Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)

1991-05-02 / 62. szám

1991. május 2. Pozsonyeperjesen a jelszó: ÚJSÁG Amit lehet - önerőből A Kis-Duna két partján elterülő Po­­zsonyeperjesi Mezőgazdasági Szö­vetkezet Pozsonyeperjes és részben Dunatókés határát foglalja magába. Az 1300 hektáros szántóterületen mindeddig eredményesen gazdálkod­tak. Ahhoz azonban, hogy továbbra is nyereségesek legyenek, bizonyos vál­tozásokra van szükség. Részben vál­toztatni kell a termelés szerkezetén az állattenyésztés és a növénytermesz­tés terén egyaránt. A konkrét elképze­lésekről a szövetkezet elnökével, Ba­kó Ferenc mérnökkel beszélgettem. • Elnök úr, először is arra ké­rem, röviden jellemezze szövetke­zetüket.- Növénytermesztésünk szerkeze­te nemigen tér el a Csallóközben meg­szokottól. A kalászosokon kívül, kuko­ricát, napraforgót, cukorrépát és ter­mészetesen takarmánynövényeket termesztünk. A 116 hektáros gyümöl­csösünkben őszibarack-, szilva-, és almafák találhatók; szólóültetvényünk nagysága mindössze 15 hektár. Ker­tészetünk káposzta-, karfiol-, paradi­csom-, zeller- és burgonyatermesz­téssel foglalkozik. Állattenyésztésünk szarvasmarha és sertéstenyésztésre szakosodott. Évente 16 vagon marha­húst és 65 vagon sertéshúst szállítunk a húsüzemeknek. • A tavalyihoz képest az idén változtattak ezen az összetételen?- Igen. Mindenekelőtt felére, 50 hektárra csökkentettük a cukorrépa vetésterületét. Vidékünk amúgy sem tartozik a legjobb répatermó körzetek közé. Ha a felvásárlás módja és körül­ményei változnának, valószínűleg visszaállítanánk az eredeti vetésterü­letet, hiszen a duplájára emelkedett felvásárlási ár mellett megérné cukor­répát termeszteni. Kukoricatermeszté­sünk mindeddig a BKR-re épült. Ez a rendszer azonban idén megszűnik hazánkban, és a helyére lépő ekecsi rendszerbe valószínűleg már nem kapcsolódunk be. Az ok nyilvánvaló. A különböző rendszerek előnye főleg az volt, hogy szinte csak azokon ke­resztül juthattunk hozzá jó minőségű vetőmaghoz, vegyszerekhez. Ezentúl viszont - ha lesz rá pénze - mindenki beszerezheti a szükséges komponen­seket. Közvetítő szervekre tehát nem lesz szükség. • És mi a helyzet az állatte­nyésztés terén?- Ha egy mondattal szeretnék vála­szolni, azt mondanám: csökkentjük a szarvasmarha- és növeljük a sertés­állományt. De gondolom, ön az okok­ra is kíváncsi. Nos, ez ideig a mező­­gazdasági üzemek nagy részében kettős hasznositású, tejhústípusú szarvasmarhákat tenyésztettek. Ez volt az előírt irányvonal, ezt tettük mi is. Most azonban szeretnénk áttérni a kimondottan tej-, illetve hústípusú állatok tenyésztésére. Az első esetben Holstein-frlz, a másodikban Limousine apákkal keresztezzük a Szlovák tarka anyákat. így 200 tehénnel is el tudjuk érni azt a tejmennyiséget, amit most 350-nel. Sajnos a jelenlegi marhahús­felvásárlási gondok mellett az állatál­lomány leépítését nehéz megvalósíta­ni, csak nehezen tudjuk értékesíteni a felesleget. A sertésállomány bővítésének is meg van az oka. Egyrészt nálunk mindig is nyereséges volt a sertéstar­tás, másrészt még az idén évi 35 vagon sertéshús feldolgozására alkal­mas vágóhidat szeretnénk építeni. A fennmaradó részt továbbra is feldol­gozatlanul értékesítenénk, de távlati­lag a vágóhíd két műszakban történő üzemeltetése is elképzelhető. ■ A csökkentett szarvasmarha­állomány ellenére is biztosítani tud­ják a szükséges trágyamennyi­séget?