Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)
1991-05-06 / 65. szám
» 4 (^Közgazdasági figyelő ' ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------V A Szlovák Mezőgazdasági Bank pénzügyi híradója A Szlovák Mezőgazdasági Bank politikája 1991-ben A Szlovák Mezőgazdasági Bank idei kereskedelempolitikai elképzelései társadalmunk szerkezeti változásainak folyamatához, a mezögazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban a tulajdonformák változásaihoz kapcsolódnak, és gazdaságunk piacgazdaságra való áttérésének támogatására irányulnak. Az SZMB kereskedelmi tevékenységével a mezőgazdasági termelés - feldolgozás (élelmiszeripar) - fogyasztás (élelmiszerüzletek) láncolatában résztvevő ügyfelekkel kefési a kapcsolatokat. A következő projektumok pénzügyi támogatását részesíti előnyben:- a lakosság élelmiszer-ellátására irányuló innovációs programokat,- a mezögazdasági-élelmiszer-ipari komplexum demonopolizálásának és privatizálásának folyamatát, technológiai korszerűsítését,- élelmiszerüzletek privatizálását,- magánvállalkozásokat,- jó kilátásokkal rendelkező mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek és vállalkozók pénzügyi helyzetének - ideiglenes vagy szezonjellegű szerkezeti és szervezési változásokkal összefüggő - megszilárdítását. A rendelkezésre álló források terjedelméig a jó pénzügyi elemzést vagy projektumot beterjesztő és garanciát vállaló más ügyfeleknek is nyújt a bank hitelt (kölcsönt). 1991. január 1-jétól eddig százhetvenhárom ügyfélnek 2,2 milliárd korona értékben folyósított hitelt. Ennek negyvenkét százalékát a mezögazdasági-élelmiszer-ipari komplexumba kihelyezett hitelek képezik, az agrárkomplexumra a kereskedelmi ügyletek hatvannégy százaléka esik. A legtöbb hitel rövid lejáratú (1 év). A bank hitelekkel támogatta az agrárkomplexumban és az ipari ágazatok társaságaiban a vetőmagok, a műtrágyák, az ültetőanyagok, az alkatrészek, a növényvédő szerek, vágómarhák, konzervipari félkészáruk készleteinek felvásárlását. A rövid lejáratú hitelek tárgyát a szövetkezetek élelmiszer-ipari megrendelőkkel szemben fennálló követelései is képezték. Közép lejáratú hiteleket (2 év) innovációs és modernizációs tervek támogatására, korszerű mezőgazdasági-technika és technológia beszerzésére, gabonaraktárak építésére, fejÖ6tehénfarmok építésének befejezésére nyújtott a bank. A kereskedelempolitikai elképzelésekkel összhangban a kezdeti időszakban hosszú lejáratú hitelek folyósítására nem kerül sor. A bank által felvett hitelek kamatlába megfelel a kereskedelmi vállalkozás kezdetén jellemző kis mértékű saját források, és a más pénzintézetektől beszerzett hitelforrások magas költségeinek. A bank a rövid lejáratú hitelekre 19-24 százalékos, a közép lejáratúakra 22-24 százalékos kamatot számít fel. A mezőgazdászok és az élelmiszer-ipari és kereskedelmi szektor számára márciustól 16-20 százalékos kedvezményes kamatláb mellett szezonális hiteleket nyújt, mivel ezeket a Csehszlovák Állami Bank refinanszírozza. További kamatkedvezményeket szerezhetnek az agrárkomplexum vállalatai, szövetkezetei és vállalkozói azokra a bank által nyújtott hitelekre, amelyek a szlovák kormány szubvenciós politikájának céljaihoz kapcsolódnak, összhangban a gazdasági reform forgatókönyvével a 446/90-es számú kormányhatározat értelmében. Az állami politika céljainak és az SZMB hitelnyújtási elképzeléseinek egybeesése a következő kedvezményeket teszi lehetővé a bankkal hitelszerződést kötött ügyfeleknek:- kamatjóváírás a kamatláb 50-70 százalékáig- hozzájárulás a hosszú és közép lejáratú hitelek első két részletének megtérítéséhez- hitelgarancia az összeg 50 százalékáig. A kamatkedvezmények nem közvetlenül szubvenció formájában történő nyújtásáról és nagyságáról az ágazati és regionális pályázati bizottságok döntenek. Az SZMB aktív hitelügyleteinek