Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)
1991-04-05 / 40. szám
A karfiol egyike azoknak a zöldségféléknek, melyeket elődeink már az időszámítás előtt is termesztettek. Sokféleképpen elkészíthető, ezért sokan kedvelik, szívesen fogyasztják. Meglehetősen igényes növény, ám helyes agrotechnika esetén bő terméssel hálálja meg a gondoskodást. Alapvető agrotechnikai követelmény, hogy ősszel felásott, áranként 4—5 mázsa istállótrágyával vagy érett komposzttal trágyázott területre kerüljön, ahol foszfor- és káliumtartalmú műtrágyát is adagoltunk. Ilyen területen most nincs szükség nitrogéntartalmú műtrágyákra. Szerényebb istállótrágyázás esetén a palánták kiültetése előtt kell bedolgozni az évi nitrogénmennyiség kétharmadát (115 kg hatóanyag/ha), a fennmaradó részt pedig két adagban fejtrágyaként kell majd kijuttatni a tenyészidőben. Legjobb Cereritet használni, mivel ez a karfiol számára nélkülözhetetlen borból és molibdénból is tártál-, mázzá a szükséges mennyiséget. Hajtatáshoz tápkockás (földlabdás) palántát célszerű előnevelni vagy vásárolni. Ügyeljünk arra, hogy csak kellőképpen edzett, a kiültetés előtti napon alaposan beöntözött palántát kezdjünk ültetni. A palántázást 30x30 vagy 40x40 cm-es kötésben végezzük. Borús időben vagy a késő délutáni órákban ültessünk, s a palánták kicsit mélyebbre kerüljenek, mint ahogy a palántanevelőben voltak. Ültetés után a hajtatóházban tartsunk 18-20 C-fok körüli hőmérsékletet, és magasabb páratartalmat. Ez segíti a begyökerezést. Később megfelel a 15-18 C-fok meleg. Mindig korán reggel öntözzünk, és rendszeresen szellőztessünk, hogy elejét vegyük a betegségek megtelepedésének, terjedésének. A lombfelület növekedésével és a rózsaképződés kezdetével párhuzamosan nő a vízigény. Ajánlatos szem előtt tartani, hogy a karfiol sekélyen gyökerezik, ezért fejtrágyázni kell. A kiültetés után 10-14 nappal végzett salétrom-trágyázással igencsak meggyorsíthatjuk a növényzet fejlődését. Másodszor a növényzet teljes „beállása“ előtt célszerű fejtrágyázni, a tövek közvetlen közelébe juttatva a tápanyagot (1- 1,5 kg salétrom áranként). A műtrágyát legjobb sekélyen bekapálni a földbe, de egy kiadós öntözés is megteszi. Mihelyt kezdetét veszi a rózsaképződés, néhány levél rátörésével, illetve a levelek gumigyűrűvel történő összefogásával a zsenge rózsákat óvnunk kell a közvetlen napsütés perzselő hatásától. A szedést folyamatosan végezzük, mindig csak a megfelelő mértékű rózsákat takarítva be. Néha előfordul, hogy a rózsák aprók maradnak. Erre is gondoljunk, mert ha sokáig várunk a növekedésükre, a virágkezdemények megnyúlnak, szétesnek, az áru értékét veszíti. Hajtatásra rövid tenyészidejű fajtákat válasszunk. Legkorábbi az Opaal, de ájánlható a Sitta és az Expres is. Legjobb közepes méretű, vándoroltatható fóliaalagút alá ültetni, amit később áthelyezhetünk a paradicsomra, a májusi fagyok után pedig a paprikának kiszemelt területre. SABINA RUSNÁKOVÁ mérnök Tél végén, kora tavasszal, amikor már több a fény, elérkezik a szobanövények átültetésének ideje. A kisebb virágokat, és azokat, amelyek szemmel láthatóan kinőtték a cserepüket, fölélték a földjüket, évente tegyük új földbe, nagyobb cserépbe. Az új edény azonban csupán egy mérettel legyen nagyobb a réginél. Ha viszont a növény aránytalanul nagy cserépben volt idáig, ültethetjük kisebbe is. Ennek szükségességét