- Az istállótrágyával történő trágyá­zás fő célja a humuszpótlás, de azt más szerves trágyával, például zöldt­rágyával is meg lehet oldani, helye­sebben ki lehet egészíteni. Továbbá a növényi maradványok beszántásá­­val is pótolható részben az istállótrá­gya. Másfelől, ha kisebb lesz a szar­vasmarha-állomány, kevesebb takar­mányra lesz szükség, nem kell feltét­lenül másodveteményeket termeszte­ni. és ezáltal kímélhetjük a talajt. Eset­leg a másodveteményeket zöldtrágya­ként haszhosíthatjuk. • Sok mezőgazdasági üzemnek gondot okoz a jó minőségű takar­mányok beszerzése. Jellemző ez az Önök szövetkezetére is?- A jövőben a takarmányokat saját erőből szeretnénk előállítani. Ennek érdekében bővítettük a takarmányfé­lék skáláját úgy, hogy a szénhidrát- és a fehérjetartalmú növények egyaránt megtalálhatók legyenek. Idén borsót és babot is vetünk majd, amelyeket - ha nem sikerül megfelelő áron érté­kesítenünk - felhasználjuk a takar­mánykeverékek készítésére. A kisaj­tolt napraforgómagot szintén vissza­vásároljuk és hasznosítjuk. A takar­mánykeverékeknek természetesen vannak olyan összetevői is, amelyeket nem tudunk előállítani, pl. a vitaminké­szítmények, halliszt és egyebek. Eze­ket meg kell venni, ugyanúgy a mala­cok számára szükséges ÖOS takar­mányokat. De amit lehet, önerőből akarunk megtermelni és feldolgozni, hogy olcsóbb és legalább olyan jó minőségű keverékekhez jussunk, mintha vásárolnánk azokat. • Növénytermesztésük szerke­zetét vizsgálva sok olyan növényt találunk, amely vízigényes. Az utóbbi években viszont egyre keve­sebb a csapadék.-Csak öntözéssel tudjuk a növé­nyek vízigényét kielégíteni. Az 1300 hektár szántóból 900 ha öntözés alatt áll, ezt a területet a vegetációs idő­szakban 2,5-3-szor öntözzük, de az egyes növényeket, például a cukorré­pát, akár ötször is. Az öntözővíz és az energia árának emelkedésével azon­ban nem tudom, kifizetődő lesz-e az öntözés. Lassan oda jutunk, hogy a termésnövekedés nem egyenlíti ki a néhányszorosára nőtt öntözési költ­ségeket. A több százezer koronát érő öntözőberendezések meg kihaszná­latlanul állnak majd. • A szövetkezetekben az első negyedévben új alapszabályt kellett kidolgozni és elfogadni. Önöknél hogyan döntöttek a további gazdál­kodást illetően?- Új alapszabályunk értelmében, amely a földtörvény ismerete nélkül nem tekinthető véglegesnek, tagjaink szövetkezeti részvényesekké váltak. A vagyonelosztás a földtulajdon és a ledolgozott évek alapján 20:80 arányban történt. A szövetkezeti va­gyon 30 százaléka azonban osztha­tatlan maradt. Ezentúl, ha valaki tagja szeretne lenni szövetkezetünknek - bár megjegyzem, új tagok felvételé­vel egyelőre nem számolunk -10 ezer korona vagy egy hektárnyi föld beadá­sa után válhat csak azzá. A földtulaj­donosoknak, akár tagok, akár nem, a törvény értelmében bérleti díjat fize­tünk. • A kétségtelenül nehezebb gaz­dasági körülmények között Önök­nél is szükség volt létszámcsök­kentésre?