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanoviéova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgató-főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Terjeszti a Postai HírlapszolgálaL Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Érettségi a dunaszerdahelyi mezőgazdasági középiskolában . N Gazdasági és érdekvédelmi napilap V_______________________J Változás menet közben A dunaszerdahelyi mezőgazdasági középiskolában május 27-én, a gyakorlati vizsgákkal kezdődött az érettségi. Az ebnéleti vizsgák ma érnek véget magyar és szlovák nyelvből, valamint a szaktantárgyakból. A 126 diák (könyvelés: 39, állattenyésztés: 19, növénytermesztés: 33, távhallgatók: 35) olyan időszakban hagyja el az iskolapadot, amikor a mezőgazdaság átalakulóban van, a szövetkezetek felbomlóban, az állami támogatás megszűnőben, a munkahelyek száma pedig csökkenőben. A végzősök hónapok óta érdeklődnek munkahelyek felől, ám nagyon kevesen kaptak biztató ígéretet a mezőgazdasági üzemek vezetőitől, alak (ki)várják az elkövetkező hetek, hónapok változásait: hogyan alakul a mezőgazdaság sorsa. A megkérdezett diákok nagy része bár tisztában van a pillanatnyi helyzet kilátástalanságával, mégsem borúlátó. Kalmár Zsuzsa annak ellenére, hogy nem humán profilú iskolában végzett, a nyitrai tanítóképző főiskolára készül magyar-szlovák szakra, ha nem sikerül bejutnia, akkor egyéves katonai tanfolyam elvégzése után a hadseregnél helyezkedik el. Huszár Hajnalka a galántai banknál jelentkezett, ahonnan negatív választ kapott, a légi szövetkezetnél sem járt jobban: azt a választ kapta, hogy csökkentik a személyzet létszámát. Addig is, amíg kedvező munkalehetőség kínálkozik, Hajnalka szülei boldogfai kertészetében igyekszik hasznosítani ismereteit. Talán a családi farmok jelentik a jövőt ezeknek a fiataloknak (?) A megváltozott körülmények között van-e jövője egy mezőgazdasági profilú iskolának? Jól felszerelt, modern iskola a dunaszerdahelyi, viszont a gyakorlati oktatás lehetőségei szűkösek és elmaradnak az igényektől. Hasonló jellegű ausztriai iskolában a diákok több hektáron gazdálkodnak, és ilyen módon elméleti ismereteiket kiegészíthetik gyakorlati tapasztalatokkal. Andrássy Jolán igazgatóhelyettesnek volt alkalma megismerni az ausztriai gazdasági iskolák helyzetét. Az oktatás színvonalának emelése elképzelhetetlen tapasztalat- és szakembercserék nélkül. — Diákjaink szakgyakorlatokat végeztek Magyarországon, az ottani diákok pedig nálunk. Évek óta tartjuk a kapcsolatot a csornai mezőgazdasági középiskolával. Hasonló kapcsolat kiépítésén fáradozunk egy Bécs melletti iskolával. Igazgatósági szinten megtörtént a kapcsolatfelvétel, jártunk ott, rövidesen ők is viszonozzák a látogatást. (Folytatás a 2. oldalon) A vizsga előtti utolsó pillanatok. Izgulnak a lányok: Balog Mónika, Hegedűs Henrietta, Fodor Zsanett és Füsi Nagy Zsuzsa. (Zolczer László felvétele) Sajtótájékoztató a pozsonyi Magyar Kulturális Központban Felszámolni a rossz hagyományokat A Magyar Köztársaság Etnikai és Kisebbségi Hivatala képviseletében Wolfart János ismertette a kormány nemzetiségi politikáját és a készülő nemzetiségi törvényt. Már az idén sor kerülhet a törvény parlamenti elfogadására. (A magyar kormány állásfoglalását teljes terjedelemben alább közöljük.) Enlz Géza államtitkár beszámolt a l'rantisek Mikloskóval és Martin Porubjakkal a szlovák-magyar viszonyról folytatott tárgyalásairól. Elmondta, hogy az új európai helyzetben mindkét országnak helyt kell állnia és fel kell számolni azt a rossz hagyományt, amelyben a nemzeti kisebbségek kérdése szembeállította a feleket. Az integrációs folyamatokban a kisebbségi kérdésnek alapvető szerepe van. A kisebbségek igényeit nem a kormányoknak kell megfogalmazniuk, hanem önmaguknak; a kormányok csak erkölcsi és politikai támogatást nyújthatnak ahhoz, hogy a ki-' sebbségi intézményrendszerek kiépülhessenek. — Néhány konkrét javaslattal jöttünk — mondta Entz Géza —, amely hozzájárulhat a légkör javításához, a jobb kapcsolattartáshoz. Egyik javaslat: növelni kell a határátlépők számát és ezzel párhuzamosan leépíteni az adminisztratív korlátozásokat, amelyek megnehezítik a határforgalmat. Történelmi vegyesbizottság felállítását, a tankönyvek közös felülbfrálatát és egyeztetését tartalmazta a másik javaslat. Végül megegyeztek abban is, hogy meg kell teremteni az anyanyelvi hitélet kereteit. Ez természetesen az egyházak feladata lenne, azonban hiánya feszültséget teremt, ezért túlmutat az egyházakon. Porubjak alelnök megígérte, hogy tárgyalni fog Sokol érsekkel papok cseréjéről, az anyanyelvi teológiai képzés megteremtéséről. Szó esett a regionális együttműködés formáiról is. Entz Géza beszámolt arról, hogy találkozott a Cseh és Morvaországi Magyarok Szövetségével, és örömmel értesült arról, hogy a cseh kormány támogatja működésű-A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata A Magyar Köztársaság kormánya rendkívül fontos feladatának tekinti a térség nemzeti és etnikai kisebbségei problémáinak az európai normák és elvek szerint való megoldását A feladatok teljesítésével összefüggésben az alábbi nyilatkozatot adom ki: 1. A nemzeti és etnikai kisebbség problémái a legújabb kori történelem produktumai. A XIX. századbeli társadalmi—gazdasági változások folyamatában megszilárdult a nemzeti öntudat, és a nagy monarchiák szétesése nyomán új európai nemzeti államok jöttek létre. Ezt a folyamatot azoknak az európai békeszerződéseknek a rendszere zárta le, amelyekkel pecsétet nyomtak az I. világháború végére, azonban ezek a megállapodások önkényesen politikai államhatárokat húztak meg s így — új feltételek között és magasabb színvonalon — ismét nemzeti és etnikai problémákat idéztek elő. 2. A térség nemzeti és etnikai kisebbségei problémáinak megoldása, normatív és intézményi alapokra való helyezése és garanciák kidolgozása képezi európaiságunk feltételeit Rendezésük módja és terjedelme épp úgy hatással van belpolitikai helyzetünkre, mint a külkapcsolatokra. 3. A Magyar Köztársaság síkraszáll a helsinki Záróokmány elvei mellett, nem törekedik a határok erőszakos megváltoztatására, de célul tűzte ki a politikai határok tiszteletben tartását és a szabad átjárhatóságuk megteremtését. 4. A Magyar Köztársaság elítéli az asszimiláció bárminemű formáját, s érdekelt a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív tudatának erősítésében és identitásuk megőrzésében, illetve abban, hogy szabadon vehessenek fel kapcsolatokat az anyaországokkal és -nemzetekkel A kormány meg van győződve arról, hogy a kisebbségi státusz az egyetemes emberi fogok érvényesítésén kívül a „nemzeti csoportjogok" tiszteletben tartásával is elérhető. 5. A nemzetiségek parlamenti képviseletét az alkotmánnyal összhangban és a parlamenti demokrácia keretén belül kell rendezni, amelyet a választási törvény módosításával, átmenetileg a nemzetiségi ombudsman funkció létesítésével kell rendezni 6. Az érintett szervekkel közösen mielőbb tötvényjavaslatot kell kidolgozni a nemzeti és etnikai kisebbségekről A Magyar Köztársaság kormánya a jövőben olyan politikát kíván következetesen kifejteni amely a fenti elvekből indul ki és kéri a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetéig hogy képviselőik útján vegyenek részt a problémák rendezésében, amivel jelentős mértékben előmozdítanák egy belső konszenzus kialakítását és külkapcsolataink fejlődését Egyúttal figyelembe kell venni, hogy a specifikus hátrányok — amelyek a sajátos kisebbségi létből erednek — leküzdése céljából a valódi egyenjogúság érdekében „ többletjogokat ” kell szavatolni ANTALL JÓZSEF, s. k. Az ügynök halála... Az alkotmányról — két hét múlva Budmericében tegnap találkoztak a parlamenti pártok képviselői, hogy az új csehszlovák alkotmányról tanácskozzanak. Az egésznaposra tervezett találkozó váratlanul megszakadt a kora délutáni órákban, mert Boleslav Bárta képviselő, akiről kiderült, hogy együttműködött az StB-vel, hirtelen rosszul lett, majd kórházba szállítás közben meghalt. Az Önigazgatási Demokráciáért Mozgalom, valamint a Morvaország és Szilézia Társaság képviseletében megjelent Boleslav Bárta miután elmondta beszédét — miközben a rosszullét semmilyen jelét sem tapasztalták nála — valószínűleg szívinfarktus következtében hunyt el. A váratlan esemény miatt félbeszakított tanácskozás folytatására két hét múlva a morvaországi Kromeföban kerül sor. Václav Havel köztársasági elnök nyitotta meg a tanácskozást, s bevezetőjében röviden összefoglalta a három eddigi hasonló tanácskozás tapasztalatait. Frantiáek Miklosko arra hívta fel a résztvevőket, hogy szóljanak az esetleges államszerződés tartalmáról, valamint az államszövetség és a tagköztársaságok közötti illetékességi kérdésekről. A tanácskozás során egymásnak ellentmondó vélemények is elhangzottak, azonban az alapkérdésben, az államszövetség fenntartásában látszólag egyetértettek a felszólalók, még Jozef Prokeá, az SZNP elnöke is kijelentette: nem ellenzi. A konföderációra ezúttal senki sem tett javaslatot. Az Együttélés rendezésébetf Polgármesterek tanácskozása Hétfőn, 1991. június 3-án 10 órakor kezdődik Szepsiben az a tanácskozás, amelyet az Együttélés Politikai Mozgalom szervez a soraiból megválasztott polgármesterek és önkormányzati képviselők számára. A szakmai konferenciára a Járási Építőipari Vállalat Nálepka utcai tanácstermében kerül sor. Három fő kérdés szerepel a tanácskozás napirendjén. Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke A régiók Európája — regionalizmus, etnikumok, önkormányzat és önrendelkezés címmel tart bevezető előadást, majd ezt követően Kvarda József, a mozgalomnak az önkormányzatokkal megbízott titkára számol be az Együttélés országos kongresszusának az önkormányzatokat érintő határozatáról. (V) Körforgás Most, hogy egyre gyorsabban fogy el a havi kosztpénz, nagy pénzekről álmodom. Nem tudom, milyen őrület ez, de újabban mindenki arról ábrándozik, mi lenne, ha kihúznák a számait az Ausztria Lottón, vagy a „kaparós” sorsjeggyel nyerne egy félmilliót. Nemrég én is engedtem a kísértésnek és vettem egy ilyen kaparósat. Kapargatom, kapargatom, egyszerre csak felvillan az első szám: 500 000. Kezdetnek nem rossz. Istenem! Másodszor is ötszázezer. A szívem a torkomban kalimpált, de azárt igyekeztem megőrizni a nyugalmamat, hogy józanul végiggondolhassam, mihez kezdek, ha harmadszorra is ugyanezt a hatjegyű számot sikerül előkapamom. Először is azonnal felmondok a munkahelyemen. Másodszor: a szüleimnek adok százezer koronát. Régi adósságomat törleszteném ezzel, még gyerekkoromban megígértem nekik, hogy, ha nagy leszek, sok pénzt kapnak tőlem. De alwgy őket ismerem, nem fogadnák eL Nem baj, majd postán küldök nekik havonta bizonyos összeget, névtelenül Előzőleg azonban, nehogy tévedésre hivatkozva vissza találják utasítani a pénzt, küldök nekik egy értesítést, mondjuk ilyen szöveggel „Társaságunk hozzá kíván járulni békés, nyugodt öregségük biztosításához, ezért úgy döntött, hogy ezentúl havonta... koronát küld Önöknek nyugdíjkiegészítés gyanánt. ” Aláírás: A jó emberek anyagi és erkölcsi támogatásával foglalkozó humanitárius társaság. Harmadszor... De harmadszorra már nem volt semmi. Illetve igen, de az már nem ötszázezres volt. És a következő három szám sem. A dolog nem keserített el különösebben, mert be kell vallanom, hogy én milliomos vagyok. Jobban mondva — leszek. Most még ugyan anyagi helyzetem olyan, hogy örömömben akár egy ezrest is adnék annak a betörőnek, aki a mi lakásunkban elvinni érdemes holmit találna, pénzről nem is szólva. De tudom, hogy nem kell aggódnom a jövőt illetően, már most biztosítva van békés, nyugodt öregségem. Gondtalan (Folytatás a 2. oldalon) Béke Angolában Lisszabonban aláírták az angolai fegyverszüneti szerződést. Az okmányt az UNITA részéről Jonas Savombi, a kormány részéről pedig Eduardo dos Santos államelnök írták alá. Az eseményre Lisszabonba utazott Baker amerikai és Besszmertnih szovjet külügyminiszer, jelen volt de Cuellar ENSZ-főIítkár is. A Biztonsági Tanács 15 tagállama egyhangúan hozta meg határozatát, hogy Angolában 70-ről 440-re emelik a katonai és rendőri megfigyelők létszámát, akiknek munkáját 175 polgári alkalmazott egészíti ki. Az alakulat feladata, hogy felügyelje a fegyverszünet feltételeinek betartását és segédkezzen a szabad választások előkészítésében, amelyekre jövő ősszel kerül sor. A megfigyelők között lesznek Csehszlovákia képviselői is. Angolában a portugál gyarmati uralom ellen 14 évig tartott a partizánháború. A függetlenség elnyerése után 1975-től újabb polgárháború tört ki, amely ló évig tartott. A béke megteremtését az tette lehetővé, hogy 1988-ban Namíbiának megadták a függetlenséget, s lehetőség nyílt az 50 ezer kubai katona kivonására. Moszkva és Washington uganakkor kötelezték magukat, hogy nem szállítanak több fegyvert az országba és megállapodtak a békeszerződés megkötésének időpontjáról.
