Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)
1991-05-14 / 71. szám
,yA bölcsesség és józanság késztetett visszavonulásra ” I ( ÚJSÁG )1 (Folytatás az 1. oldalról) Hosszas vívódás után azonban végül is úgy döntöttem, hogy nem veszek részt az imavasámapi gyülekezetben, és fájó szívvel ugyan, — a közeli találkozások reményében —, hazautaztam. Mi késztetett a visszalépésre? Hiszem, hogy tudjátok, nem a kicsinyhitű meghátrálás. Ügyeteket továbbra is, változatlanul a magaménak érzem. Éppen azért maradok távol, hogy jelenlétemmel a térségünkben, illetve országainkban kialakult súlyos társadalmi-politikai helyzetben nehogy akaratlanul, a legjobb szándékkal is ártsak nektek és erdélyi népemnek. Romániában újabb szennyes uszíló-kampány folyik személyem és a magyarság ellen. A soviniszta nacionalizmus az egész Duna-medencében hevesen támadásba lendült, és az alig meghaladt múlt sötét erői csak ürügyet keresnek, hogy elnémítsák a kisebbségeket s a még nem eléggé erős ellenzéket. A diktatúra és a soviniszta reakció megosztásunk és összeugrasztásunk révén akarja útját állni a demokráciának és szabadságnak Személy szerint engem Isten az ő szabadítására használt, de az ember- és népellenes manipulációk épp az ellenkezőjére akarnak felhasználni A jelenlegi helyzetben úgy ítéltem, hogy ittlétemmel inkább ártanék, mint használnék a szlovákiai és romániai magyarságnak Attól tartok, hogy fellépésemmel épp azoknak hajtanám a malmára a vizet, akik belénk akarják fojtani a szót, és továbbra is jogfosztottságban akarnak tartani Okkal feltételezem, hogy még az imavasámap céljának elérését is akadályozná megjelenésem. Amennyiben a többi határon innenről és túlról meghívott főpapok távolmaradásával ellentétben én egyedül jelennék meg ez csupán benneteket lelkesítene, míg a külső szemlélőkben gyanakvást ébresztene, és azt kérdezhetnék miért csak egy magyar református egyházfő akar Szlovákiában magyar katolikus püspökséget? Nagy volna a veszélye annak, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom világi kezdeményezésű akciója nemkívánatos politikai bonyodalmakat eredményezne. Nagyon remélem, hogy szavaim megértésre találnak a Gyülekezetben. Nem a megalkuvás, hanem a bölcsesség és józanság lelke késztet visszavonulásra. Imádságaim azonban egybeolvadnak a Tieitekkel. Vallom, hogy „mi nem vagyunk meghátrálás emberei hogy elvesszünk hanem hitéi, hogy életet nyerjünk ” „Ne dobjátok el hát bizodalmátokat, melynek nagy jutalma van.” (ZsidL 10, 39; 35) Istennek terveiben mindennek eljön a kellő ideje. Ő áldjon meg és őrizzen meg Benneteket! Kívánom, hogy végre jusson teljes egységre a szlovákiai magyarság. Remélem, hogy a szlovákok és magyarok, a románság és a magyarság végre egymásra fognak találni és megfognak békülni. ígérem, hogy a közeljövőben elfogok jönni hozzátok Dicsértessék a Jézus Krisztus! Békesség néktek 1991. május 12. TŐKÉS LÁSZLÓ Gazdasági körkép 2 3 Az Európai Közösség kényes ügye Az Európai Közösség Bizottsága ezen a héten dönt arról, mi legyen a japán autók behozatalával azután, hogy 1992-ben létrejön az egységes európai piac. Ez idő szerint a japán autók ügye az Európai Közösség számára megoldására váró egyik legkényesebb kérdés. Az EK végrehajtó testületének, a 17-tagú Bizottságnak patikamérlegen kiegyensúlyozott tervet kell kidolgoznia, amely egyrészt védelmet nyújt az EK autógyártóinak, másrészt pedig olyan nyílt kereskedelmi rendszert alakít ki, amelyben a vásárló olyan autót vesz, amelyet akar. Bár a japán autóipar vezetői szerint az idén — 1984 óta először — csökken a Nyugat-Európában értékesített japán autók száma, az autógyárak szerint januárban mégis 13 százalékkal emelkedett az EK-ba irányuló autókivitel. Valószínű, hogy a Bizottság valamilyen, a kilencvenes évek második felébe átnyúló átmeneti időszakot javasol majd, s ez idő alatt a japán autóknak előírt EK-importrészarány fokozatosan kialakulhat. Az EK autóipari