Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)

1991-04-12 / 46. szám

ÚJSÁG ) 1991. április 12. Helyzet van... (Folytatás az 1. oldalról) le, úgy, hogy az alkotmány kérdése — talán — nem válik politikai viták tárgyává.A megbeszélés második pontja a belpolitikai helyzet volt, il­letve az SZNT Elnöksége elé kerülő bizottsági anyagok a kormány mű­ködőképességéről és Vladimír Me­­ciar tevékenységéről. Ezzel kapcso­latosan új nézetek nem hangzottak el. A KDM megpróbálta kipuhatolni a többi mozgalom álláspontját, a benne történt esetleges változáso­kat. Úgy látom, ebben a kérdésben valamennyi párt és mozgalom állás­­foglalása világos, csak éppen a Ke­reszténydemokrata Mozgalomé nem. Erről a kérdésről érdemi vita nem alakult ki. Harmadik kérdésként a kormány esetleges, elsősorban szerkezeti — átalakítása szerepelt. A választáso­kat követően a kormány meghirdet­te a személyzeti leépítését és a mi­nisztériumok számának csökkenté­sét. A tárcák számának csökkenté­séhez még nem értek meg a feltéte­lek, a létszámcsökkentéshez már igen. Ezzel kapcsolatosan Vladimír MeSiar részéről felmerült az az igény, hogy a vele szemben álló he­lyetteseit eltávolítsa, illetve meg­szüntesse a helyüket. Erre az igény­re, természetesen, senki sem rea­gált, már csak azért sem, mert a kor­mány nem dönthet saját átszervezé­séről, ez a parlament kompetenciá­jába tartozik. (V. K.) Echó Az Újság március 26-i számában megjelent egy interjú a galántai magán­­gimnázium megnyitásának előkészüle­teiről. A magániskolának helyet adó in­tézmény vezetőjeként a jövőbeli félreér­tések elkerülése végett szeretném pon­tosítani az ott közölt információkat. Mint a pedagógustársadalom na­gyobbik hányada, én is támogatok min­den olyan kísérletet, mely az iskolarend szer korszerűsítésére irányul. Ilyennek tartom ezt a kezdeményezést is. így tör­tént, hogy az iskolánkban folyó átépítési munkák ellenére, a teremhiánnyal da­colva, a majdani konkurenciával is szá­molva azon voltam, hogy támogassuk e magániskola első lépéseit. Nem hallgat­hatjuk el azonban azt a tényt, hogy isko­lánk csupán egy tanítási évre tud segítsé­gére lenni az újonnan alakuló intéz­ménynek. Az épület gondnokaként ugyanis számba kell vennem az állami szlovák gimnázium évente gyarapodó osztályainak elhelyezését is a közös épü­letben. Mivel az iskolaépület telítettsége a következő tanévben bekövetkezik, a továbbiakban nem tudjuk vállalni a ma­gángimnáziumi osztály elhelyezését. Az alakuló iskola elhelyezési gondjainak megoldása így a következő években ki­zárólag az iskola létrehozójának, illetve az igazgatótanácsnak lesz a feladata. Természetesen a tanév folyamán e­­lőre nem látható változások következ­hetnek be az iskolarendszer szerkezeté­ben, és gazdasági kényszer hatására mó­dosulhatnak az állami, illetve az egyházi iskolákkal kapcsolatos elképzelések. A mai állapotot tekintve azonban úgy ér­zem — és ebben a tantestület egybe­hangzó véleményére támaszkodhatok —, minden igyekezetünk arra irányul, hogy az állami (ma még ingyenes és már sok korlátozást feloldott) iskolánkban is megtaláljuk a módját az igényes és szín­vonalas nevelő- és oktatómunkának. PÉK LÁSZLÓ [[ Gazdasági körkép Ä. Az Európa Bank céljai A híradások szerint április 15-én elkezdi működését az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank, rövidebb nevén az Európa Bank. A pénzinté­zet ötlete Mitterrand francia elnök­től származik, aki olyan bankot kép­zelt el, ahol Kelet és Nyugat egyenlő partnerként találkozhat. Az intézményből nemcsak azok húznak hasznot, akik részesülnek az általa folyósítandó kölcsönökben, segélyekben, hanem a fejlett orszá­gok is, hiszen Közép- és Kelet-Euró­­pa integrációja Európába egyúttal új kereskedelmi és befektetési lehe­tőségeket is ad. Az Európa Bank előírt tőkéje 10 milliárd ECU lesz. Az Európai Kö­zösségek (EK) tagországai az EK- val és az Európai Befektetési Bank­kal együtt a tőke többségével ren­delkeznek. Az Egyesült Államok a legnagyobb egyedi részvényes 10 százalékos előírt tőketulajdonnal, azt követi Franciaország, Németor­szág, Olaszország, Japán és Nagy- Britannia 8,5-8,5 százalékos tulaj­donnal. A közép- és kelet-európai országok összesen a részvények 11,9 százalékával rendelkeznek, ebből 6 százalék a Szovjetunióé. Az Európa Bankot egyszerre te­kinthetjük kereskedelmi banknak és a gazdasági fejlődést segítő intéz­ménynek. Kölcsönt nyújt meghatá­rozott programokhoz kereskedelmi bankoknak és más hitelezőknek. Be­fektetőként jelenik meg magán- és állami tulajdonú részvénytársa­ságokban. Megkönnyíti a hazai és nemzetközi tőke hozzáférhetőségét, garanciát nyújt, pénzügyi tanács­adással és egyéb támogatással is fog­lalkozik. Az Európa Bank célja, hogy tá­mogassa a nyitott piaci orientáltságú gazdaságok felé való átmenetet és előmozdítsa a magán és a vállalko­zói kezdeményezéseket Közép- és Kelet-Európa országaiban. Az Európa Bank segíteni fogja ezeknek az országoknak a gazdasági integrációját a nemzetközi gazda­ságba, erősíteni fogja a demokrati­kus intézményeket, az emberi jogok elismerését és segíteni fogja a kör­nyezetvédelmet. A pénzintézet je­lentős szerepet kíván játszani a ke­let-európai területen megvalósuló projektek megvalósulásában. A pénzintézet forrásaival támo­gatná az oktatást, a műszaki ismere­tek terjesztését, a vezetői ismeretek átadását. Ezenkívül a bank támogat­ja majd az infrastruktúra fokozatos kiépítését és segíti majd a szerkezeti és szervezeti módosításokra vonat­kozó állami tervezeteket úgy, hogy a belőlük származó bevételek a ma­gánszektor finanszírozására szolgál­janak. Az Európa Bank részt vesz majd az állami tulajdonú ipar átszervezé­sében, a privatizációban. Segítséget lehet kérni az intézménytől a privati­zációs stratégia kialakításában, de a bank egyúttal más befektetési ban­kokkal közösen a működő tőke be­hozatalában is részt vállal. Mivel a hatékony és versenyképes kis- és középvállalkozások elenged­hetetlen összetevői a szabad piaci gazdaságba való átmenetnek, az Eu­rópa Bank különös figyelmet fordít erre a szektorra. Ezenkívül támo­gatni kívánja a mezőgazdasági hitel­­rendszereket és szolgáltatásokat, hogy a magántermelő hozzáférhes­sen a jobb termelékenységhez szük­séges ismeretekhez és eszközökhöz. Különös figyelmet fordít a pénz­intézet Európa egész területén a te­lekommunikáció és az energiaszállí­tás fejlesztésére. Lényeges forráso­kat biztosít