- Az év elejétől a nyugdíjas tagok nincsenek munkaviszonyban. Őket csak idényjelleggel - gyümölcsszüret, paradicsomszedés idején - alkalmaz­zuk. A többi dolgozónknak igyekszünk munkát találni. Új munkalehetőséget nyújt a vágóhíd építése és üzemelte­tése. Amit lehet, szeretnénk önerőből megoldani, ezáltal foglalkoztatni tud­juk a tagokat is, és nem kell nagy összegeket fizetnünk a szolgáltatáso­kért. Sajnos, a bérreguláció megköti a kezünket, nem tudjuk úgy differenci­álni a fizetéseket, ahogyan szeret­nénk. Lehet, hogy kevesebb emberrel is el tudnánk végezni a munkát, de ha a többletet nem tudjuk megfizetni az ittmaradóknak, nincs értelme az elbo­csátásnak. Ha már nem emelhetjük az abszolút béreket, másként segítjük tagjainkat. Boltot nyitottunk, ahol az alapvető élelmiszereket - kenyér, tej, tejtermékek, hús, húskészítmények, befőttek - olcsóbban vásárolhatják meg, mint a Jednota boltjaiban. Mi ugyanis mindössze 5 százalékos ár­rést szabtunk meg, míg az említett Jednotában, vagy más fogyasztási szövetkezetben akár 30 százalékos is lehet, (gy havonta párszáz koronát megspórolunk tagjainknak, akik ki is használják ezt a lehetőséget. KRASZNICA MELITTA Az Agrosalón kisgépkiállításon láttuk A sokhasznú Chameleon A holiői Movis üzem zöldtakarmá­nyok betakarítására alkalmas univer­zális géppel jelent meg Nyitrán, az idei, I. Agrosalón kiállításon. Első lá­tásra olyan külföldi kis gabonakom­bájnhoz hasonlít, amilyet a fajtaneme­­sítö állomásokon használnak. Tüzete­sebb vizsgálódás után azonban kide­rül, hogy ez a szerkezet más, mint látszatra hasonló tipustársai. A takarmánynövények betakarítá­sán túl, különböző illesztőelemek és segédeszközök hozzákapcsolása ré­vén a gép kiválóan alkalmas bizonyos zöldségfajták begyűjtésére, sót egyéb műveletek elvégzésére is. Ezért is kapta az önjáró szerkezet a környezetéhez alkalmazkodni tudó hüllőről a Chameleón fantázianevet. Egyetlen „hibája" az ára: a gyártók ugyanis megközelítőleg 200 ezer ko­ronát kérnek darabjáért. Egy sok hek­táron gazdálkodó farmernak, vállalko­zónak viszont mindenképpen jó befek­tetés. (Kép és szöveg: zé-ell) 5 Haszonosítható minták Kevesebb energiával Ha a hosszú távon fenntartható fejlődést szeretnénk megvalósíta­ni, még életünkben tegyünk ezért! Sok mindent meg kell tanulnunk ehhez, hiszen pazarló életmó­dunk rövidesen kimeríti természe­tes erőforrásainkat. Ahhoz azonban, hogy képesek legyünk rossz szokásainkat levet­kőzni, valakinek példát kell mutat­ni. Erre tesz kísérletet a Hollandi­ában alapított Kis Föld (Kleine Aarde) szervezet; a közel húsz éve működő gazdálkodó egység és kutatóbázis a mezőgazdaság ökológiai szellemű ösvényét ta­posta ki. Példájukon keresztül mi is szeretnénk olvasóinknak ötle­tet, gondolatokat nyújtani egy kör­­nyezetbarátabb életmód kialakítá­sához. Vegyes zöldségkultúra virágzik egy kéthektáros területen. Istálló­trágyán kívül jelentős mennyiségű komposzttal növelik a talaj termé­kenységét. A komposzthalmok készítésére nemcsak hulladék szerves anyagokat használnak, hanem közetörieményekkel javít­ják az ásványianyag-tartalmat. A szerves anyag érlelési idejének csökkentésére különböző oltóa­nyagokat, preparátumokat hasz­nálnak. A komposzt mezőgazda­sági felhasználása azonban csak egyik útja a lehetséges hasznosí­tásnak. A szerves anyagok hőter­melését - ami egészséges irányú folyamat esetén a 70 Celsius­­fokot is eléri - csőrendszerrel víz­­melegítésre is fel lehet használni. Nagyobb