Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)
1991-05-11 / 69. szám
Találkozó Lányban ^dFoldnu^ Államszerződés vagy más? Tegnap mintegy húsz neves csehszlovákiai politikus tartott találkozót Lányban, hogy tárgyaljon a szövetségi alkotmány, illetve a tagköztársasági alaptörvények kidolgozásáról. Szombat, 1991. május 11. I. évfolyam 69. szám Ara 2,30 korona Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98,210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDER GÁBOR. Szerkesztőség: 81911 Bratislava, Martanovicova 25., 12. emelet Telefon: gazdasági rovat - 210 39 79, hírrovat - 210 39 83, sportrovat - 210 39 81. Telefax: 210 39 92,210 36 00, Telex' 92 516. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOK I KADECo.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanoviéova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgató-főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 A tanácskozás előtt Václav Havel köztársasági elnök így nyilatkozott: „Bízom abban, hogy a találkozóval csomóponthoz érkeztünk, amely egy új folyamatnak a kezdetét jelenti majd.” Ján Carnogursky, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke úgy fogalmazott, hogy az államközi szerződés fogalmat eddig mint munkamegnevezést alkalmazták. Ez a fogalom nem olyan, amiről a KDM nem volna hajlandó lemondani. Egyúttal azonban megjegyezte, hogy az államközi szerződés gondolatához a kereszténydemokraták ragaszkodnak. Azt is megjegyezte, hogy a dokumentum a megszokott gyakorlat értelmében nem volna nemzetközi államszerződés, mivel a két tagköztársaság közül egyik sem rendelkezik teljes jogi szubjektivitással. Zdenék Jicínsky, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke elmondta, hogy a legutóbbi találkozó óta konkretizálódott az érintett felek álláspontja. Véleménye szerint az államközi szerződést csupán Csehszlovákián belül akceptálhatnák, nemzetközi szempontból pedig nem. Jiéínsky hozzáfűzte, hogy a KDM államszerződés-koncepciója „túlnő” Csehszlovákián. Fedor Gál, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom képviselője úgy fogalmazott, hogy a találkozón konkrét javaslatok hangzanak majd el. Hogy milyenek, azt nem kömmentálta. Imavasámap a magyar püspökségért Hányán jönnek el Komáromba? A szlovákiai magyarság az elmúlt évtizedek után joggal érzi úgy, hogy vallásgykorlásában korlátozták, hitéletében is megnyomorították. Az elfojtott igények azonban ismét felszínre törtek, fokozottabban, mint ahogy ez természetes körülmények között kialakulhatott volna, hiszen most már óriási lemaradást kell pótolni. A magyar papság nagy része felmorzsolódott, utánpótlás nélkül maradt, s az itt élő katolikusokat — ha nem tesznek idejében ellene — a lelki elhanyagoltság veszélye fenyegeti. E tényt felismerve a katolikus egyház tagjai nevében II. János Pál pápa csehszlovákiai látogatása Idején 34 599 hívő kézjegyével hitelesített kérvényt nyújtottak át a legfelsőbb egyházi vezetőknek, hogy segítse és engedélyezze egy magyar püspökség létrehozását, ha lehet, komáromi székhellyel. A Szentatya, a kérés teljesítését lehetségesnek nyilvánította. A hálás hívek a pápalátogatás után három héttel, pünkösd vasárnapján imanapra gyűltek össze Komáromban — a rövid idő ellenére is mintegy tizenhétezren —, hogy köszönetüket kifejezzék, és kérésük megvalósulásáért könyörögjenek. Az azóta eltelt egy év kevésnek bizonyult a püspökség megalakítására, ráadásul a nagyszombati érsekség elzárkózott a kérés támogatása elől. A magyar hívek azonban nem adták fel reményüket, ma és holnap ismét összegyűlnek, hogy imával érjék el óhajuk megvalósulását A katolikus hívők imavasárnapjához csatlakoznak a református egyház tagjai is, hogy testvéreik kérését támogassák. Május 11-én Csehszlovákia távolabbi tájairól és a külföldről — Kárpátaljáról, Erdélyből, a Vajdaságból, Horvátországból, Burgenlandból és természetesen Magyarországról — érkező vendégek fogadására készültek fel a rendezők a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Országos Elnökségének vezetésével. Az ünnepi liturgia május 12- én vasárnap délután kezdődik a meghívott és tiszteletbeli vendégek díszmenetével. A katolikus hívők 14.30 órakor indulnak a Szent András-templomból, a reformátusok a református templomból. A két menet a Rozáliatemplom előtti téren találkozik, ahol szabadtéri szentmisét koncelebrálnak a magyarul is tudó püspökök. Ezt követően ugyanitt, a református istentiszteleten Tőkés László erdélyi református püspök hirdeti az igét. A liturgikus rész feltehetően este 17.30 órakor ér véget. A rendezők megközelítően 50 000 résztvevő jelenlétével számolnak, akiknek ellátásáról az éttermeken kívül számos alkalmi élelmiszerárus gondoskodik majd. A két nap alatt több szabadtéri vallásos, kulturális műsor és előadás bemutatására is sor kerül. A tavalyi fogadalomtétel után, mikor is tizenhétezer hívő fogadta meg, hogy „minden esztendőben pünkösd táján eljön Komáromba közösen imádkozni, hogy az Úr segítségével a Szentatya magalapíthassa a kért új püspökséget”, ez évben feltehetőleg még több zarándok érkezik majd e Duna-parti városba. (csanaky) A nacionalizmus furcsaságai Spanyolországtól az kérték a Közös Piac tagállamai, hogy szüntesse meg az „n” betű feletti hullámvonal formájú írásjelet. Ezt a kereskedelmi kapcsolatokban használt számítógépek tették szükségessé, mert emiatt az egyetlen írásjel miatt meg kellene változtatni nagyszámú számítógép billentyűzetét. A kereskedőknek lényegében mindegy volt, hullámvonallal, vagy anélkül kapják-e a megrendeléseket, ám nem úgy reagáltak az írók. Az írásjel miatt majd akkora polémia kerekedett, mint Csehszlovákiában a kötőjel miatt. A nyelv védelmezői felháborodtak, hiszen ez az írásjel szerepel magában az Espafía szóban is és a franciás Espagna írásmód sértené a nemzeti önérzetet. Francisco Umbral író kijelentette, hogy a franciák, vagy az angolok megváltoztathatják nyelvüket, de ne nyúljanak a spanyolhoz, mert az tökéletes. Franciaországban mégsem ismerik el a „korzikai nép” létezését. Annak ellenére, hogy a parlament egy hónappal ezelőtt elfogadta a Korzika új státuszáról szóló törvényt, amelyben ez a kifejezés szerepel, az alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a döntést. Az alkotmánybírák az 1958 évi alkotmányra hivatkoznak, amely csak a „francia nép” kifejezést ismeri. Ezzel újrakezdődnek a viták Korzika helyzetéről, hiszen az említett törvényt éppen azért fogalmazták úgy, hogy tartalmazza a „korzikai nép” kifejezést, hogy kibékítse a korzikai nacionalistákat, akik még fegyveres csoportokkal is rendelkeznek. A vita a föld körül folytatódik Iderepül Jelcin Alexander Dubéeknek, a Szövetségi Gyűlés elnökének meghívására május 13—15-én látogatást tesz Csehszlovákiában Borisz Jelcin, az oroszországi parlament elnöke. A vendég itt-tartózkodása során találkozik a szövetségi, valamint cseh és a szlovák parlament képviselőivel. Jelcint — aki egyébként első ízben utazik hivatalosan külföldre — fogadja Václav Havel köztársasági elnök is. A Flórán láttuk Élősködő dísznövények Szőlőtőcsonkra telepített dísznövényeket, Tillandsiákat is láthattunk a virágkiállítás holland pavilonjában. A lakásdísznövénycsomót speciális ragasztóval rögzítik a holt, talpazatra erősített gyökérrészhez. A parazita új helyén sokáig magtartja eredeti színét, nem gyarapodik tovább, ám nem is veszíti el alakját, valamint sajátos zöld színét és formáját. Az üdeséget az élősködő növény számára egy különleges vegyi készítmény biztosítja. A permettel kéthetente egy alkalommal kell befújni a virágot. Kép és szöveg: -lez-Jogállam törvények nélkül? Kajtor Pállal, az ipolysági Hont Mezőgazdasági Szövetkezet elnökével a gazdaság közelmúltjáról és jelenlegi helyzetéről, no meg a kilátásaikról beszélgettem. • Ön melyik földtörvénytervezet mellett tör lándzsát? — Nehéz véleményt mondani olyasmiről, amit nem ismerünk aprólékosan. Meggyőződésem ugyanis, hogy az emberek többsége nem is ismeri részletesen a tervezeteket, azt tudja róluk csak, ami a saj-Kajtor Pál A szerző felvétele tó jóvoltából kivonatosan napvilágra került. Márpedig szerintem ezeket a javaslatokat a parasztságnak is meg kellett volna vitatnia, hogy ne bizonyos társadalmi rétegeket, érdekcsoportokat támogató vagy éppenséggel sújtó törvény szülessen. Mindenképpen hiányzik a földtörvény. Hiánya ugyanis, mint egyik képviselőnk a minap megjegyezte, további bonyodalmakat okoz, állandó feszültségek forrása lehet. Késlelteti a kártalanítást, a tulajdonviszonyok rendezését és bizonyos gazdasági visszaélésekre is lehetőséget ad. • Kifejtené ezt részletesebben is? .— Természetesen. Jogállamban törvények nélkül lehetetlen élni. A jelenlegi áldatlan állapoton minél előbb változtatni kell. Egy bizonyos értelemben a „rossz törvény” is jobb a semminél... A tulajdonjogot tiszteletben kell tartani, ám ennek jogi formába öntése elodázhatatlan feladat. Egyelőre azt sem tudjuk, kik kaphatják vissza földjeiket, s a viszszaszolgáltatás során melyik év melyik hónapja lesz a határ. S mi lesz a konfiskált földekkel? Bizonytalan a közös gazdaságok további sorsa, nem tudjuk, mennyi földünk marad, s ezen a területen hány tagot tudunk eltartani. Szántunk, vetünk, de lehet, hogy a termést már nem mi fogjuk learatni? • Mi okozza a legtöbb problémát? — Azt sem tudjuk, milyen jogaik és lehetőségeik lesznek a földtulajdonosoknak vagy a földnélküli dolgozóknak. Számos további kérdésre sem tudjuk a választ... Miként rendezzék a földigénylők kéréseit azok a szövetkezetek, ahol a szántók, művelhető földterületek jelentős részén beépített öntözőberendezés van? Gúzsba van kötve a kezünk, nem tudunk konkrét „túlélési tervet” sem kidolgozni. A piaci feltételek viszont nem igen teszik lehetővé, hogy éveken át várakozzunk, halogassuk az esetleges terményszerkezet-váltást, s veszteséggel termeljünk. Jóváhagyott földtörvény nélkül az alapszabály kidolgozásában sincs kellő támpontunk. Úgy látom, hogy az emberek érdekeltségük vagy pártérdekük szerint éljenezik, illetve tagadják az egyik-másik, ki tudja már hányadszor átdolgozott törvényjavaslatot. A képviselők közül is többen sokszor az egyes törvények meghozatalakor az őket pozícióba juttató párt érdekeit helyezik előtéi(Folytatás a 2. oldalon)