a környezetvédelmi szakértelem fejlesztésére. Az Európa Bank szorosan együttműködik többek között az Európai Gazdasági közösséggel, az Európai Beruházási Bankkal, a Vi­lágbank Csoporttal, az OECD-vel, azaz a fejlett tőkés országok szerve­zetével, valamint az ENSZ-szel. A bankot a kormányzói testület irányítja, az operatív irányító szerve­zet a 23-tagú igazgatóság. A bank elnökét a kormányzótestület nevezi ki. Az első négyéves időszakra Jac­ques Attalit bízták meg a pozíció be­töltésével. (Magyar Hírlap) Vatikáni deficit A Vatikán felszólította az egyház­megyék vezetőit szerte a világban, hogy pénzügyi hozzájárulásokkal se­gítsenek egyensúlyba hozni a Szent­szék költségvetését, amely 1989-ben megközelítően 90 milliárd líra (75 millió dollár) hiánnyal zárult. A fel­hívás a 109 katolikus püspöki kar el­nökeinek kedden véget ért értekez­letén hangzott el. Először hívott össze II. Pál pápa ilyen értekezletet. A tanácskozást a Vatikán pénz­ügyi nehézségei miatt rendezték meg. Edmund Szoka bíboros, a Szentszék gazdasági ügyei prefektu­sának ismertetése szerint az úgyne­vezett “Péter-fillérekből” (a hívők által a pápának juttatott adomá­nyokból!) egyre nehezebb fedezni a vatikáni állam fenntartásának költ­ségeit. Ezek a költségek 181 milliárd lírát tettek ki 1989-ben, míg a bevé­telek mindössze 112 milliárdot. A bevételek felét adják a “Péter-fillé­­rek”, ám a Szentszék ezt a bevételt a jövőben inkább karitatív célokra kí­vánja fordítani, elsősorban a szabad­ságukat nemrég visszanyert kelet­európai egyházak támogatására — hangoztatta Angelo Sodano, az ál­lamtitkárság vezetője. (MTI) ( Közlemények "'j Borkiállítás lesz Znojmóban ápri­lis 13—14-én. Hazai bortermelők mutatják be legjobb termékeiket. Szakértők közreműködése mellett díjazzák is a legsikerültebb palacko­zott nedűket. A bemutató helyszíne a znojmói Dukla szálló. Galántán 1991. április 13-án Gál­­völgyi-show lesz, “Én összeféltem magamat” címmel, Marton Frigyes rendezésében. Jegyek 55, 50 és 45 koronás árban. Érdeklődni a 0707/2787-es telefonszámon lehet. c Szabad munkahelyek 3 Érsekújvári járás Vállalat Beosztás Szabad hely Nagysurányi cukorgyár éjjeliőr 6 Plasted textilipari szakember 1 Novostav ács 1 kőműves 1 útkarbantartó 1 utcaseprő 1 Autóközlekedési vállalat esztergályos 6 lakkozó 5 Renokov jogász 5 munkás (két műszak) szállítómunkás 5 VUNAR fémmegmunkáló 6 Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár esztergályos 3 ' köszörűs 6 lakatos 1 villanyszerelő 6 mechanikus 6 esztergályos (két műszak) 3 marós 3 fúró 3 köszörűs 3 géplakatos 3 autószerelő 6 karbantartó 1 sakarító üzemlakatos viHanyszerelő (négy műszak) 3 fűtő 3 gépész 3 Renokov esztergályos 5 Novostav köszörűs szakmunkás Párkányi Állami Gazdaság sertésgondozó 6 Érdeklődni a következő telefonszámon lehet: 0817/22511 (226-os mellék). Telefoninterjú Frantisek Vlasákkal Napról napra többen... • Milyen a helyzet a munkaerő­­piacon a Nyitrai járásban most, április közepén? — Végképp nem szolgálhatok örömteli információkkal, hiszen Szlovákiában a munkanélküliek szá­mát tekintve járásunk a második he­lyet foglalja el Nagyszombat mögött. Összesen mintegy öt és fél ezren vannak állás nélkül, de még ennél is elszomorítóbb, hogy naponta 40— 50-nel növekszik a munkát keresők száma. • Lehet-e őket korosztály sze­rint csoportosítani? — Nem. Ugyanis jócskán van kö­zöttük fiatal és középkorú, de a nyugdíjkorhatár előtt állók sincse­nek kevesebben. • Miképpen próbálnak kiutat találni ebből a helyzetből? — Már beindultak a szakmai át­képzések, az eredményre még ter­mészetesen várni kell. • Milyen az esélyük a munkát keresőknek? Vannak egyáltalán szabad munkahelyek? — Például vagy ötven szabad hely van az aranyosmaróti cipőgyárban, ahol főleg cipőfelsőrész-készítőkből van hiány. Aki esetleg erre a helyre pályázna, annak az alkalmazást kö­vetően szállást is tud biztosítani az üzem. Továbbá vagy 400-500 kita­nult hegesztőre lenne szükség a Tbl­­mácsi Energetikai Építővállalatban. • S kik azok, akik számára ab­szolút reménytelen a jelenlegi hely­zet a járásban? — Most egyáltalán nincs szüksé­günk tanítóra, nevelőre, orvosra, hi­vatalnokra. (susla) Kifüstölik a dohányosokat (Folytatás az 1. oldalról) mellüket, hogy Kanada a dohány­zásellenes rendszabályok úttörője. A dohányzók viszont halkan megjegyzik, hogy a kemény rend­szabályokkal a kormány kidobálja a pénzt a saját zsebéből. Merthogy a dohányosok egy ré­sze úgy spórol, hogy nekiindul a ka­nadai-amerikai határnak és a túl­oldalon, például Buffalóban veszi meg a mindennapi füstölnivalót, így persze évente sok-sok millió dollár áramlik át Kanadából az Egyesült Államokba. A magas árak és adók nyomán különös feketepiac is kialakult. Az indián* rezervátumokban a törvény lehetővé teszi, hogy az ott lakók adómentesen vegyék a cigarettát — az indiánok által felvásárolt ciga­rettatömeg viszont a piac törvé­nyei alapján nyomban kikerül az utcára. A kanadai rendőrség figyelmét nem kerülte el az a tény hogy az emberek dohányfogyasztásukat csökkentették ugyan az utóbbi idő­ben, viszont annál többet csem­pésznek. (MH) (_______Devizapiaci árfolyamok ) ^ Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. április 12-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,22 53,28 52,75 50,92 54,06 52,49 Ausztrál dollár 23,04 23,50 23,27 22,10 23,80 22,95 Belga frank (100) 85,00 86,72 85,86 82,78 88,06 85,42 Dán korona 4,56 4,66 4,61 4,43 4,73 4,58 Finn márka 7,43 7,59 7,51 7,22 7,70 7,46 Francia frank 5,18 5,28 5,23 5,04 5,36 5,20 Görög drachma(100) 16,11 16,43 16,27 15,06 16,60 15,83 Holland forint 15,53 15,85 15,69 15,13 16,09 15,61 ír font 46,70 47,64 47,17 45,01 48,37 46,69 Japán jen (100) 21,71 22,15 21,93 21,13 22,45 21,79 Kanadai dollár 25,52 26,04 25,78 24,83 26,39 25,61 Luxemburgi frank (100) 85,00 86,72 85,86 81,92 88,04 84,98 Német márka 17,50 17,86 17,68 17,22 18,14 17,68 Norvég korona 4,50 4,60 4,55 4,37 4,67 4,52 Olasz líra (10001 23,74 24,22 23,98 23,14 24,58 23,86 Osztrák schilling 2,48 2,54 2,51 2,45 2,57 2,51 Portugál escudo (100) 20,20 20,60 20,40 19,28 20,90 20,09 Spanyol peseta(IOO) .28,35 28,93 28,64 27,59 29,29 28,44 Svájci frank 20,64 21,06 20,85 20,32 21,38 20,85 Svéd korona 4,85 4,95 4,90 4,71 5,03 4,87 USA-dollár 29,40 30,00 29,70 29,00 30,40 29,70 V____________________________________________________________________J

Next

/
Oldalképek
Tartalom