hatásfokkal hasznosul a napenergia. Három napkollek­torral egy család teljes melegvízi­génye biztosítható. A berendezés tervezésénél arra ügyeltek, hogy a kollektor szigetelése csökkentse a hóveszteséget. Olyan anyaggal vonták be, amely jól megköti a napfényt, de gyenge a hősugár­zása. A széleneregia hasznosítása Hollandiában, a szélmalmok ha­zájában az egyik legígéretesebb kutatási terület. Óriási szélkere­kek viszik át az energiát, s hasz­nosítják a legkülönbözőbb célok­ra. A szélkerék elektromos áram­má alakítja az energiát, amelynek tárolása akkumulátorokban törté­nik. Teljesítménye, ami 24 volt mellett 120 watt, képes egy ház­ban öt égőt és egy rádiót működ­tetni. Nálunk ugyan nem számítha­tunk a szélenergia hatékony alkal­mazására, a házak tervezésénél mégis érdemes figyelembe venni néhány energiakimélö módszert. A dómnak nevezett lakóház már az összegyűjtött kísérleti eredmé­nyek felhasználásával épült. A kollektor a nap energiájával fűti a padló alá vezetett vizet. A ház kiképzése folytán összegyűlik az esővíz, ami a háztartásban fel­használható. Egy fejlettebb formát testesít meg a piramis házmodell, melyben a duplafalú üveg a lehető legjobb szigetelést nyújtja, az itt kialakítható melegházi növényter­mesztéssel szintén energia taka­rítható meg. Mai építóanyaggyáraink isme­retében mindez illúziónak tűnhet, mégis érdemes elgondolkozni azon, hogy egy 80 000 korona értékű napkollektor felszerelésé­vel egy ház fűtési költsége 40 százalékkal is csökkenthető. Hosszú távon tehát érdemes lehet az alternatív erőforrásokat minél inkább életünk részeivé tenni. (MG) Ahol a piacorientáltság elsődleges A dán szövetkezetekről A dán szövetkezetek egyetlen tevékenységre szerveződtek. A tejszövetkezetek és a vágóhídi szövetkezetek tagjai a teljes ter­melésüket kötelesek átadni, és a szövetkezet is köteles azt át­venni. A baromfi és a tojás eseté­ben ezzel szemben nincs átvételi kötelezettség, a kapcsolat alapja az értékesítési szerződés. A többi termék esetében (szarvasmarha­­értékesítés, termelőeszköz-vá­sárlás) nincsenek a tagoknak ha­sonló formális kötelezettségei, de lojalitásukra számítanak a szövet­kezetek. A regionális szövetkezeti szövetségek nem hozhatnak a ta­gok számára kötelező érvényű döntéseket. A tagok szabadon határozhatják meg a szövetkezet céljait, tevékenységi körét, saját jogait és kötelezettségeit, az eredmény felosztásának módját. A legkülönfélébb szövetkeze­tek közös érdekképviseletét a 32 szövetkezeti társaságot (köztük 21 gazdaszövetkezetet) tömörítő Szövetkezeti Tanács látja el, így tárgyal a kormányzattal az adók­ról, törvényjavaslatokról. A tanács fontos érdekegyeztető funkciót is betölt, mert tagjai között egymás­sal ellentétes csoportok is találha­tók (például termelők és fogyasz­tók). Az agrárkérdésekben a szö­vetkezeti érdekeket a Szövetke­zeti Tanács az 1919-ben alapított Mezőgazdasági Tanács keretei között képviseli a Farmer- és Kis­gazdaszövetséggel, valamint az ágazati exporttanácsokkal (boar­­dokkal) együtt. A Mezőgazdasági Tanács a Mezőgazdasági Minisz­térium állandó tárgyalópartnere, ezért még szervezeti felépítésük is azonos. A dán szövetkezetek igen magas fokú piaci orientációja még a fejlett országokban is rit­ka. (MG)

Next

/
Oldalképek
Tartalom