Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)

1991-04-02 / 37. szám

1 1991. április 2. ( ÚJSÁG ) I Pszichotronika a mezőgazdaságban A jövő tudománya? Shiuji Inomatának, a japán Pszichotronikai Intézet igazgatójának és Sasaki professzornak a tókioi egyetem tanárának társaságában A helyszínen levő tárgyak, műszerek, berendezé­sek alapján általában nem nehéz kitalálni, hogy az adott helyen mivel foglalkoznak. Sán­dor András mérnök munkahelyén azonban csupán a látottakból aligha jöttem volna rá, mi az ott dolgozó négy ember munkája. Láthattam itt különböző alakú réz­tekercseket, melyeket akár mo­dern szobroknak is vélhettem vol­na; mérőeszközöket, színbontó készüléket, lézerágyút, orvosi műszert, írógépet; akváriumok­ban úszkáló halakat, csigákat. Igen, egy családi házból átala­kított laboratóriumról van szó. Méghozzá egészen különösről: a Nyitrai Állattenyésztési Kutató­­intézet szenei kísérleti pszichotro­nikai laboratóriumáról. Ilyen mun­kahely (legalábbis állami dotáció­val) csak Japánban működik. Ná­lunk a pszichotronika korábban nem tartozott a megbecsült tudo­mányok közé. Pedig sokak szerint a jövő évezred tudománya, hiszen az élővilág és a környezet köl­csönhatását vizsgálja, illetve azt, miként hasznosíthatók az ezzel kapcsolatos ismeretek. Az ember, az állat, a növény nem mindig érzi Ez a kompenzátor még prototípus (Balajti Árpád felvétele) jól magát környezetében, sőt tel­jesítménye csökken, megbeteg­szik vagy nem fejlődik megfelelő­en. Ennek gyakran az az oka, hogy geoaktív zónában él vagy tartózkodik. Ilyen zónák a termé­szetben gyakran fordulnak elő ge­ológiai változások következmé­nyeként - különböző kőzetek érintkezése vagy az ember mes­terséges közbelépése nyomán, például földalatti üregek létreho­zásával, vezetékek kiépítésével. Éppen ezért fontos munka- és lakóhelyünk ilyen szempont sze­rinti vizsgálata, illetve a geoaktív (geopatogén) hatások megszün­tetése. A szenei laboratórium ez­zel foglalkozik.- Geoaktív zónák az elektro­mágneses tér homogenitásának megsértésével keletkeznek - ma­gyarázza Sándor András, akit szakmai körökben szinte az egész világon ismernek, hiszen tartott már előadásokat az Ameri­kai Egyesült Államokban, Japán­ban, á Szovjetunióban és Nyugat- Európa számos országában. A felkelő nap országában három­szor is járt már. Legközelebb Bu­dapesten osztja meg ismereteit az első magyar pszichotronikai kon­ferencia résztvevőivel.- Mivel sokat utazom, a szállo­dában az ágyat is úgy választom ki magamnak, hogy ne geoaktív térben legyen, mert ott az ember nyugtalanul alszik - mondja a tu­dós ember. - Ezt persze, az em­beriség már régen is tudta. Az ókori kínaiak például már ismerték a varázsvesszőt. Tudták, hogy a városokat homogén zónába kell építeni. Valamikor az új házba költöző ember beengedte kutyáját a lakásba, s ahova az lefeküdt, odahelyezte az ágyat. A kutya ugyanis megérzi és kedveli a ho­mogén zónát. A macska viszont a geoaktív zónában érzi jól magát. Nemcsak az állatokról tanácsos tudni, milyen zónában fejlődnek a legjobban, hanem a növények­ről is. Ez ugyanis gazdaságilag hasznosítható. '- Városaink, falvaink tervezé­sekor nem vették figyelembe a geoaktív zónákat - vetem köz­be. - Mit tehetünk tehát, hogy esetleges káros hatásukat elke­rüljük?- Ezek a különböző rézteker­csek, melyeket itt kísérleteztünk ki, s melyek még prototípusok, éppen erre valók. Kapcsolatban állunk kórházakkal, iskolákkal, vá­rostervezőkkel, mezőgazdasági üzemekkel, hogy megoldjuk ezt a kérdést. Az iskolákban, kórhá­zakban mérésekkel megállapítjuk, hol legyenek a padok, a betegek ágyai; a várostervezők hova épít­tessenek mondjuk bölcsődét. A már meglévő épületekben pedig tekercseket helyezünk el a geoak­tív hatás megszüntetésére. Egy furcsa műszer nem éppen kis méretével is elüt az itt kikísér­letezett többi tárgytól.- Ezt egy forgalmas útkeresz­teződésen helyezzük el, hogy megszüntessük a geoaktív hatást. Azon a helyen ugyanis gyakori a közlekedési baleset - mondja Sándor mérnök. - Ilyet Szlovákiá­ban több ponton is elhelyezünk, s az eredményt statisztikailag vizsgálják majd.- A halakkal való kísérletek mit bizonyítanak?- Megfigyeltük például, hogy oda rakják le ikráikat, ahol a tér homogenitása megbomlott. Az ik­rákat lézerrel aktiváljuk. Szoros kapcsolatban állunk halgazdasá­gokkal, illetve a Haltenyésztési Kutatóintézettel. Azt is megállapították, hogy bi­zonyos élőlények más-más idő­szakban különböző zónában érzik jól magukat. A méhek például raj­záskor és gyűjtéskor a bioaktív zónát keresik, de télen a homo­gén tér kedvez nekik.- Számokban is kifejezhetők azok az eredmények, melyeket a mezőgazdaságban a szenei la­boratórium megfigyelései és mód­szertani utasításai alapján érnek el?- Igen, hiszen Szlovákia terüle­tén húsz experimentális bázisunk van, többek közt Galántán, Nagy­magyaron, Felsőszemeréden. Ezek mezőgazdasági szövetke­zetekben és állami gazdaságok­ban létesültek. Felsőszemeréden a vetőmag lézeres kezelésével a búza hektárhozamát 30 száza­lékkal növelték. A paprika hektár­hozama 15 százalékkal lett na­gyobb, s a színe is javult. A növé­nyek virágzása idején is végzünk lézeres besugárzást. Általában 1 korona befektetés 30 korona hasznot eredményez a termelők­nek. Ráadásul ez a technológia nemcsak olcsó, hanem környe­zetkímélő is, hiszen vegyszer­­mentes. Hasonlóan figyelemre méltó eredményeket érnek el az állatte­nyésztésben.-Az elektromágneses tér ho­mogenitásának megsértése disz­harmóniát idéz elő az állatok bio­terében - magyarázza Sándor András. - S ez igen gyakori jelen­ség, mivel az istállókat, ólakat sokszor olyan helyre építik, ahol régebben mocsár volt, s csak ké­sőbb töltötték fel. Az ilyen kedve­zőtlen helyen tartott állatok idege­sek, csökken az ellenálló képes­ségük, nem megfelelő a súlygya­rapodásuk, a tejhozamuk; kicsi a szaporulatuk, nagy az elhullás­­stb. Mi azonban tudunk ezen segí­teni: a tér homogenitásának visz­­szaállításával. Tekercseket helye­zünk el az istállókban, hogy opti­malizáljuk a mikroklímát. Ezt a módszert már öt éve sikerrel alkalmazzuk. Tekercsünk, mely Ekostimulátor néven kapható, mindössze 195 koronába kerül a beállítással együtt. A méréseket ugyanis a helyszínen mi végez­zük. Egy-egy Ekostimulátor 150 négyzetméter területen fejti ki ha­tását. Hasonló műszer Németor­szágban 120 márkába kerül, jólle­het valamivel kisebb teljesítmé­nyű az Ekostimulátornál. A galán­­tai kísérleti bázison műszereink alkalmazásával a sertések 12 százalékos súlygyarapodását ér­ték el. Ez a kis befektetés nagy farmokon különösen jelentős hasznot eredményezhet. Persze, a kistermelőknek, a magánvállal­kozóknak is megéri a ráfordítás. Nekik is nyújtunk szolgáltatást a pozsonyi Agrofarma közvetíté­sével. DÉCSI EMÍLIA A szénsavas, vegyileg tar­tósított, színezett, ízesí­tett üdítőitalok világában az olva­só talán nem tartja teljesen ép­eszűnek e sorok íróját. Mégis megkockáztatom a kijelentést, hogy a kereskedelem kínálta szörpök, üdítők károsak az egész­ségre, legfőképpen a legkiseb­beket, gyermekeinket veszélyez­tetik. Mégis mit itassunk velük? El­ítélendő, hogy már az újszülött­osztályon bár gyenge, mégis kof­feintartalmú (orosz, grúz, kínai stb.) teát itatnak a csecsemőkkel. A csecsemő vízigényét teljes mértékben fedezi az anyatej, de ha mégis szomjas, adjunk neki édesköményteát. A nagyobb gyermekek számá­ra ott vannak a gyógyteakeveré­­kek (ún. gyermektea), melyek enyhe hatású, jóízű gyógynövé­nyeket tartalmaznak. A gyógynövényekkel, hasonló­an mint az ipari gyógyszerkészít­ményekkel, nem szabad visszaél­ni. Sokan szeretik a borsosmenta­­teát, de huzamosabb fogyasztás esetén kiszárítja a nyálkahártyát, ami kellemetlen érzést okozhat. A hársfatea is finom, de túlzott fogyasztása szívpanaszokhoz ve­zethet. A sort még folytathatnám, de felesleges. A megoldás - úgy tűnik - a Nyugaton egyre népszerűbbé váló gyümölcstea, összetevőiből nálunk csak a csipkebogyót for­galmazzák. A csipketea finom, egészséges, de megunható. A gyümölcsteák irányába mutató (hazai gyártmány), fele-fele arányban csipkebogyót és fekete Gyermekek szakácskönyve a címe Frank Júlia nálunk is kapható könyvecskéjének. Főleg gyermekvendégváró falatok re­ceptjeit tartalmazza, de számos gyorsan, egyszerűen elkészíthető étel leírását is megtalálhatjuk benne. Míg a nagyobb gyermekek szá­mára sikerélményt jelenthet az étel elkészítése, addig a kicsiket- akiknek a mama csempészi tá­nyérjukra a zöldségből, gyü­mölcsből készült érdekes figurát- fantáziaországba repíthetjük a könyv segítségével. Sok-sok öt­letet is kínál: például, hogyan ké­szíthetünk uborkából autót, kifliből repülőgépet, retekből egeret; megtudhatjuk miért paprikajancsi a Paprikajancsi, hogyan tálaljuk egyszerűen, szépen az ételeket, mivel díszíthetjük a tányért, tálcát; akár egy-egy kis mesefigurával is, ami ugyan nem ehető, de látvá­nyos. A fogyasztási cikkek importjára kivetett 20 százalékos behozatali pótadó nem vonatkozik a Finnor­szágból behozott termékekre. Ugyanis 1974-ben hazánk Fin­nországgal szabadkereskedelmi egyezményt írt alá, amely a CSSZSZK Külkereskedelmi Mi­nisztériuma szerint vonatkozik a behozatali pótadóra is. Ennek értelmében a Finnor­szágból behozott termékeket nem sújtja a 20 százalékos behozatali pótadó, ezenkívül a két állam által jóváhagyott jegyzék szerint a fo-5 ribiszkét tartalmazó, filteres tea­keverék eltűnt a boltokból. Egy ismerősöm Ausztriából ho­zott egy gyümölcsteakeveréket, összetevőit itt írom le, hátha a kedves olvasó kedvet kap ilyen, vagy ehhez hasonló teakeverék összeállításához: csipkebogyóhéj (mag nélkül), hibiszkuszvirág, al­madarabkák, bodzabogyó, eper­levél, eperdarabkák, macskatalp (Antennaria), erdei eper aroma, narancshéj. A narancshéjat csak azoknak ajánlhatom, akik otthon termesztenek narancsot, az üzleti narancs héja vegyszerrel kezelt. A teakeverék forrázás és tíz per­ces állás után fogyasztható. A gyümölcstea cukor nélkül is nagyon jó, de ki-ki ízlése szerint édesítheti. Mellékhatása nincs, étrendi hatása kedvező, ezért nemcsak a gyermekeknek, ha­nem korra és nemre való tekintet nélkül mindenkinek ajánlható. Miért írom mindezt március­ban? Csupán azért, hogy aki gyü­mölcsteát szeretne készíteni, már jó előre tudja, hogy az eperből, fekete ribiszkéből (leveléből is), korai almából, málna- és eperle­vélből stb., idejében tegyen félre, szárítson, aszaljon egy-egy ada­got, hogy mire a csipke- és bod­zabogyó szárításával elkészül, minden kéznél legyen az egész család számára hasznos, egész­séges tea készítésekor. És még valamit. A fent leírt teakeverék nem merev szabály, csak laza útmutató, ki-ki saját fan­táziája, belátása szerint állíthatja össze a keveréket. « Nemcsak a receptek érdeke­sek és egyszerűek ebben a sza­kácskönyvben, hanem a könyv felépítése is. A legelején a gyer­mekek megismerkedhetnek a fő­zés előtti előkészületekkel, az alapvető eszközökkel, majd to­vábbi hasznos tudnivalók követ­keznek, végül maguk a receptek - hideg, meleg ételek bulisütemé­nyek, nyalánkságok. Hogy a re­ceptek érthetőbbek legyenek, raj- ■ zok egészítik ki őket, minden munkafolyamatot külön rajz mutat be, sőt minden ételt színes fotón is láthatunk. Ha szeretnénk, hogy gyerme­keink idejében és élvezettel meg­tanulják a konyhaművészet fur­­fangjait, nem marad más hátra, mint meglepni őket ezzel a könyv­vel. Mert nem árt, ha idejében megtudják, hogy a főzés nemcsak hétköznapjaink szükséges velejá­rója, hanem sok örömöt is adó munka. Cseri Edit gyasztási cikkek és néhány élel­miszer 20-30 százalékkal ol­csóbb más nyugati ország termé­keihez viszonyítva. Ebben az esetben éppen az 1974-ben meg­kötött szabadkereskedelmi egyezményben tárgyalt behoza­tali vámengedmény érvényesül. Tehát a Finnországból exportált élelmiszerek és fogyasztási cik­kek összesen 40-50 százalékkal olcsóbbak, mint a többi nyugati országból behozott termék. (Profit) Igyunk teát, de milyet? SZAMÁK ESZTER Gusztusos szakácskönyv Kereskedjen Finnországgal

Next

/
Oldalképek
Tartalom