Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)

1991-04-29 / 60. szám

A Polgári Mozgalom elnöke Jifí Dienstbier Hétfő, 1991. április 29.______•_____I. évfolyam ♦ 60. szám # Ára 2,30 korona Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁ­DER GÁBOR.Szerkesztőség: 81911 Bratislava, Martanovicfova 25., 12. emelet. Telefax: 210-39- 92,210-36-OO.Telex:92516. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. támogatásával. Nyomja a Danubiaprint i. V., 851 80 Bratislava, Martanovicova 21._Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója:MlHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzflnk meg és nem küldünk visz­­sza. Index 48 301 Gazdasági és érdekvédelmi napilap v_______________________) Közgyűlést tartott a Csemadok Csehszlovák állampolgárként a magyar nemzethez tartozunk A Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége, a Csemadok április 27-én és 28-án tartotta meg 16. országos közgyűlését Galántán. A tavalyi rendkívüli közgyűlésen nem sok változtatást sikerült elérni a Csemadok szerkezeti felépítésében és vezetésében, így fokozott érdek­lődéssel vártuk a szervezet legfelsőbb szervének összehívását. A Csemadok 93 530 tagjának és 547 alapszervezetének képviseleté­ben 369 küldött vett részt, s olyan neves vendégeket üdvözölhettek Galántán, mint A. Nagy László, az SZNT alelnöke, Varga György, a Magyar Köztársaság prágai nagykö­vete, Boros Jenő, az MK pozsonyi főkonzulja, Taba Lajos, az MK po­zsonyi konzulja, dr. Rudolf Ca­­vojsky, az SZK Kulturális Miniszté­riuma nemzetiségi és etnikai főosz­tályának vezetője. Képviseltette ma­gát továbbá a Magyarok Világszö­vetsége, a romániai, az ausztriai, a lembergi, valamint a cseh- és morva­országi magyarok küldöttsége és mások. A közgyűlés legfőbb pontja a Csemadok új alapszabályának és programjának előterjesztése és jó­váhagyása volt, melyek alapjaiban határozzák meg a szövetség jövendő szerkezetét és tevékenységét. Újsze-Ipolyszakállosi döntés rú a programban, hogy a Csemadok megalakulása óta először leszögezi, hogy csehszlovák állampolgárként a magyar nemzet tagjának tekintjük magunkat, s kötelességünknek tart­juk nemzeti kultúránk ápolását, ér­tékeinek gyarapítását és terjesztését. A vitában ugyan elhangzottak kö­vetendő, megvalósítandó indítvá­nyok — például az oktatás színvona­lasabbá tétele és bővítése érdekében az óvodáktól egészen a magyar egyetem kérdéséig, illetve, hogy az itt élő magyarság az általa kitermelt nemzeti jövedelem arányában köve­telje az államtól művelődésének és kulturális szükségleteinek anyagi fe­dezését — hiányzott azonban a járá­sok modellértékű javaslata a Cse­madok jövőbeni munkáját illetően, pedig ezekről az elképzelésekről kel­lett volna tárgyalni. Fel kellett volna dolgozni a két háború között műkö­dő Szlovenszkói Magyar Kulturális Egyesület, a SZEMKE vagy a Szlo­venszkói Katolikus Egyesület műkö­désének alapelveit, illetve megtudni azt, hogyan dolgoznak a miénkhez hasonló nyugati szervezetek. A közgyűlés küldöttei hosszas ta­nácskozás és sok módosító javaslat figyelembe vétele után jóváhagyták az új alapszabályt és programot. Megszavazták, hogy az országos közgyűlést ezentúl kétévenként hív­ják majd össze, továbbá hogy az el­nöki és alelnöki poszt tiszteletbeli státusz lesz csupán, s az elnök két évre, legfeljebb kétszer egymás után választható meg. A fenti szempontok szerint meg­választották a Csemadok új vezető­ségét. Az elnök