akkor tudjuk megítélni, ha a növényt a földlabdával együtt kiütjük-kiemeljük a cserépből. A túl nagy edényben a föld az öntözővíztől lehűlve károsítja a gyökereket, a pangó víz pedig elsavanyítja a fölcet. A kinőtt cserépről a növény egyszerűbben tanúskodik: kinyomja magát, vagy a gyökere bújik ki a vízelvezető nyíláson (pálmák, klívia, zöldike stb.). Átültetés — minden tavasszal? Persze nem törvényszerű, hogy átültetéskor mindig nagyobb cserépbe kell tenni a növényt. Sőt, átültetni sem kell minden tavasszal. Például a 16-20 cm átmérőjű cserepekben nevelt virágokat általában elég 2-3 évenként átültetni. Viszont a földjüket évente felfrissíthetjük úgy, hogy kissé fellazítjuk és ültetőkanállal lekaparjuk a felső 2-3 ujjnyi réteget, majd friss, tápdús földet teszünk helyette a cserépbe. Ami pedig a cserép méretét illeti, legyen összhangban a cserép és a növény nagysága. Meglehet, a műanyag cserép mutatósabb és könyebb, mégis inkább égetett cserepet használjunk. Ezek nehezebben borulnak fel, bennük kisebb a túlöntözés veszélye, és falukon át levegőhöz juthatnak a gyökerek. Elhanyagolt szilvafák Nagy C-vitamin- és cukortartalmánál fogva a szilva az egyik legértékesebb gyümölcsünk. Sajnos a kertekben mégis gyakran látni gondozatlan, korán elöregedett, beteg szilvafákat. Ez részben érthető is, hisz ez a gyümölcsfaj nehezen adja meg magát a kertész akaratának. Ágasbogas ágai miatt szabályos ágcsoportos koronaformát csak nehezen lehet kialakítani, sudarát is hamar elveszti. A szilvafát tehát a szokásos sablonok szerint nem lehet alakítani, hiába is erőltetnénk. A legfontosabb alapelv, hogy az oldalágakat igyekezzünk elszórtan nevelni a sudáron. Mindig arra törekedjünk, hogy az egyes koronaágak már kezdetben se álljanak közel egymáshoz. Ha ezt a követelményt figyelmen kívül hagyjuk, a későbbiekben kénytelenek leszünk vastag ágakat levágni, hogy a korona belseje elegendő napfényhez jusson és ne kopaszodjon fel. A közkedvelt besztercei szilva különösen hajlamos sűrű korona nevelésére. A fa sudarát célszerű már 4-6 éves korban eltávolítani. Jó tudni, hogy a ringlók és más csemegeszilvák kevésbé hajlamosak az elsűrűsödésre, mint a már említett besztercei. A szellős, jól megvilágított koronájú szilvafa rendszeresen terem, és természetesen hosszabb életű. (Ht) A fólia vasalása időigényes, fáradságos és sok bosszúsággal járó feladat. Egyesek ezért, mások meg azért érdeklődnek, hol lehetne méretre fóliát vasaltatni, mert a boltokban gyorsan elfogyott az egységcsomagokban árusított fólia. Valamennyi ilyen szolgáltatást nyújtó vállalkozásról nem tudunk, viszont tudomásunk szerint a Perbetei Mezőgazdasági Szövetkezet és a dióspatonyi Zelfost magánvállalat megrendelésre is készít méretre szabott fóliaponyvát. (Pomichal Richárd felvétele) Most gyű jthetjük A kökény (Prunus spinosa - trnka obycajná) közismert erdőt szegélyező cserje. Más fák és cserjék még csak ébredeznek, de ez már messziről világít milliónyi fehér virágjával. Legegyszerűbb úgy gyűjteni, hogy ponyvát terítünk a bokor alá, s bottal óvatosan leveregetjük a virágokat. Nem vásárolják fel, de a házipatikában jól hasznosítható. A letöredezett ágdarabkákat távolítsuk el, majd a virágot padláson, jól Szellőző helyiségben, papíron vékony rétegben elterítve száríthatjuk meg. Száradási aránya 5:1. Gyógytulajdonságai: méregtelenítő, vizelethajtó, anyagcserét serkentő és hashajtó hatású. A természetes gyógymódok szószólói gyakran hangoztatják, időnként mindenkinek ajánlatos volna olyan gyógyteákat fogyasztani, amelyek elősegítik a helytelen táplálkozás okozta salakanyagok szervezetből való kiürülését. Ha ezek az anyagok lerakódnak a szervezetünkben, fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek leszünk, és hajlamosabbakká válunk a betegségekre. Ezért is ajánljuk a kökényvirág gyűjtését. El kell még mondani, hogy a kökényvirág teája csökkenti a hajszálerek áteresztő képességét. Ennek az ínyvérzés, illetve az emésztőcsatornában előforduló vérzések megszünteté- , sénél vehetjük hasznát. Külön előny, hogy a virágban található cserzőanyagnak enyhe baktériumölő hatása is van. A gyógytea egy kávéskanálnyi száraz, morzsolt virágból és 2 dl forró vízből készül, forrázással. Ez a mennyiség naponta 2-3 alkalommal fogyasztható étkezés után. Dr. Nagy Géza Élősövényt—miből? A kerttulajdonosok gyakori gondja: milyen növényeket válasszanak élősövénynek? Az egyik szúrós, áthatolhatatlan sövényt szeretne faluszéli kertje köré, a másik virágzó cserjéket képzel el az utcafrontra, a harmadik kerítést pótló, amolyan jelzésszerű sövényt telepítene a kerttelepen. Nos, szúrós, áthatolhatatlan sövényt vadrózsából, ezüstfából (olajfűzböl), galagonyából, narancseperből, öntözhető területen tűztövisből lehet kialakítani. Az ajánlott növények mindegyike gondos ápolást igényel, mert különben túl terebélyesek lesznek, megvastagodott törzseik pedig felkopaszodnak, s idővel át lehet bújni közöttük. A csemetéket ültetés után célszerű erőteljesen visszavágni, s később úgy metszeni, hogy az aljuk mindig sűrű, zárt maradjon. Az utcafrontra virágos sövénynek orgonát, spireát vagy aranyvesszőt választhatunk. Ezeket tavasszal csak elvirágzás után szabad metszeni, ritkítani, illetve ifjítani. Kerttelepre jelzősövénynek piros levelű japán borbolya alacsony növésű fagyai, cserjés pimpó vagy hibrid hóbogyó ajánlható. A japán borbolyáról azonban tudni kell, hogy tövises, a kertben szabadon, játszadozó gyerekeknél könynyen sérüléseket okozhat. Bármelyik növényt választjuk, ültetés után mindegyiket néhány centiméterrel a föld fölött vissza kell vágni, majd rendszeres nyírással lassan engedhetjük növekedni őket, hogy mindig mutatósak, zártak maradjanak. (Kp) Fűszernövények a kertben: Koriander A koriander (Coriandrum sativum - koriander siaty) az ernyősvirágzatúak családjába tartozó, egyéves aromatikus növény. Középkötött, jó tápéra ben lévő talajokba, védett fekvésbe való, jó mézelő. Ősszel és tavasszal egyaránt vethető. Magja 25-30 cm-es sortávolságra, 1-3 cm mélyre kerüljön. Ezermagtömege 9-10 gramm, árankénti magszükséglete 150-400 gramm. Ápolása talajlazításból, gyomlálásból áll. Betakarítását akkor kell megkezdeni, amikor a termések 60 százaléka érett. Kis kévékbe kötve szárítják, csépelik, majd állandó forgatással a magtermést tovább szikkasztják, nehogy befülledjen. Várható hozama 8-16 kg/ 100 itT. A hozzáértő háziasszony a növény valamennyi részét hasznosíthatja. Magját savanyúságok, húsételek, pácok, mártások és curry ízesítésére használják, tőleveleit frissen salátákba, mártásokba, gyökerét frissen currybe keverik. Gyógynövényként elsősorban emésztést javító és enyhén nyugtató hatású teakeverékekbe ajánlják. (Km) Szarnák Eszter mérnök Karfiol a kertben Érdemes hajtatni