kiterjesztése, tevékenysége hatékonyságának növelése és az alacsony kamatláb melletti hitelnyújtás feltételezi a váltó funkciójának felújítását és eszkompthitelek nyújtását. Ennek a kereskedelem-politikai tervnek az elérésére a bank tanácsadó szolgáltatást is nyújt, szemináriumokat szervez, és minden igyekezetével azon lesz, hogy az agrárkomplexumban már az idén bevezetésre kerülhessen a váltó. A múlt hónapban bocsátott ki a bank először takarékleveleket. Lejárati idejük 3-9 hónap, megvásárlásukkal a betétek rövid idő alatt, kedvezményes kamatláb mellett hasznosíthatók. A kibocsátás félmilliárd korona értékben történt, az így szerzett betéteket a bank hitelügyeletei számának és nagyságának növelésére használja fel. A számítástechnikai rendszer kiépítése után a betétek a következő módon helyezhetők el:- folyószámlákra - hitel megfelelő mértékű és idejű felvétele egyedi szerződés alapján, kedvező kamatfeltételek mellett lehetséges,- betétkönyvekre - határidős megállapodásra vagy anélkül,- szerződéses alapon nyugvó határidő megállapodású számlákra,- külön kamatrendszerű személyi számlákra. Kereskedelmi tevékenysége keretében és a bankszolgáltatások teljessége érdekében ügyfelei számára tanácsadó tevékenység bevezetését tervezi a bank pénzügyi elemzések, vállalkozói tervek és projektumok (beleértve a mezőgazdaság és az élelmiszergyártás privatizálási folyamatában való részvételt) elkészítéséhez, a mezőgazdasági alapokból való szubvenciók megszerzéséhez, valamint a bel- és külföldi fizetések pénzügyi feltételei, a számvitel, az adózás, a tőkebefektetés stb. területén. A Szlovák Mezőgazdasági Bank kereskedelempolitikai célkitűzései:-saját, megbízható és fizetőképes ügyfélkör kialakítása minőségi szolgáltatások révén,- differenciált kamatlábak segítségével megteremteni az átlagostól alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtás feltételeit,- az ügyfelek pénzügyi és értékesítési elemzései, valamint hitelgaranciák által minimalizálni a hitelnyújtás kockázatát,- részvénytársaságként jó gazdasági eredményt elérni, és ezáltal az országos bankpiacon szilárd helyet kiharcolni. A célok teljesítéséhez magas színvonalú munkán, korrekt partnerviszonyok kialakításán, kedvező üzletek megkötésén keresztül vezet az út ELENA ONDRIAÖOVÁ Szerkeszti: Pavel Vaáek I í ÚJSÁG )l__________ Elkerülhetetlen a restrikció? 1991. május 6. A piaci viszonyok fejlődésének akadályai Nem kétséges, hogy az állami pénzpolitika, illetve a termelők pénzgazdálkodása és gazdasági eredményei szorosan összefüggenek. Ha a termelési szférán belüli jelenlegi állapotokat a fizetésképtelenség szempontjából értékeljük, azt látjuk, hogy bár vállalataink körében a fizetésképtelenség amúgy is mindennapi jelenség - e téren bizonyos hullámzás tapasztalható -, az utóbbi időben jelentősen romlott a helyzet. Az év végére szóló előrejelzések sem túl biztatóak. A fizetésképtelenség okai Az adminisztratív-tervutasításos rendszer leépülöben. A vállalati fizetésképtelenséget nagy mértékben a következő, a gazdaság rendszeréből eredő és a vállalatok által alig befolyásolható okok idézik elő:- Még nem alakultak ki a piaci viszonyok.- Gazdaságunkban továbbra is az anyag részesül előnyben a pénzeszközökkel szemben.- A tervezett szállítói-megrendelői kapcsolatok ma is prioritást élveznek a hatékonysági szempontokkal szemben.- A vállalatok alanyiságát részben még mindig korlátozza az egységes állami tulajdonba való beágyazottságuk, ahol a kötelezettségek és jogosultságok nem különböző tulajdonosok közti pénzügyi viszonyt jelentenek.- A csehszlovák gazdaságban egyelőre nem létezik a pénzpiac (továbbra is a kikényszerített kereskedelmi hitel - értsd: a nem fizetés - dominál stb). A fizetésképtelenség kedvezőtlen alakulását előidéző egyéb okok közül a következők emelhetők ki:- a vállalatok megcsappant jövedelme (termeléscsökkenés, termékeladási nehézségek külföldön, a dotációk visszafogása stb.);- a vállalatoknak a pénzhiányra való hibás reakciója (a raktárkészletek további halmozása és a beruházások növelése, ami az anyagnak a pénzügyi szempontokkal szembeni változatlan előnyben részesítését tükrözi);- a vállalatok spekulációi a várható általános áremelkedést illetően (ennek eredménye a mértéktelen készletfelhalmozás);- a vállalatok mindmáig nem félnek a fizetésképtelenség miatti bukástól, pénzügyi helyzetük javulását passzívan a privatizációtól várják. A mai állapotok és a jövő A vállalatok növekvő fizetésképtelenségében nem kis szerepet játszanak a különböző hitelnyújtási korlátozások, főleg ami a beruházási hiteleket illeti. Ide sorolható például a bankok részéről tapasztalható fáziskésés, amikor a hitel csak a vállalat által kívántnál, azaz a számára szükségesnél későbbi időpontban folyósítható. A fizetésképtelenség alakulását nagyban befolyásolják a készletek. Főként 1990-ben nőttek meg néhány vállalatnál, részben a haditermelésről polgárira való áttérés következtében. 1990- ben a határidő lejárta utáni követelések számát növelte a Szovjetunióból való behozatallal kapcsolatos eljárás szigorítása is: a Szovjetunióból importáló vállalatoknak az import kiegyenlítése előtt fel kellett mutatniuk a behozatali engedélyt. 1991- ben a csehszlovák vállalatok fizetőképességének további romlása várható. Ennek az okai véleményem szerint a következők:- a nyersanyag, fűtőanyag és energia ára 1991. január elseje óta lényegesen emelkedett;- az állam vállalatokkal szembeni pénzügyi politikájának instabilitása (például a hitelkamatok növelése, amely nagy megterhelést jelent a vállalatoknak);- a vállalatok kénytelenek lesznek emelni az átlagbért a növekvő infláció miatt;- a termelésben és a kereskedelemben bekövetkező szerkezeti változások. A vállalatok azon lesznek, hogy mindezek a fizetőképességükre kedvezőtlenül ható változások amennyire csak lehet, termékeik árában is tükröződjenek. Ezt az áremelési tendenciát a megrendelők egyelőre a piaci mechanizmusok kialakulatlansága miatt nem nagyon képesek fékezni. A fizetésképtelenség kedvezőtlenül hat a piacgazdaságra való áttérés folyamatára, főként azért, mert gátolja a teljes értékű piaci viszonyok kifejlődését, továbbá akadálya a privatizációnak is, amely pedig a központi tervezésről a piacgazdaságra való áttérés alapfeltétele. A vállalatok országosán tapasztalható fizetésképtelensége az egyensúlyhiány jele. Ilyen körülmények között irreális volna azt remélni, hogy valami egyértelműen hatásos eszközzel megoldható a probléma. Valószínűleg nem tudjuk elkerülni a könyörtelen restrikciót sem; inkább számolja fel gazdaságunk kevéssé hatékony alkotórészeit, mint hogy az egészet romba döntse. Josef Olsovsky, Központi Nemzetgazdasági Kutatóintézet Pozsony Negyven év után ismét Törvény védi a fajtákat A produktív mezőgazdaság elképzelhetetlen nagyteljesítményű növény- és állatfajták nélkül. A nemesítésnek tehát mindig is jelentős szerepe volt a mezőgazdaság előbbrevitelében és intenzitásának növelésében. Ezért az újonnan létrehozott fajtákat a fejlett mezőgazdaságú államokban különböző törvények védik jogtalan felhasználásukkal, ,,lekoppintásukkal“ szemben. Az utóbbi években mind több figyelmet szentelnek az új fajták védelmének, főleg ami azok szaporítását, eladását illeti. Ezeket a jogokat nemzetközi szerződések és országon belüli törvények szabályozzák. Az elmúlt évig Csehszlovákia egyike volt azon kevés európai államnak, amely nem rendelkezett hasonló jogszabályokkal. Pedig hazánkban már 1921- ben törvényt fogadtak el a nemesítóknek és a termelőknek az új fajtákkal szembeni jogviszonyáról, amely a világon elsőként ismerte el a fajták eredetiségét és az ebből eredő jogokat és kötelességeket. Ez a törvény azonban 1950-ben megszűnt. Csaknem negyven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét törvény szülessen hazánkban a fajták védelméről. A 123/89. sz. rendelet 1990. január elsejével lépett hatályba; kidolgozásánál teljes mértékben figyelembe vették a nemzetközi előírásokat. Miért is volt szükség tulajdonképpen egy ilyen törvényre? Mint tudjuk, növényfajtáink közül sók jól vizsgázott határainkon túl és a külföldön minősített fajták vetőmagját exportáljuk is ezekbe az országokba. A csehszlovák külkereskedelmi kapcsolatok hatékonyságának növelése érdekében feltétlenül szükségessé vált, hogy a hazai fajták külföldön védve legyenek a visszaélésekkel szemben, vagyis hogy az illetékes csehszlovák szervek beleegyezése nélkül ne üzletelhessenek velük. Mivel azonban nálunk mindeddig hiányoztak a fajták védelmét szabályozó rendeletek, és ennek következtében hazánk területén nem részesülhettek védelemben a külföldi fajták sem, természetesen- a kölcsönösség elve alapján- mi sem várhattuk el, hogy külföldön védjék fajtáinkat. Ez oda vezetett, hogy fajtáinkat - védelmük érdekében - külföldi cégek saját elnevezésük alatt jelentették be. Igaz, az esetek többségében ezek a cégek önként elismerték a csehszlovák szervezeteknek a fajta szaporításához és eladásához való jogát, törvényesen azonban semmi nem tiltotta nekik, hogy a kereskedelmi kapcsolatokban ne úgy bánjanak velük, mint sajátjukkal. A fajták jogvédelmének tehát az az alapvető értelme, hogy a szerződések alapján külföldre került nemesítóanyag a vásárló országban védve legyen mindaddig, amíg ugyanilyen védelmet nyújt az adott ország fajtáinak az eladó állam is. Az elmúlt években többször előfordult, hogy csak azért nem jutottak el hozzánk a csúcsminőségű külföldi fajták, mert hiányzott a védelmükről szóló törvény. Ezzel tehát közvetlenül károsítottuk a hazai mezőgazdaságot. | A szóban forgó 123/1989-es sz. törvény az Új fajták védelméről szóló nemzetközi egyezmény (UPOV) elveiből indul ki, amelyet 1961-ben Párizsban írtak alá. Az egyezmény hatásköre az egész világra kiterjed, és alapelveihez igazodnak a nem tagországok is. Tagja csak az az álllam léhet, amely a fajták védelméről szóló belügyi előírásait az UPOV-val összhangban dolgozza ki. Csehszlovákia - mivel teljesítette ezt a követelményt - felvételét kérte az említett egyezmény aláírói közé. Ha elfogadják kérelmünket - ami valószínűleg még az idén megtörténik az gyakorlatilag azt jelenti, hogy fajtáink, amelyek első ízben szerepelnek külföldön, egy évig az összes UPOV-tagországban védve lesznek. A következő években pedig az egyes államokkal kötött szerződések alapján folyik a védelem. Végezetül lássuk, mit is jelent ez a hazai nemesítók, illetve termelők számára. Egy új fajta minősítése után a fajtavédő szervezet nemesítöi bizonylatot állít ki, amely az egyedüli kizárólagos igazolása az állat- vagy növényfajtához való jogviszonynak. A nemesítöi bizonylat tulajdonosai hazánkban valószínűleg szervezetek (nemesítőállomások) lesznek, de magánszemélyek is megszerezhetik, ha önerőből, bármilyen szervezet támogatása nélkül hoznak létre új fajtát. Ha adott az összes feltétel - vagyis kiállították a nemesítöi bizonylatot, a fajta gazdasági felhasználása engedélyezett és ha a fajta kereskedelmi hasznosítás útján társadalmi hasznot hoz -, a nemesítő jutalomra jogosult. A nemesítöi bizonylat tulajdonosának továbbá joga van ahhoz, hogy szerződés (szabadalom) formájában írásbeli beleegyezését adja a vetőmag, ültetőanyag, tenyészállat értékesítési célokra történő szaporításához és ezért ellenértéket követeljen. Ezentúl tehát a nemesítő engedélye nélkül senki sem szaporíthatja, forgalmazhatja az általa kinemesített fajtát. A Kerületi Vetőmagszaporító Vállalatoknak szintén fizetniük kell a szaporítási jogért, ami valószínűleg megmutatkozik majd a vetőmagok árában. Forrásmunka alapján: Krasznica Melitta