dr. Bauer Győző lett, alelnökök: dr. Szabó Rezső és Gál Sándor, főtitkárrá Sidó Zol­tánt, titkárrá Bárdos Gábort válasz­tották. Az országos választmány ve­zetőségébe további 20 tag került. A jövőben ők irányítják a Csemadok munkáját, s tevékenységükről a 90 tagú országos választmánynak rend­szeresen beszámolnak. (csanaky) Egy hektár — két részvény Az öt falu határában gazdálkodó Ipolyszakállosi Földműves-szövet­kezet az elmúlt évet másfél millió korona nyereséggel zárta. Hogy sok ez vagy kevés, annak alapján dönthető el, milyenek voltak a fel­tételek, s mekkora nehézségek akadályozták a tervek megvalósí­tását. Tavaly a pénzügyi fegyelem megszilárdításával 7 millió koro­nát le tudtak faragni a tervezett költségvetésből: az állattenyésztés­ben majdnem jobb eredményt ér­tek el az előző évinél, a növényter­mesztésben pedig az aszály ellené­re se volt nagy kiesés, mert a bizto­sító több mint 19 millió koronát térített meg. Az idei év azonban minden téren nagyon bizonytalan — tájékoztatott DEMETER IST­VÁN elnök — A tervezés Sés az elképzelések megvalósítása mindig a pillanatnyi helyzettől függ. Baj van ugyanis a szerződéskötéssel, egyrészt a hús­ipar, másrészt viszont a gabonafel­vásárlás terén. A tejipar képviselői­vel minden hónap végén új szerző­dést kötünk. Sajnos, mindannyiuk fi­zetésképtelen. Az első negyedév vé­gén már hétmillió koronával tartoz­tak. Ha ezt az összeget 24 százalé­kos kamattal a bankban helyeztük volna el, már szép nyereségünk vol­na... Kárpótlást azonban senki sem ad. Bűvös kör ez, kérem, amelyből kilépni nem lehet. • Mitől várják az idei nyeresé­get? Vállalkozásba kezdenek-e? — Az üzleti fogásokat nem szo­kás előre elárulni. A növénytermesz­tésről csak annyit mondok, hogy mákkal, fűszerpaprikával, mustárral és zabbal szeretnénk bővíteni a ter­ménylistát. Ha a marhahús-értékesí­téssel továbbra is gondjaink lesznek, akkor az állományt körülbelül két­százötven darabbal csökkentjük. Még így is marad kilencszáz darab. A melléküzemági termelésben to­­bábbra is fafeldolgozással és szigete­lési munkák végzésével szeretnénk foglalkozni. Van egy sóder- és ka­vicsbányánk, kis nyereséget ez is hozhat. • A tagság látszólag elégedett a gazdálkodási eredményekkel, ha a 4108 hektáron elterülő szövetkezet szétválását nem kezdeményezi. — Egyértelmű, hogy nem lehet (Folytatás a 2. oldalon) A szerző felvétele Líberalizmusaföldasztásban Szombaton tartotta alakuló közgyűlését a Polgári Mozgalom. A tanács­kozáson a mozgalom köztársasági tanácsának elnökévé Jiíí Dienstbier szövetségi miniszterelnök-helyettest, külügyminisztert választották. A testület alelnöke Pavel Rychetsk^ szövetségi miniszterelnök-helyettes és Petr Pithart, a Cseh Köztársaság kormányfője lett. “Elégedett vagyok, mivel sikerült egy nap alatt áttekintenünk és jóvá­hagynunk minden szükséges doku­mentumot” — nyilatkozta röviddel megválasztása után Jiff Dienstbier. A tervekről szólva a mozgalom ve­zetője elmondta, hogy a Polgári Mozgalomnak rövid időn belül létre kell hoznia a működéséhez elenged­hetetlenül szükséges szerveket, s ar­ra kell törekednie, hogy minél töb­ben kapcsolódjanak be az aktív tevé­kenységbe, a legalacsonyabb szintű láncszemektől kezdve egészen a parlamenti képviselőkig. “Mindenki számára lehetővé kell tennünk, hogy megfelelő módon vegyen részt a po­litika kimunkálásában, mivel éppen ez a működő demokrácia megnyil­vánulása” — fűzte hozzá. A Václav Klaus vezette