Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)

1991-05-13 / 70. szám

1991. május 13. 2 ÚJSÁGDl közös sorsuk: a reménytelenség Szeminárium a tejtermelés korszerűsítéséről „Új-Zéland Bagotán” Egy hónappal ezelőtt a Bagotai Mezőgazdasági Szövetkezetben szemináriumot rendeztek a legkorszerűbb tejtermelési eljárásokról. A járás állattenyésztési szakembereinek a Tejipari Kutatóintézet és az új-zélandi Genovation cég szakemberei szemléltető segédanyagok segítségével mutatták be a szigetországbeli cég tejhá­zát, annak technológiáját, fejőgépeit és — előnyeit (Folytatás az 1. oldalról) legkevésébé sem nyugtatja meg. — Két esztendő híján ötven éves vagyok. Két fiamat még taníttatni kell. A férjem keresete és az én munkanélküli-segélyem távolról sem fedezi a szükségleteket Ezért szobrozok itt, hetente néha kétszer is — mondja szomorú arccal —, mert az eddigi ajánlatok feltételei nekem már túlságosan kemények, kíméletlenek. Egyelőre nincs munkahelye an­nak a negyvenéves köztisztviselő­nek sem, aki úgymond, az elit értel­miséghez tartozott. Nő létére alkal­mi munkákat vállalt rövidebb­­hosszabb időre egyik vagy másik nagyüzemben, de ma már ott is egyre kevesebb embert tudnak al­kalmazni, sőt, a törzsgárdából is kénytelenek elengedni. Egyértelmű, hogy egymagában a munkahivatalok sem képesek meg­nyugtató megoldásra jutni. A mun­kanélküliek szakmai összetétele, életkora és iskolai végzettsége ugyanis eltérő, a bejelentett mun­kahelyek száma pedig egyre csök­ken. A folyosó gyér világosságában ráncok tűnnek fel az arcokon, a szemek körül. Egyeseknél nemcsak a múló idő, hanem a nehéz jelen ráncai. Közös ismertetőjelük a se­­gélyreszorultság, közös sorsuk a reménytelenség. Számuk pedig egy­re szaporodik. Hogy miért éppen Bagotán? Az ottani mezőgazdasági szövetkezet ugyanis a közeljövőben új tejházat épít az állattenyésztési farmon. A lé­tesítményben felszerelésre kerülő berendezéseket éppen a Genova­tion Cégtől vásárolja majd. A szövet­kezet elnöke, Brányik Károly, az új­­zélandi vállalattal való együttműkö­dést azzal indokolja, hogy a mező­­gazdasági üzemeinkben használatos fejőgépek és maga a technológia már elavult, ezekkel a gépekkel nem lehet jó minőségű tejet termelni. Az új-zélandi technológia és a fe­jőház berendezései garantálják, hogy az istáló mikroklímája nem be­folyásolja a tej minőségét, a tej nem tartalmaz majd hasmenést okozó baktériumokat, és nem romlik fizio­lógiai értéke sem A fejőház minden gépe óránként 10-12 tehenet fej meg. A tejvezeték a tej turbolenciás mozgásának megakadályozása érde­kében 10-12 cm vastag. így a tejzsír - golyócskákat nem porlasztja, vagyis a tej nem destabilizálódik. A beren­dezés a tejet külön-külön vezeti ki minden tőgynegyedből, ezzel meg­előzhető a fertőzésük. A kutatások azt mutatják, hogy az új-zélandi cég fejőházával tökéletesen kiküszöböl­hető a kontamináció, és a kórokozó baktériumok száma is jóval keve­sebb. KOLOZSI ERNŐ Gazdasági körkép J Nem hatékony... Az osztrák hitelnyújtó apparátus­nak nem annyira az EK-hoz való csatlakozásból származó erősebb versenytől kell félnie, mint azoktól a körülményektől, amiket saját maga teremtett — állapította meg Manf­red Drennig, a Länderbank vezér­igazgató-helyettese. Kifejtette, hogy Ausztriában aránytalnul sok a hitel­folyósító pénzintézet, s a koncentrá­ció foka más nyugati országhoz vi­szonyítva csekély. Ausztriában 6200 lakosra jut egy intézet, míg Belgium­ban például 84 000-re. A három leg­nagyobb osztrák pénzintézet a piac­nak csak 25 százalékát uralja, Belgi­umban viszont 40 százalékos a meg­felelő részarány, Hollandiában pe­dig a piac 70 százalékát tartja kezé­ben az ottani három vezető bank. Ausztriában ráadásul más nyugati országokhoz viszonyítva kevés olyan belföldi pénzintézet van, amely az értéktőzsdéken tőkéhez tud jutni. A többi bank arra szorul, hogy nyere­ségét fordítsa a tőke megszerzésére. Ez nem túl örvendetes állapot, és még kevésbé örvendetes, hogy a pénzintézetek részben a piac realitá­sán kívüli feltételekkel szereznek pi­aci részesedést, emellett a hitelnyúj­tásban túl keveset törődnek a biz­tonsággal. Ez befolyásolja az árat és a minőséget, s recesszió esetén nagy veszteségekkel jár. Ha például a lí­zingügyieteknél is olyan feltételekkel számolnak, amelyek rosszabbak, mint az állami kölcsönök kamatai, akkor nem éles, hanem őrült ver­senyről van szó — figyelmeztetett Drennig, és leszögezte, hogy ezt csak akkor lehet ésszerű határok kö­zé szorítani, ha viszonylag gyors kon­centrációs folyamat keretében meg­szüntetik a sok kis hitelintézet egy­más mellett élését, és néhány nagy pénzintézet szabja meg az árakat. Az EK-hoz csatlakozás ügyével foglalkozva Drennig nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a belépést követően jelentős mértékben korlá­tozni kell a névtelen számlák vezeté­sének lehetőségét. Emlékeztetett, hogy ez nem a takarékoskodók el­len, hanem az illegális pénzek fehér­re mosása ellen irányul. Az EK-ba integrálódás során Ausztriának fel kell majd hagynia azzal is, hogy a be­fektetési hiteleket csaknem 40 szá­zalékos arányban szubvencionálja. Akkor már jobban meg kell majd fontolni a befektetéseket —jegyezte meg Drenning. Falusi turizmus — Nem értem, minek akarja izzasztani magát ez a német sógor, én minde­nesetre kieresztem a bikát! (Mikus Sándor karikatúrája) NYEREMÉNYBETÉTKÖNYV-NYEREMÉNYEK Nyolcvan százalékos osztalék Azok a lengyel beruházók, akik tavaly egy külkereskedelmi vállalko­zásba fektették pénzüket, s eképpen a privatizálás pionírjaiként rést ütöt­tek a kikezdhetetlennek látszó kül­kereskedelmi állami monopólium falán, a múlt héten learatták erőfe­szítésük gyümölcseit: jelenthették a részvényeseknek, hogy az üzlet vi­rágzik és megszavazták a 80 százalé­kos osztalékot. A PHZ Universal Rt. nevű vállal­kozás megtartotta első általános közgyűlését. A vállalat jelentette a részvényeseknek, hogy a tavalyi nye­reség (adózás előtt) elérte a 420 mil­liárd zlotyt (44 millió dollár), amely a vállalat által lebonyolított 2,550 milliárd zlotys (268 millió dollár) forgalomból származik. Az adózás utáni nyereség 206 milliárd zloty (22 millió dollár) volt. A Universal mintegy 42 ezer rész­vényeséből ezer volt jelen a közgyű­lésen, amelyet Varsóban a sztálinis­ta kinézetű Kultúrpalotában tartot­tak. A díszes Sala Kongresowa ko­rábban pártkongresszusok megtar­tásának hagyományos színhelye volt. Dariusz (!) Przywieczerski, az Universal elnöke a részvényeseknek mondott beszédében kijelentette: azt akarja, hogy az első osztalék elég magas legyen a piac figyelmének fel­keltésére. „Azt szeretnénk mind­annyian, ha az osztalék végső soron részvényeink értékét növelné”. Lengyelországban a termelés összességében tavaly 12 százalékkal esett vissza részben a gazdasági megszorítások, részben pedig a piac­­gazdaságra való átállás nehézségei miatt. De az Universal virágzott, akárcsak a külkereskedelem. A privatizálás óta a vállalat diver­zifikálta tevékenységét. Egyebek kö-Program a lej konvertibilitásáért Romániában május 3-án megtil­tották a valutás boltokban való áru­sítást, s ezt a lej konvertibilitásának megteremtését célzó lépésnek szán­ják. Ezzel egyidőben új, nagy címletű lej-bankjegyeket is bevezetnek. A május 3-tól érvényes tiltás ellenére az üzleteknek hagynak néhány hetet a meglévő, beárazott készletek ki­árusítására. Mindenesetre az egyet­len legális pénzeszköz a lej marad, kivéve a vámmentes üzleteket, a vámszabdterületeket, a diplomaták átutalásait, és bizonyos repülőtéri és kikötői szolgáltatásokat — mondot­ta a bankvezető. A dollárboltok igazából a tavalye­lőtti decemberi forradalom utáni szabadabb légkörben kezdtek elbur­­jánozni. Mint Isarescu elmondta, a központi bank még májusban kibo­csátja az új 500 lejes bankót, amely­nek értéke a hivatalos árfolyamon 8,30 dollár lesz. Még ebben az év­ben sor kerül az ezer lejes bevezeté­sére is. Pillanatnyilag az 1952-ben megjelent százlejes a legnagyobb címletű bankó, jóllehet az elmúlt négy évtizedben a bérek nominál ér­tékben az akkori hét-nyolcszorosára rúgnak. Az új intézkedések a lej konverti­bilitásának fokozatos megteremté­sére irányulnak. A kormány márci­usban szűkkörű bankközi valuta zött felvásárolt hat olyan üzemet, amelyek spraytől kezdve a faházakig különféle termékeket gyártanak. Az egyik cég — az Univerbud Rt — be­jelentette, hogy Izraellel folytat tár­gyalásokat több száz faház eladásá­ról, amelyek az Izraelbe kivándorló szovjet zsidóknak nyújtanának ott­hont. Az Universal elérte, hogy a kor­mány privatizációs programján kívül dobhatta piacra részvényeit. Most készül arra, hogy a részvényeket a varsói tőzsdén is jegyezzék. A varsói tőzsde csak nemrégiben nyílt meg. Az Universal tavaly augusztusban 20 ezer zlotys (2,10 dollár) névérték­ben kínálta részvényeit, amelyek for­galmi értéke most a részvények má­sodlagos magánpiacán 38 200 zloty (4,02 dollár). A héten egy kis bank, amelyet történetesen BIG Banknak nevez­nek — s amely az Universal privati­zálását intézte — bejelentette, hogy nem fizet osztalékot, ehelyett 13- szorosára növeli alaptőkéjét. aukciókat kezdeményezett. Ezeken elérték a dolláronkénti 200 lejes ár­folyamot, ami megegyezik a fekete­piacival, holott a Nemzeti Bank dol­láronként 60 lejes kurzust határo­zott meg hivatalosan. Az aukciókon való részvételt rövidesen magánsze­mélyeknek is lehetővé teszik, a lejt fokozatosan leértékelik, így elérhe­tő, hogy a két árfolyam kiegyenlítőd­jön, s megszűnjön a feketepiac. Isa­rescu azt ígéri, hogy a mostani száz­­lejest is rövidesen kicserélik. A jövő hónaptól kezdve ellenőr­zik a románok valutakivitelét az or­szágból: senkinél nem lehet több ezer dollárnyi keményvalutánál és kétezer lejnél egy-egy külföldi út al­kalmával. A román bankok azt ter­vezik, hogy még az idén csekkeket bocsátanak ki, 1993-tól pedig meg­jelennek a helyi hitelkártyák is. A Szlovák Állami Takarékpénz­tár és a Cseh Állami Takarékpénz­tár a múlt héten Pozsonyban tar­totta a nyereménybetétkönyvek 75. országos sorsolását. Ezen a két pénzintézet által kiadott nyere­ménybetétkönyvek vettek részt. A betét 250 százalékát nyerte a 006-ra és a 216-ra végződő számú nyereménybetétkönyv tulajdonosa. A betét 100 százalékát nyerte a következő számjegycsoportok bár­melyikére végződő számú nyere-Közlemény ) A Nyitrai Mezőgazdasági Tudo­mányos-Műszaki Tájékoztatási In­tézet és az AGSAMO szerkesztősé­ge értesíti az érdeklődőket, hogy 1991. május 17-én 9 órai kezdettel országos csigatenyésztési szeminári­umot rendeznek Nyitrán az élelmi­szer-ipari szakközépiskolában (Slan­­őikova 3.). ménybetétkönyv gazdája: 267, 352, 370, 414, 473, 909. A betét 20 százalékát nyerte a kö­vetkező számjegycsoportok bárme­lyikére végződő számú nyere­ménybetétkönyv tulajdonosa: 029, 051, 072, 089, 110, 121, 157; 171, 198, 239, 259, 284, 310, 322, 393, 436, 445, 485, 517, 533, 543, 561, 589, 608, 629, 653, 665, 693, 717, 736, 748, 775, 790, 812, 830, 849, 873,894, 939,958, 965, 993. 3000 koronás jutalomba részesül a 752-re és a 866-ra végződő számú nyereménybetétkönyv gazdája. (A jutalom megszerzésének feltétele, hogy az illető nyere­ménybetétkönyvén a legutóbbi sor­solás óta legalább 1000 korona le­gyen.) A nyereményeket a takarékpénz­tárakban és fiókjaikban május 21-e után bármikor rávezetik a betét­könyvekre. (A nyertesek a számokat ellenő­rizzék a hivatalosan kiadott listán.) c Devizapiaci árfolyamok D f Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. május 13-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,40 52,44 51,92 50,09 53,23 51,66 Ausztrál dollár 23,49 23,97 23,73 22,56 24,26 23,41 Belga frank (100) 84,27 85,97 85,12 82,04 87,32 84,68 Dán korona 4,53 4,63 4,58 4,40 4,70 4,55 Finn márka 7,43 7,59 7,51 7,22 7,70 7,46 Francia frank 5,12 5,22 5,17 4,98 5,30 5,14 Görög drachma (100) 15,87 16,19 16,03 14,82 16,36 15,59 Holland forint 15,37 15,69 15,53 14,97 15,93 15,45 ír font 46,45 47,39 46,92 44,76 48,12 46,44 Japán jen (100) 21,62 22,06 21,84 21,04 22,36 21,70 Kanadai dollár 26,05 26,57 26,31 25,36 26,92 26,14 Luxemburgi frank (100) 84,27 85,97 85,12 81,18 87,30 84,24 Német márka 17,32 17,66 17,49 17,03 17,95 17,49 Norvég korona 4,45 4,55 4,50 4,32 4,62 4,47 Olasz líra (1000) 23,42 23,90 23,66 22,82 24,26 23,54 Osztrák schilling 2,47 2,51 2,49 2,43 255 2,49 Portugál escudo (100) 19,89 20,29 20,09 18,97 20,59 19,78 Spanyol peseta (100) 28,02 28,58 28,30 27,25 28,95 28,10 Svájci frank 20,44 20,86 20,65 20,12 21,18 20,65 Svéd korona 4,85 4,95 4,90 4,71 5,03 4,87 USA-dollár 30,02 30,62 30,32 29,62-31,02 30,32 V________________________________________________J

Next

/
Oldalképek
Tartalom