Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)

1991-05-22 / 78. szám

4 Az állatorvos tanácsai A háziállatok kokcidiózisa A kórokozó ismeretlen „ismerősként" minden gazdaságban jelen van, s a háztájiban vagy az intenzív termelési rendszerekben folyamatosan több-kevesebb kárt okoz. A betegség nem jár mindig nagyszámú elhullással, de nem is ritka, ha késik a megfelelő gyógykezelés. A spórás véglények közé tartozó kokcidiomok legelterjedtebb csoportja Eimeria néven ismert. Állatfajonként fajspecifikus Eimeriákat tartanak számon, amelyek csupán egy-egy fajnál idéznek elő többé-kevésbé súlyos megbetegedést, míg más fajok ellenállóak velük szemben. Egyes állatok esetenként akár tünetmentesen is átvészelhetik a látszólag masszív fertőződést. Például az E. leporis nem okoz megbetegedést a házinyúlnál, viszont a mezei nyúl érzékeny vele szemben. A parazitózisok elleni harc előfeltétele az élősködő életciklusának részletes ismerete, amely az előrelátható károkat lényegesen csökkentő sikeres gyógykezelés kiindulópontja. Eimeria fajok megkülönböztetésé­hez laboratóriumi vizsgálat szükségeltetik, ugyanis a betegség csupán a klinikai tünetek és az említett vizsgálat eredménye alapján határozható meg pontosan. A megelőzés szempontjából fontos, hogy meghatározott időközökben végeztessünk bélsárvizsgálatot. így a kezelés eredményesebb lehet, mert a „tűrési küszöb" alatt fertőződött klinikai tünetekkel nem elkülönít­hető állatok is gyógyíthatók. Ezek ugyanis az egész állományt fokozato­san megfertőzhetik. A pontos diagnózis felállításához a bélsárban tömegesen (esetenként csak elvétve) előforduló oociszták mérete, alakja, esetleg a spórák lehetnek meghatározóak. A szervezetből távozó oociszták azonnal nem fertőzőképesek, bonyolult érési folyamatuk hosz­­szabb-rövidebb időszakot vesz igénybe. Ez alatt az oocisztákon belül, a fertőzés folyamatában, fontos szerepet játszó spórák alakulnak ki. A fertőzőképesség kialakulása 24 órát, de akár több hónapot is igénybe vehet. Ha az érett oociszta megfelelő számban újra bejut az állat szervezetébe, az megbetegedhet. Az érés időtartama függ a környezet hőmérsékletétől, páratartalmától, és a közvetlen napfény intenzitásától is. A spórákat, ún. sporoziotokat kémiai anyagoknak is ellenálló burok védi, ezért nagyon nehéz a környezetből eltávolítani, megsemmisíteni. Leggyakrabban a bélsárral fertőzött zöld- vagy szemes takarmánnyal, ivóvízzel jutnak az állat szervezetébe'. Az emésztőnedvek hatására az oociszták ellenálló burka felnyílik, ezzel szabad utat nyitnak a spóráknak. A spórák aktivizálódnak, majd a bélcsatorna különböző szakaszában befúródnak a bél hámsejtjeibe, ahol újabb fertőzésnek indulnak. Az említett sejteken belül egymást követően többszörösen osztódnak, s ennek eredményeként rengeteg ún. merozoita képződik. Ezek az ivarsejtek. Kiszabadulásuk idején szétroncsolják a bélsejteket (vérzés), s a bélcsatornába jutva oocisztákká egyesülnek. Ezek nagy számban a bélsárral keveredve távoznak a szervezetből. A hámsejtek roncsolását vérzés jelzi, amelyet a roncsolás helye szerint különbözőképp észlelünk. Minél távolabb esik a végbéltől és a kloakától a roncsolt bélszakasz, annál kevésbé hasonlít a vérhez, a bélsár elszíneződése a véres váladék vörös színétől a sötétbarnáig terjedhet. Minden esetben kisebb-nagyobb hasmenést észlelünk. Az egyszerűnek látszó fejlődési folyamat azonban lényegesen bonyo­lultabb, mivel több specifikus anyag hatását kell fegyelembe venni, hogy a gyógyító beavatkozások esetén elkerülhetők legyenek a nagyobb gazdasági károk. Legnehezebb a harc az oociszták ellen, mivel a burkuk meglehetősen jól ellenáll a fertőtlenítőszerek hatásának. Elpusztítja viszont a fagypont alatti hőmérséklet és a minimálisan 75-80 C-fokos hőmérsékletű víz, nátronlúg. Kokcidiózis gyanúja esetén a trágyát mindig komposztáljuk. Óvakodjunk a télen hígtrágyával „kezelt" évelő takarmánynövényekkel való etetéstől, amely csak arra jó példa, hogyan lehet a kokcidiózist eredményesen terjeszteni. A takarmányon lévő por, bőven tartalmazhat fertőzőképes oocisztákat. A kokcidiózis leginkább a fiatal állatokat veszélyezteti, mégpedig azért, mert még nem alakulhatott ki a természetes ellenálló képességük. Az idősebb állatokon klinikai tünetek nélküli lappangó fertőzöttség észlel­hető. Ezért jelent meglehetősen nagy veszélyt különböző korcsoportú állatok közös tartása. A felnőtt állatok bélnyálkahártyáját ellenanyagok védik, amelyek fejlődésükben gátolják a merozoitákat, így azok nem képződhetnek jelentősebb számban. A kórokozó ezáltal a tűrési szintet nem lépi túl, s a szervezet a helyi károsodást képes önerejéből leküzdeni. A fiatal állatoknál ez az akadály nem létezik, s így gyakorlatilag ideális körülmények közt szaporodhatnak. Ha ehhez hozzászámítjuk még a takarmányozással, a tartástechnológiával járó súlyos hibákat, az eredmény katasztrofális lehet. Az első tünetek észlelését követően ezért nem szabad halogatni az állatorvosi beavatkozást. A beteg állatok fejlődésükben visszamaradnak, rosszul hasznosítják a takarmányt, tár­saikat fertőzik, s ha nem is hullanak el, a károk jelentősek lehetnek. Gyakran észlelhetjük a brojlercsirkék megbetegedését i?, pedig a szá­mukra gyártott Br 1, és Br. 2 jelzésű táp tartalmaz kokcidiosztatikumokat. A fő okok közé tartozik: a tápban lévő kokcidiosztatikum csökkent aránya, a tápok helytelen tárolása, a szavatossági idő túllépése, az A- és K- vitaminhiányos takarmányozás, a különböző korcsoportok keveredése és a hiányos almozás. Tehát, ha az állatkategóríának megfelelő tápot is adagolunk, ez még nem garancia a fertőzéssel szemben, bár lényegesen csökkentheti a fennállló veszélyt. A gyógykezelés menetét minden esetben beszéljük meg az állator­vossal! I A kemoterápiás kezeléshez szulfonamidokat használunk. Legismer­tebb a Sulfadimidin pulv. A kis zacskókban adagolt fehér port 10 liter vízben kell feloldani. A kezelés három napig tart, amelyet 2-3 napos szünet után megismételünk. Ügyeljünk arra, hogy a gyógyszer mindig friss legyen. A Sulfakombin folyékony gyógyszer. A baromfi számára 1 liter vízbe 5 , a nyulak esetében 25 cm3 szert oldunk fel. A kezelés szintén két fázisban történik, másodszor viszont 1 liter vízben 2,5, illetve 12,5 cm3 szert oldunk fel. A szulfonamidokkal egyidejűleg ne adagoljunk B-, illetve C-vitamint tartalmazó készítményeket! Jó hatású viszont a két kezelés között adagolt K- és A-vitamin. A K-vitamin vérzéscsillapító, az A-vitamin pedig hámvédő hatása miatt játszik fontos szerepet a kezelésben. Óvakodjunk a szulfonamidok rendszeres és folyamatos használatától, mivel a fiatal állatokat fejlődésükben visszavetheti, esetleg szervi elválto­zásokat is okozhat. Új gépek a láthatáron I( ÚJSÁG )l 1991. május 22. Feldolgoz, tartósít, csomagol A piacgazdaság bevezetéséről- úgy érzem - eddig többet beszél­tünk, mint amennyit tettünk érte. Pedig egészséges hazai konkurencia nélkül egyszerűen elképzelhetetlen a forma­váltás, de még a termékek érzékelhe­tő minőségjavulása is. Márpedig a konkurencia kialakulásához kevés a törvények adta lehetőség, vállalko­zókedv kell hozzá, új ütőképes üze­mek, legalább európai szinten termelő gépek és mindezekhez természete­sen pénz. A fejlett nyugati állomokban a me­zőgazdasági termékeket általában a termelő üzemek dolgozzák fel, ami érthető is, hiszen miért zsebelné be más - mondjuk a feldolgozó vállalat- a hasznot. A félkész- és a készter­mék mindig piacképesebb volt és lesz a nyersterméknél. Mi, akik eddig gigantomániában szenvedtünk, csak magas beruházási költségekkel járó, óriási gépsorokat ismerünk, amelyek egy kis mezőgaz­dasági üzem számára megvásárolha­­tatlanok. Mit tehetünk tehát? Amit a szükség diktál - néha önköltségi áron vagy azon alul vagyunk kénytele­nek eladni termékeinket. Anyagi helyzetünket, maholnap pedig már egyre inkább létünket határozza meg a kitermelt áru eladhatósága vagy ép­pen eladhatatlansága. Kiszolgáltatot­­ságunk sokszor azon áll vagy bukik, hogy a körzetben lévő feldolgozó vál­lalat mennyire tud alkalmazkodni a piaci viszonyokhoz. A monopol­helyzetben lévő vállalatokból egyelőre csupán monopolhelyzetben lévő üze­mek alakultak. Igazi piaci versengés csak abban az esetben alakul ki, ha majd a termelő maga dolgozza fel és árulja termékeit. Némely mezőgazdasági üzemnek már vannak tervei ebben az irányban is. Talán éppen ezért volt a minap annyi látogatója a tornaijai állami gaz­daságnak, ahol Berkó Jenő, a magyarországi Agrikon Engineering Rt. vevőszolgálati csoportvezetője tar­tott előadást az általuk (öt kontinens­re) forgalmazott élelmiszeripari gé­pekről. A sokoldalúan alkalmazható egyedi gépek, gépsorok variálhatók és minden tekintetben megfelelnek a je­lenlegi piaci kívánalmaknak. Végter­mékként előállítható rajtuk gyümölcs­levek, - pépek, lekvár, gyümölcsíz, befőtt, esetleg fagyasztott, konzervált és szárított áru. Egy-egy teljes gépsor nem olcsó, viszont az Agrikon Rt. nemcsak gépsorokat, hanem egyedi gépeket is elad, amelyek - megfele­lően kombinálva - több célra is fel­­használhatók. Ezenkívül nagyon keresettek a ke­nyeret és péksüteményeket, valamint a száraztésztát gyártó gépsorok és nem utolsósorban a kis és közepes kapacitású tejfeldolgozók, amelyek napi teljesítménye 25 - 6000 liter. Az említett gépek a későbbiekben ha­zánkban is megtekinthetők lesznek. FARKAS OTTÓ Csaknem minden kertben termeszthető Cukkini A cukkini (Cucurbita pepo var. giro­­montia) a fehér héjú spárgatök közeli rokona, őshazája Eszak-Amerika déli része. Olaszországból került be hoz­zánk, ott és Franciaországban az egyik legkedveltebb zöldség. Erősen fejlett orsógyökere mélyen a talajba hatol és számtalan oldalgyö­kérre ágazik el. A tövek 1,5-2 m3 talajszelvényt hálóznak be gyökérze­tükkel, így látják el a növényt a megfe­lelő mennyiségű vízzel. Ötszögletű szárát többsejtű szőrök fedik. A szár hossza fajtánként változik. Nálunk a bokrot képező fajták, illet­ve hibridek terjedtek el. Levelei sűrűn állnak, a levélkaréjok hegyesek. A le­vélnyelet, illetve a levéllemez fonákát is tüskés szőrök bontják. Hosszúkás kabaktermése a kocsánynál néha kis­sé bordázott. A konstans fajták 7-12, a hibridek akár 40 gyümölcsöt is hoz­hatnak. A terméshéj színe fajtánként eltérő: sötétzöld, fehér vagy akár sár­ga is lehet. Nálunk eddig a zöld válto­zatok honosodtak meg. Környezeti igénye Termesztése a spárgatökhöz ha­sonlítható. A magok 15 C-fok fölötti hőmérsékleten csíráznak. Hideg talaj­ban elfekszenek a magok, és csak igen későn, gyengén kelnek. Fényigé­nyes, de szórt fényen vagy gyenge árnyékban is termeszthető. Kellő víz­ellátás mellett, melegben, tűző na­pon, igen gyorsan fejlődik. Aszályos időben csak öntözve kapunk szép ter­méseket. Száraz körülmények között a kis termések lehullanak, a közepes nagyságúak gyorsan elöregszenek. Szélsőséges talajtípusok kivételé­vel minden kertben megpróbálkozha­tunk a termesztésével. Laza, gyorsan melegedő, jó szerkezetű talajok a leg­jobbak a számára. Tápanyagigényét négyzerméterenként 6-9 kg érett szerves trágyával elégíthetjük ki, de a műtrágya is megfelel. Hajtatható is Hajtatását fólia alatt március végé­től kezdjük. Ehhez tápkockás palántát ültessünk. Nagyobb (10 x 10 cm-es) tápkockában vagy cserépben a palán­tanevelés 30-45 napig tart. Jó csírá­zóképességű vetőmagból a tápkoc­kákba 2-2 szemet tegyünk, kelés után az egyik növényt távolítsuk el. Hajtás­ban négyzetméterenknént egy palántát ültessünk, szabadföldön kettőt. Ügyel­jünk arra, hogy az ültetés során a föld­kocka ne essen szét és ne nyomjuk meg a növények szárát, kis levelét. Igénytelen Szabadföldön helyrevetéssel, akár többszöri, szakaszos vetéssel is ter­meszthetjük. Tenyészideje rövid, mind­össze 70-75 nap. Egy fészekbe 3-5 magot tegyünk. Az első kapálással állítsuk be a tőszámot, a legfejlettebb egy, esetleg két tövet hagyjuk meg. Növénytársításnál burgonya mellett nem, viszont kukorica és bab közelé­ben jól érzi magát. A kapáláson és az öntözésen kívül különösebb ápolást nem igényel. Virágzás után folyamato­san figyeljük, mert rendkívül gyorsan nő. A növényen hagyott kifejlett termé­sek gyengítik a töveket, csökkentik a későbbi termésszámot. A megter­­mékenyülés után 2-3 nap múlva már szedhetjük is a terméseket: s 10-15 cm-esek salátának, köretnek, a kissé nagyobbak főzeléknek, rakott vagy rántott cukkiniként fogyasztható. A reggeli órákban szedjük és puha anyaggal bélelt ládába tegyük. A nyo­módott, karcolódott termés minősége nem megfelelő. Találékony háziasszonyok sokféle­képpen készítik: szeletelve lisztbe for­gatva vagy panírozva, töltve, olajban sütve, rakva, pörköltnek, pástétom­ként egyaránt gyorsan elkészül. Köny­­nyen emészthető, nagyszerűen illik a kalóriaszegény, diétás, fogyókúrás étrendbe. Egészben vagy szeletelve savanyúságnak tehetjük el. A kifejlett terméseket hűvös helyen egy-két hó­napig tárolhatjuk. (Kertészet és szőlészet) Könyvespolcra Hörcsögöt, tengerimalacot és egyéb rágcsálót tartunk Megjelent B. Ambrus szlovák nyel­vű könyvének (Chováme chrcky, mor­­catá a iné hlodavce) második átdolgo­zott kiadása, amely a szabad termé­szetben élő rágcsálók egyes fajainak biológiájával, besorolásával, valamint morfológiai, anatómiai és fiziológiai különlegességeivel ismerteti meg az olvasót. Ezenkívül a tenyészberendezése­­ket, a takarmányozást, a higiéniát, a kis rágcsálók betegségeit, szaporo­dásbiológiáját és viselkedését is elem­zi a fekete-fehér és színes képekkel gazdagon illusztrált kiadvány. Az 107 oldalas könyv 29 koronába kerül és megrendelhető vagy megvá­sárolható a pozsonyi Príroda Kia­dóban. (sz) chrcfey, morcatá a iné hlod avce

Next

/
Oldalképek
Tartalom