Polgári Demokrata Párttal való együttűkö­­dés kapcsán megjegyezte, hogy a Polgári Mozgalom a két csoportosu­lás által a kormánybeli és a parla­menti kapcsolatokról aláírt megálla­podásból, illetve abból indul ki, hogy a Polgári Mozgalom részéről egyér­telmű az együttműködési készség. “Meggyőződésem, hogy a másik fél is így gondolja” — tette hozzá Jifí Dienstbier. A tanácskozáson egyébként fel­szólalt Hans—Dietrich Genscher német külügyminiszter, aki az Euró­pai Közösségek külügyminiszterei­nek luxemburgi ülésére tartva szakí­totta meg útját Prágában. Beszédé­ben a neves politikus a legfontosabb (Folytatás a 2. oldalon) Képünk a galántai tanácskozáson készült Prikler László felvétele Rendkívüli NYEE-közgyűlés Legitim szakadás A Nyilvánosság az Erőszak Ellen Mozgalom szombaton Kassán tartott rendkívüli közgyűlésén végleg pont került a korábban formálisan két részre szakadt mozgalomban kialakult viták végére. A tanácskozás so­rán a NYEE-ből hivatalosan is kivált a Demokratikus Szlovákiáért platform, amelynek tagjai kivonultak a közgyűlés színhelyéről, s önálló tanácskozást tartottak. Fedor Gál, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Mozgalom szlovákiai tanácsának elnöke a sajtó képviselő­inek kérdéseire válaszolva egyebek között elmondta, hogy a mozgalom­ban lejátszódott szombati legitim szakadás megkönnyebbülést jelent mindkét fél számára. Csupán a lé­pést megelőző eseményekkel kap­csolatban voltak kifogásai. Az, hogy a jelenlegi felelős szlovák kormány összetétele nem felel meg a választá­sok eredményeinek, véleménye sze­rint a nemzet politikai kultúráját és fejlettségét tükrözi. Egyúttal azon­ban kifejezte meggyőződését, hogy két-három éven belül stabilizálódik a szlovákiai politikai “hadszíntér”. Arra a kérdésre, hogy az utóbbi hónapokban történt politikai válto­zások kapcsán a NYEE módosítja-e az Esély Szlovákiának programot, Fedor Gál a következőket válaszol­ta: “Elérkeztünk ahhoz az ponthoz, amikor konkretizálni kell ezt a prog­ramot. Ez azt jelenti, hogy definiálni kell a jogállam és polgári társadalom létrehozása, valamint a gazdasági prosperitás felé vezető egyes lépése­ket. Néhány hónap múlva ismét el­kezdődik a választási kampány, vi­szont a NYEE most már nem az a mozgalom, amely egy évvel ezelőtt volt. Ezért mielőbb tudatosítanunk kell, hogy a politikai porondon mi­lyen helyet foglalunk el és mozgal­­(Folytatás a 2. oldalon) Német^csehszlovák—lengyel kezdeményezés A reformok sikere Európa érdeke Genscher német külügyminiszter Weimarban kijelentette, hogy támogat­ja olyan összeurópai szervezeti formák kialakítását, amelyek lehetővé teszik a kelet-európai államoknak a közeledést az Európai Közösséghez. Ezzel kapcsolatban Németország, Csehszlovákia és Lengyelország közös kezde­ményező javaslatot készítenek elő, amelyet a helsinki folyamat berlini kül­ügyminiszteri konferenciáján nyújtanak be júniusban. Genscher felhívta a nyugat-európai államokat és az USA-t, ébredjenek tudatára, hogy Közép- és Kelet-Európa, valamint a Szovjetunió reformjai­nak gazdasági sikere az egész földrésznek, tehát Nyugat-Európának is az érdeke. Németország szerepét Genscher úgy jellemezte, hogy az majd az összekötő híd szerepét tölti be Kelet- és Nyugat-Európa között. “A német egység az európai egységnek nemcsak szimbóluma, henem mozgató ereje is kell, hogy legyen” — mondta a német külügyminiszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom