Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)
1991-05-27 / 82. szám
1991. május 27. [ ( ÚJSÁG ) I Bemutatkozott az IRRIFRANCE és a BAUER „Külföldi öntözőberendezések napja“ A magyar népiskolai oktatás Csehszlovákiában 1918-1938 (Szemelvények a szerzőnek a két világháború közötti csehszlovákiai magyar oktatásügyről készülő monográfiájából) A pozsonyi Öntözési Kutatóintézet május 7-én hidasi kísérleti telepén „Külföldi öntözőberendezések napja" címmel francia és osztrák cégek részvételével gépbemutatót tartott. Megnyitóbeszédében Michal Santa mérnök, az Öntözési Kutatóintézet igazatója a mezőgazdászok jelenlegi nehéz helyzetét elemezte. Ma, mikor az öntözővizet magának a termelőnek kell megfizetnie, különösen fontos, hogy új, jó minőségű, gazdaságos öntözőgépek jelenjenek meg a hazai piacon - mondta. Ezt követően a francia IRRIFRANCE és az osztrák BAUER cégek munkatársai, Thyri és Steiner urak röviden bemutatták cégüket és a csehszlovákiai piacra szánt termékeiket. A bemutatón 60 érdeklődő vett részt, nagyrészt mezőgazdasági szervezetek munkatársai, de a hazai öntözőberendezéseket gyártó cégek és a magángazdálkodók is jelen voltak. Az előadások után a kísérleti parcellákon működés közben is megismerkedhettek a jelenlevők a két külföldi cég hét különböző típusú sávos esőztető berendezésével. A bemutatott gépek közül a legnagyobb az IRRIFRANCE cég IRRIDOSEUR márkajelű gépe volt. Tömlőjének átmérője 110 mm, hossza 360 m. Gyártják azonban 125 mm átmérőjű és 380 m hosszú változatát is. Számítógépes vezérlésű - szükség esetén kézi vezérléssel is működhet -, a számítógépnek 10 különböző programja van. Az öntözővízadagok előre beállíthatók. De ha például öntözés közben elered az eső, intenzitásától függően ' a gép automatikusan leáll, és kiindulási helyzetbe tér vissza. A tömlő felcsévélésének gyorsasága is szabályozható, szükség szerint traktormeghajtással is végezhető. A berendezésnek olyan programja is van, hogy az öntözött sáv különböző szakaszain különböző adagokkal öntöz. Ha például a 360 méteres csövet 3 vagy 4 fajta növényekkel beültetett táblán vontatja keresztül, akkor előre beprogramozható, hiőgy melyik növényt milyen adaggal öntözze. A gép távirányítással is vezérelhető, így a kezelő a traktor vezetőfülkéjéből akár 3 kilométeres távolságról is tetszés szerint működtetheti a berendezést. A Világbank legújabb egészségügyi vonatkozású tanulmánya, amely a volt közép-európai szocialista országok környezetvédelmét, illetve környezetszennyezettségi helyzetét vizsgálja, elgondolkoztató, sőt megdöbbentő tényeket tartalmaz. Magyarországon például a környezeti ártalmaknak fontos szerepük van a megbetegedésekben, az átlagos életkor csökkenésében. Hazánkban je-A franciák ezenkívül két kisgépet is bemutattak: A MINI márkajelű gép 60 mm átmérőjű és 215 m hosszú tömlővel rendelkezik. A bemutatott gépek közül a legkisebb a MICRO 44 típusú volt, amelynek tömlője 44 mm átmérőjű és 120 m hosszú. A kisgépek előnye, hogy alacsony - már 3 bar - nyomáson is üzemeltethető, kiválóan alkalmasak parkok, sportpályák vagy zöldség öntözésére. Az öntözőfejet tartó állvány fesztávolsága a zöldégsorok szélessége alapján tetszés szerint beállítható. A gép előnye, hogy könnyű, kézi erővel is áthelyezhető. A Bauer cég legkisebb bemutatott gépe a RAINBOY márkajelű volt, melynek tömlője 50 mm átmérőjű és 125 m hosszú. Turbinameghajtású, aminek az az előnye, hogy a vízadag tetszés szerint beállítható, és kisebb a vízveszteség is. Ez a kisgép egy idény alatt mintegy 5 ha földterületet képes öntözni. További előnye, hogy a hagyományos szórófej helyére konzolszerű szerkezet szerelhető fel, amelyen több permetező öntözést végző szórófej üzemeltethető. A legnagyobb bemutatott Bauergép a 110 mm átmérőjű és 360 m hosszú tömlővel ellátott RAIN STAR volt. Ez is számítógépes vezérlésű, kapacitása egy idény alatt 40-45 ha. Egy sávban egyszerre 1,5 ha területet lenleg már 3000 ezer ember él olyan településen, ahol az ivóvíz fertőzött. A tanulmány szerint a közép-kelet-európai államokban a levegő, a talaj, a növényzet, a vizek olyan mértékben szennyezettek, hogy mindez a legkomolyabban kihat a lakosság életére, egészségére. Lengyelországban például a környezeti ártalmak okozta veszteség a nemzeti jövedelem képes megöntözni. A szórófej az állványon ingaszerűen van felfüggesztve, így ha az egyik csúszótalp netán gödörben vagy kerékvágásban csúszik, a szórófej akkor is függőleegesen áll. Az állvány fesztávolsága szabályozható. A bemutató után kereskedelmi megbeszélésekre került sor. Ahogy azt Peter Andráé mérnöktől, a rendezvény egyik fő szervezőjétől megtudtuk, e téren is élénk volt az érdeklődés. Egy-két érdeklődő vásárlási szándékkal tárgyalt, két hazai cég pedig a gyártásban való együttműködés iránt érdeklődött. Elképzelhető olyan együttműködés, hogy a hazai cégek gyártanák az alvázat, valamint a csévélődobot, a külföldi cég pedig a többi berendezést. A legtöbben a berendezések kölcsönzése iránt érdeklődtek. A külföldi partnerek részéről ugyanis olyan ajánlat is volt, hogy egy idényre kölcsönadják a gépeket. A legnagyobb érdeklődés a legkisebb gépek iránt volt, ami érthető is, hiszen ezek a hazai piacon ez ideig teljesen hiányoztak. A rendezvény csupán a két cég előzetes bemutatkozása volt egy szeptemberben megrendezésre kerülő nagyszabású bemutató előtt, amelyen majd 20 külföldi és 12 hazai cég sorakoztatja fel termékeit. Erről a rendezvényről olvasóinkat idejében értesítjük. GAÁL LÁSZLÓ évi 10-20 százalékát teszi ki. Ugyanakkor a Szovjetunióban a szennyezettség okozta betegségek költsége a nemzeti össztermék 11 százaléka. A Világbank felhívja a Nyugat kormányait, hogy saját érdekükben nyújtsanak segítséget ezeknek az országoknak, mert a kontinens keleti felén keletkező környezetszennyezés számottevő része pontosan Nyugaton csapódik le. (Der Spiegel) Az 1918-1919. évi impériumváltás után a Felvidéken berendezkedő új csehszlovák államhatalom kezdettől fogva a magyar iskolahálózat tervszerű visszafejlesztését tartotta egyik legsürgősebb feladatának. A katonai birtokbavételt követően azonnal megindult a magyar iskolák felszámolása - először persze csak a megszállt Felvidék szlovák és rutén többségű területein -, azok magyarosító hatására hivatkozva. A magyar nyelvű oktatás visszaszorítása azonban általános jelenséggé vált. A magyar tanítási nyelvű iskolákat ugyanis nemcsak ott számolták fel, illetve változtatták szlovák vagy rutén nyelvüekké, ahol azoknak a múltban magyarosító hatásuk volt vagy lehetett, hanem a magyar lakosság természetes igényeinek kielégítését szolgáló iskolai hálózat egy része is áldozatul esett a lelkes ország- és némzetépitők buzgalmának. A magyar többségű és tiszta magyar területek magyar iskolahálózata részben megmaradt ugyan, a csehszlovák állami és tanügyi hatóságok, valamint a különböző magyarellenes társadalmi szervezetek azonban kezdettől fogva mindent elkövettek a magyar iskolák fokozatos elsorvasztása, majd azok szlovák iskolákkal való helyettesítése érdekében. Köztudott tény, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvi iskolahálózatára mindig és minden körülmények között missziós feladat hárul. „A kisebbségi helyzetben az anyanyelvi iskolák nemcsak a közművelődésnek és a kulturális életnek képezik alapját, hanem a nemzeti fennmaradásnak is egyik legfőbb biztosítékát jelentik“ - szögezte le ezzel kapcsolatban Turczel Lajos, a korszak egyik tudós kutatója. E tétel igazságával azonban a magyarellenes nacionalista törekvések apostolai is tisztában voltak, ezért szinte törvényszerűnek mondhatók a magyar iskolák ellen foganasított intézkedések. A magyar iskolahálózat módszeres sorvasztása, majd a magyar iskolák szlovákokkal való helyettesítése egyik jól bevált eszköze lett a csehszlovákiai magyarság fokozatos asszimilálását célzó nacionalista törekvéseknek. Minden iskolarendszernek az alapfokú iskolák képezik azt a fundamentumát, amelyre a közép- és felsőfokú iskolák rendszere, valamint a különböző szakiskolák hálózata épül. A Csehszlovák Köztársaságban az impériumváltás után az alsóbb fokú iskolatípusokat az úgynevezett nemzeti iskolák (národné skoly) kategóriájába sorolták. (Azonban tekintettel arra, hogy a magyar nyelvhasználatban inkább a „népiskola" kifejezés terjedt e! és vált általánossá a „nemzeti iskola“ helyett, dolgozatunkban mi is ezt, a magyarban jobban meghonosodott elnevezést használjuk.) A csehszlovák iskolaügyi törvények értelmében a népiskoláknak két fokozatát különböztették meg. Az alsóbb fokozatot az elemi iskolák hálózata jelentette, míg a népiskolák magasabb, felsőbb fokozatát a polgári iskolák képezték. E két alaptípuson kívül szervezetileg a népiskolák kategóriájában tartották nyilván még az óvodákat, s a különböző küldetésű kisegítő iskolákat a testi fogyatékos, szellemileg visszamaradt vagy speciális javítónevelést igénylő tanulók számára, valamint az úgynevezett ismétlőiskolákat is. A népiskolák iskolafenntartója lehetett a csehszlovák állam, az egyes községek, hitfelekezetek és rendek, valamint különböző intézmények és magántársaságok. A magyar népiskolák rendszerének gerincét az elemi iskolák többszázas nagyságrendű hálózata alkotta. Az impériumváltás utáni évekből az elemi iskolák vonatkozásában az 1921/1922-es tanévről áll rendelkezésünkre részletes és megbízható statisztikai kimutatás. Természetesen, ekkorra már végigsöpörtek a Felvidéken az iskolai magyartalanítás nagy hullámai, illetve a szlovák és rutén többségű területeken működő magyar iskolákat már mind megszüntették. Bár ekkor még a Felvidéken is a magyar állam oktatásügyi rendszere és törvényei voltak érvényben, ez egyáltalán nem zavarta a magyar tanítási nyelvű iskolák sorozatos megszüntetésének gyakorlatát. A régi magyar iskolarendszer értelmében - az 1868. és 1891. évi oktatásügyi törvények intézkedései alapján - a tankötelezettség 6-tól 12 éves korig tartott, s ennek megfelelően az elemi iskolák hatosztályosak voltak. Az elemi iskola hatodik osztályának befejezése után azonban a tanulók két éven keresztül még úgynevezett ismétlőtagozatba jártak, hetente rendszerint egy napot. Az impériumváltás után Szlovákiában és Kárpátalján továbbra is ez a rendszer maradt életben, ellenben a cseh országrészek már az osztrák időkből a nyolcosztályos elemi iskolák hálózatát örökölték. Szlovákiában például csak az 1922. július 13-án kelt és 1922. augusztus 21-én közzétett 226/1922. sz. te. mondta ki a nyolcéves általános tankötelezettséget, illetve a hatosztályos elemi iskolák nyolcévesekre való bővítésének elvét. E törvény végrehajtására azonban a szűkös iskolai kapacitás miatt és képesített tanerők hiányában csak fokozatosan kerülhetett sor. Maga az idézett törvény is öt évnyi türelmi időt engedélyezett erre, s úgy intézkedett, hogy a nyolcéves tankötelezettséget legkésőbb az 1927/1928-as tanév kezdetétől Szlovákia egész területén életbe kell léptetni. A fentebb említett 1921/1922-es tanév végén a csehszlovákiai magyarságnak volt még összesen 845 elemi iskolája, ebből 727 iskola működött Szlovákiában, 118 pedig Kárpátalján. A magyar elemi iskolába járó tanulók száma 94175 volt, ebből 80 106 tanuló szlovákiai, 14 069 pedig kárpátaljai magyar iskolákat látogatott. Mivel azonban a húszas évek első felében Szlovákiában és Kárpátalján - amint arra már rámutattunk - még érvényben volt az elemi iskolák vonatkozásában az ún. ismétlő-tagozatok rendszere, a hatosztályos elemiket látogatók számához az ismétlősök számát is hozzá kell adnunk, hogy ezáltal megkaphassuk az elemi iskolákat látogató tanulók tényleges számát. Ez a tanulószám az említett tanévben a magyar elemi iskolák ismétlő-tagozataiban 25 575 fő volt, 21 162 Szlovákiában, 4413 pedig Kárpátalján. Ha tehát a magyar elemi iskolák hat osztályát látogató tanulók számához hozzáadjuk az ismétlő-tagozatosok számát, megkapjuk a magyar elemik tanulóinak összlétszámát. Az 1921/1922-es tanév végén az egész Felvidéken ez a szám 119 750 fő volt, 101 268 Szlovákiában,' 18 462 pedig Kárpátalján. A Csehszlovák Köztársaság törvényhozása látszatra kezdettől fogva gondot fordított arra, hogy megfelelő törvényekkel és rendeletekkel biztosítsa az ország nemzeti kisebbségeinek jogát az anyanyelvi iskoláztatásra. Először az 1919. április 3-án kelt és április 15-én közzétett 189/1919. sz. te. szabályozta a nemzeti kisebbségek ilynemű jogait. Az idézett törvény 1. paragrafusa kimondta, hogy minden olyan helységben, ahol legalább 40 tanköteles nemzetiségi gyermek számára kérik az anyanyelvi iskola felállítását, azt törvényesen biztosítani kell. Ugyanennek a törvénynek a 2. paragrafusa azt szögezte le, hogy minden olyan nyilvános kisebbségi elemi iskola mellett, amelyet legalább 400 gyermek látogat, nyilvános polgári iskola is szervezhető. Ennek, a maga nemében liberális iskolatörvénynek volt azonban egy szépséghibája, nevezetesen az, hogy a volt magyarországi területeken - tehát Szlovákiában és Kárpátalján - soha nem lépett hatályba. A15. paragrafus értelmében a szóban forgó törvény Csehország, Morvaország és Szilézia területén kihirdetése napján - azaz 1919. április 15-én - vált hatályossá, Szlovákiában azonban külön rendeletnek kellett volna intézkednie e törvény végrehajtásáról. (Kárpátaljáról a törvény szövege még csak említést sem tett, elvégre akkor -1919 áprilisában - ez a terület még de jure és de facto Magyarország része volt.) Csak mint kuriózumot említjük meg, hogy több mint 15 év elteltével, 1934. május 24-én Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő a prágai parlamentben interpellációval fordult az iskolaügyi miniszterhez e törvény szlovákiai és kárpátaljai hatályba helyezése tárgyában. Az iskolaügyi miniszter az interpellációra adott válaszában azonban szükségtelennek nyilvánította annak végrehajtását a volt magyarországi területeken, mivel azokon, úgymond, a régi XXXVIII/1868. sz. te. 80. paragrafusa alapján is rendezni lehetett a magyar iskolák felállításának és fenntartásának gyakorlatát. (FolytatjuV) POPÉLY GYULA Ez a számítógépes vezérlésű gép 10 különféle programot ,,tud“. Megdöbbentő tények