érdekcsoportja, az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA — Association of European Automobile Constructors) olyan átmeneti időszakot követel, amely egészen 1990 végéig tart. Ez a periódus 5-6 évvel hosszabb, mint amennyit az EK Bizottságának ipari főbiztosa, Martin Bangemann szeretne. Az ACEA emellett azt is el akarja érni, hogy az általa javasolt átmeneti időszak végén Tokió részarányát az EK autópiacán 15 százalékban maximálják, ráadásul „szüneteltessék” a japán autók importját, ha netalán zavar keletkezne az európai autópiacon. Carlo Ripa di Meana, az EK környezetvédelmi főbiztosa a kollégáihoz intézett levelében határozottan ellenezte, hogy felszabadítsák az EK-ba irányuló japán autóimportot. Az olasz Di Meana szerint Japánt nem szabad szokványos kereskedelmi versenytársként kezelni és ha Tokió engedményeket kap, ez az európai ipar fokozatos elpusztításához vezetne. A japán autók számára Olaszország és Franciaország a legkeményebb piac: Párizs saját piacán három százalékban limitálja a japán eladásokat, Jacques Calvet pedig — a Peugeot szókimondó elnöke — egyenesen azt javasolta, hogy az Európai Közösség 2003-ig teljesen fagyassza be a japán autók importját. Diplomáciai források szerint a Bizottságra erős nyomás nehezedik majd, hogy vesse el az EK piacok automatikus megnyitásának lehetőségét a korlátlan japán versengés előtt az átmeneti időszak végén. A Bizottság rerpéli, hogy már a jövő hónapban az EK külügyminiszterei elé terjesztheti javaslatát, s talán júliusban létre is jöhet az EK és Japán megállapodása az autóimportról. Diplomaták úgy tudják, hogy az EK Bizottsága esetleg felajánlja Tokiónak: minél hosszabb lesz az átmeneti időszak, az EK annál engedékenyebb lehet a japán autóimport kérdésében ebben a periódusban. E források szerint az EK-n belüli japán autógyárak termelését közvetlenül ugyan nem veszik számításba, amikor megszabják Japán exportjogait — pedig az ACEA ezt is követelte —, de termelésük becsült adataira mégis tekintettel lesznek. Ázsiai tőke Kelet-Európába? Az új kelet-európai demokráciák a virágzó fejlődésű ázsiai országok (Japán, Koreai Köztársaság, Tajvan, Szingapúr) tőkéjének becsalogatására törekednek — vélik a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézetének szakértői. Az említett országok közvetlen befektetései a kelet-európai térségbe mindeddig mindössze 100- 150 millió dollárt tettek ki a nyugati országok tavaly év végén összesen mintegy 2,7-2,8 milliárd dollárra becsült befektetései között. A japán cégek, amelyek Nyugaton igen dinamikusan terjeszkednek, Kelet-Európábán mindeddig csupán Magyarország iránt mutattak érdeklődést. Bizonyítja ezt a Suzuki cég egy héttel ezelőtt aláírt és 110 millió dollárra becsült szerződése magyar partnerekkel a magyarországi összeszerelő üzem létesítéséről. Ugyancsak komolyan érdeklődnek magyar cégek — mindenekelőtt a Richter gyógyszeripari vállalat — iránt a gyógyszer- és vegyipari vállalatok is (Takeda, Shionogi, Kowa, Yamanuchi, Fujimoto, Mitsui). A japán Jetro külkereskedelmi szervezet pedig októberben budapesti irodát szándékozik nyitni a magyarországi japán befektetők érdekeinek védelmére. A többi kelet-európai országot illetően azonban a japánok meglehetősen tartózkodóak, habár osztrák szakértők szerint nem kételkednek abban, hogy a térség legígéretesebb piacai a lábuk előtt hevernek. Japán részesedése a kelet-európai piacokból mindazonáltal az utóbbi években is folyamatosan csökken, és alig 0,8 százalékát jelenti a teljes japán külkereskedelemnek. A gondokhoz hozzájárulnak a Szovjetunió növekvő fizetési nehézségei is. Dél-Korea viszont, amely nemrégiben a térség valamennyi országával fölvette a diplomáciai kapcsolatot, gazdaságilag is komolyan érdeklődik Kelet-Európa iránt: terveiben szerepel fogyasztási javak exportálása Kelet-Európába, illetve alapanyagok importálása onnan. Jelenleg már két dél-koreai óriáscégnek vannak jelentős érdekeltségei térségünkben: a Hyundai autógyár tavaly 10 ezer gépkocsit dobott piacra Kelet-Európábán, s ezzel 9,1 millió nyereséget tehetett zsebre; a Samsung cég pedig 150 millió dolláros szerződést kötött Csehszlovákiával egy hűtőkompresszor-gyártó üzem kulcsrakész fölépítésére. 1991. május 14. A CSNT és az SZNT megállapodás-javaslata a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság állarryogi elrendezéséről Az utóbbi napokban sok szó esett arról a megállapodásról amely a két tagköztársasági parlament között jönne létre Csehszlovákia államjogi elrendezéséről. Az alábbiakban a dokumentumtervezet teljes szövegét közöljük: Mi, a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács, két szuverén állam, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság elsőízben valójában szabadon és demokratikus úton megválasztott legfelsőbb törvényhozó testületéiként, jogosan képviselve tehát a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság állampolgárait és kifejezve akaratukat, nagyra értékelve a cseh és a szlovák nemzet, valamint a nemzeti kisebbségek egy közös államban való eddigi egymás mellett élésének minden jó oldalát és eredményeit, és a népünk sikeres szabadság- és függetlenségi harca nyomán kialakult új feltételek között arra törekedve, hogy a valódi egyenjogúság elveire épülve hozzuk létre a cseh és a szlovák nemzet, valamint a két tagköztársaságban élő nemzeti kisebbség egymás mellett élésének alapjait, a következőképpen állapodtunk meg: 1. a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság állampolgárai kifejezik azon akaratukat, hogy közös államban, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban kívánnak élni, amely két egyenjogú tag, a Cseh és Szlovák Köztársaság önkéntes szövetsége. 2. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság az emberi és polgári, valamint a szabadságjogok iránti tiszteleten alapuló szuverén és demokratikus jogállam. Az alapvető emberi és szabadságjogok, illetve tiszteletben tartásuk garanciái az egész Cseh és Szlovák Köztársaságban azonosak. 3. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot a Cseh Köztársaság és Szlovák Köztársaság alkotja. Ezt a szövetséget a két tagköztársaság közül akármelyik csak az állampolgároknak népszavazás útján, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság alkotmányában rögzített feltételek között való közvetlen kifejezése nyomán bonthatja fel. 4. A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság tiszteletben tartja egymás szuverenitását s a Cseh és Szlovák Köztársaság szuverenitását is. Hasonlóan a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság szintén tiszteletben tartja a két tagköztársaság szuverenitását. 5. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság alaptörvénye az alkotmány, amelyet a Szövetségi Gyűlés hagy jóvá. Az alkotmány a megállapodásba foglalt elvekből fog kiindulni, s a dokumentumra a bevezetőjében fog hivatkozni. 6. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság alkotmányában a jövőben végrehajtandó változásokhoz szükséges lesz a két tagköztársaság egyetértése. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság alkotmánya rögzíti, vajon ilyen egyetértést joga lesz-e kifejezni egy különleges, a CSNT és az SZNT azonos számú tagjából álló szövetségi szervnek (Szövetségi Tanács). 7. A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság saját döntése nyomán és saját érdekében egyetért azzal, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kezében olyan terjedelemben maradjon az államhatalom, amelyet a következő elvek alapján a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság rögzít majd: — a Szövetségi Gyűlés törvényhozó jogköre összhangban lesz az 556/1990. számú alkotmánytörvényben jóváhagyott rendelkezésekkel, — a Szövetségi Gyűlés által elfogadott törvények végrehajtását a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság alkotmánya vagy a Szövetségi Gyűlés által jóváhagyandó törvény rögzíti, — a tagköztársaságok önállóságának korlátozását a közös állam kezében levő hatalom gyakorlásában való részvételükkel egyensúlyozzák ki. 8. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság szervei által kiadott jogszabályok közvetlenül érvényesek a Cseh és Szlovák Köztársaságban. A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság alkotmányának, valamint alkotmány- és egyéb törvényeinek összhangban kell állni a Szövetségi Gyűlés által jóváhagyott alkotmánytörvényekkel. A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kormánya törvényerejű rendeletéinek, ill. a minisztériumok s a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság más közigazgatási szervei jogi előírásainak összhangban kell lenniük a Szövetségi Gyűlés által elfogadott alkotmánytörvényekkel és törvényekkel. 9. Ha nincs összhang a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság szerveinek jogszabályai s a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság szerveinek jogszabályai között, akkor a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság alkotmánybírósága lép közbe. Mindkét tagköztársaság kötelezi magát, hogy az alkotmánybíróság döntéseit tiszteletben tartja. 10. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság hatásköre a szövetségi vagy a tagköztársasági szervek útján valósul meg. Azokat a feltételeket, amelyek között a föderális hatáskör egy tagköztársasági szervre száll át, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság alkotmánya rögzíti. 11. Bármelyik tagköztársaság állampolgára egyúttal a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság állampolgára is. Az egyik tagköztársaság állampolgárának a másik tagköztársaság területén ugyanazok a jogai és kötelezettségei, mint azon tagköztársaság állampolgárának, amelynek területén tartózkodik. 12. A közös, föderatív állam élén továbbra is egy államfő fog állni, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságnak a Szövetségi Gyűlés és a Szövetségi Tanács által megválasztott elnöke. 13. A Szövetségi Gyűlés egykamarás lesz. 14. A föderális végrehajtó hatalom a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kezében lesz. 15. A köztársasági elnök, a Szövetségi Gyűlés, a Szövetségi Tanács és a szövetségi kormány közötti viszonyt, valamint az alapvető és a két ragköztársaság szempontjából közös államigazgatás-felépítési, önkormányzati, igazságszolgáltatási stb. elveket a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság alkotmánya fogja rögzíteni. 16. A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság a tagköztársasági alkotmányokban tiszteletben tartják a megállapodásban elfogadott és a közös állam szempontjából alapvetőnek deklarált elveket. Devizapiaci árfolyamok í Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. május 14 -én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,46 52,50 51,98 50,15 53,29 51,72 Ausztrál dollár 23,32 23,80 23,56 22,39 24,09 23,24 Belga fraQk (100) 84,32 86,02 85,17 82,09 87,37 84,73 Dán korona 4,53 4,63 4,58 4,40 4,70 4,55 Finn márka 7,42 7,58 7,50 7,21 7,69 7,45 Francia frank 5,12 5,22 5,17 4,98 5,30 5,14 Görög drachma (100) 15,87 16,19 16,03 14,82 16,36 15,59 Holland forint 15,39 15,71 15,55 14,99 15,95 15,47 ír font 46,43 47,37 46,90 44,74 48,10 46,42 Japán jen (100) 21,47 21,91 21,69 20,89 22,21 21,55 Kanadai dollár 26,02 26,54 26,28 25,33 26,89 26,11 Luxemburgi frank (100) 84,32 86,02 85,17 81,23 87,35 84,29 Német márka 17,34 17,70 17,52 17,06 17,89 17,52 Norvég kortana 4,45 4,55 4,50 4,32 4,62 4,47 Olasz líra (1000) 23,37 23,85 23,61 22,77 24,21 23,49 Osztrák schilling 2,47 2,51 2,49 2,43 2,55 2,49 Portugál escudo (100) 19,93 20,33 20,13 19,01 20,63 19,82 Spanyol peseta (100) 28,04 28,60 28,32 27,27 28,97 28,12 Svájci frank 20,52 20,94 20,73 20,20 21,26 20,73 Svéd korona 4,85 4,95 4,90 4,71 5,03 4,87 USA-dollár 29,91 30,51 30,21 29,51 30,91 30,21 v_____________________________________________________________y
