Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)
1991-04-26 / 58. szám
/ / \ 2 IC ÚJSÁG 1991. április 26. Szabad munkahelyek Rozsnyói járás Vállalat Beosztás Szabad hely Rozsnyói Építőipari Vállalat jogász 1 Dobsinai vízerőmű jogász 1 Gömörhorkai Cellulóz-és Papírgyár jogász 1 közgazdász 1 főkönyvelő 1 Kelet-szlovákiai Vasmű (dobsinai részleg) osztályvezető 1 Kisszabosi Papírgyár tervező 1 konstruktőr 1 Érdeklődni lehet: Járási Munkaügyi Hivatal Május 1. tér V Rozsnyó Mezőgazdasági bank Első közgyűlés (Munkatársunktól) — A tavalyi alapító közgyűlést követően tegnap tartotta első rendes közgyűlését a Szlovák Mezőgazdasági Bank Rt. A tanácskozás résztvevői az eddig ideiglenes jelleggel érvényben lévő alapszabályt heves vita után, több pontban módosítva fogadták el. A részvényesek számát tekintve legnagyobb szlovákiai részvénytársaság igazgatótanácsa beszámolót terjesztett elő a bank tavalyi tevékenységéről. A közgyűlés jóváhagyta az 1990. évi zárszámadást, valamint az ez évi tervet, elképzeléseket. Az igazgatótanács tagjainak számát kilencről tizenegyre növelte, ebből egy fizikai személy. A részvénytársaság törzstőkéje 350 millió korona: döntés született megemeléséről. Újabb részvények kibocsátására — annak érdekében, hogy a bank hitelkerete kiszélesedjen, és ezáltal megnőjön a nyereségképzés lehetősége, hiszen több pénzt lehet majd megforgatni — az eddig jegyzett részvények ellenértékének teljes lefizetése után kerülhet sor.-akb-Közlemények A Szlovákiai Kertbarátok Szövetségének Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága és somorjai alapszervezete értesíti az érdeklődőket, hogy holnap, április 27-én 10 órai kezdettel a somorjai művelődési házban rendezi meg az V. Csallóközi Borkiállítást. A borkóstolóval egybekötött rendezvényen több magyarországi és ausztriai nagyüzem, illetve kistermelő is bemutatja borait. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség célja, létrehozni Baden Powell és Tfeleki Pál szellemében egy olyan gyerek- és ifjúsági mozgalmat, amely feladatai közt elsőként tartja fontosnak a jellemnevelést, a hitre való nevelést, a nemzet szeretetét, a hazaszeretetet, az egyetemes emberi kultúra és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását, valamint a természet megóvását. Ennek jegyében felhívja minden 14. életévét betöltött fiatal figyelmét arra, hogy 1991. július 20-tól július 30-ig 10 napos őrsvezetőképző táborozást szervez Rimaszombat mellett. A kiképzésen a cserkészcsapatok és a körzeti cserkésztanácsok által ajánlott fiatalokon kívül részt vehetnek mindazok, akiket közelebbről érdekel a cserkészet, szeretik a természetet, a táborozást, és szeretnének gyerekekkel foglalkozni, egy cserkészekből álló őrsöt vezetni, cserkészjátékokat és dalokat megismerni. A jelentkezők részletes tájékoztatást kapnak a táborozási részvétel további feltételeiről. A jelentkezéseket 1991. május 10-ig a következő címre várjuk: Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Szabadság tér 1 929 01 Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Tel.: (0709) 271-21 (( Gazdasági körkép -<V )) Válaszút előtt A lengyel autógyártás válaszút előtt áll: ha nem újul meg, menthetetlen. A külföldi kooperációk a személygépkocsi-gyártást segítenék. A piac lehetőségeit jelzi, hogy az 1000 lakosonkénti 125 darabos gépkocsisűrűség a bulgáriaitól is elmarad. A személygépkocsik terén a kis Polski átalakulása a terv az FSM-gyárban, ahol 210 ezer készül a már ismert típusból még az idén, de 1996-tól az új Fiat Topolinót gyártják. A Polonezeket gyártó FSO-gyár házatájáról annyit tudni, hogy a lengyelek most régi olasz partnerükkel közösen a Fiat Tipo gyártására készítenek megvalósíthatósági tanulmányt. A Lengyelországban készülő személygépkocsik közel 50 százalékát az olasz partner veszi meg (részben reexport céljára). Kisebb mennyiséget exportálnak a kelet-európai országokon kívül Angliába, Franciaországba és Svájcba is. Bár a gyártók a Fiaton kívül Leyland-, MAN-, Volvo- és DAF-licenceket is beszereztek, a technológia távolról sem mondható korszerűnek. Az alkatrészgyártók kínálatukat is a belföldi iparhoz szabták: termelésük 65-90 százalékát értékesítik otthon. Az autógyárak sok alkatrészt állítanak elő. Ami a teherautókat illeti: a Star gyár termelése a szovjet piactól való túlzott függőség és a katonai megrendelések visszaesése következtében az 1984-es 12 626-ról tavaly 10 ezerre csökkent. A poznani Jelez 7000 tehergépkocsit állít elő évente. Poznanban készülnek a Torpan néven ismert egytonnás kisteherautók is. Az EK továbbra is sokallja Eredménytelenül végződtek hétfőn Brüsszelben a Közös Piac és Ausztria képviselőinek megbeszélései az amerikai Chrysler és az osztrák Steyr-Daimler-Puch közös autóipari beruházásának szubvenciójáról. Az úgynevezett Eurostarprogram keretében Grazban 4,2 milliárd schillinges befektetéssel minibuszokat fognak hamarosan gyártani, jórészt a nyugat-európai piacot célozva. Az osztrák kormány a beruházási szerződés aláírásakor az invesztíciós összeg egyharmadának megfelelő szubvenciót vállalt. A közös piaci előírások azonban 20 százalékban maximálják az állami szubvenció arányát, s amennyiben a Chrysler ragaszkodik az ezt meghaladó összeg-Oetker-tervek Kelet-Európábán A német egyesülés nyomán valósággal felvirágzott a bielefeldi Oetker élelmiszeripari konszern. Két tagja — a dr. August Oetker Nahrungsmittel és az Oetker International — tavaly 1,6 milliárd márka értékű élelmiszert forgalmazott, vagyis 21,7 százalékkal többet, mint az igen jó esztendőként elkönyvelt 1989- ben. A tavaly átvett cégek forgalmát leszámítva is 12,7 százalékos volt a forgalomnövekedés, és a bielefeldi családi vállalat idén is 11-12 százalékos növekedésre számít. A társaság elnöke, August Oetker szavai szerint fokozottabb szerepvállalásra készülnek a keleti tartományokban és Kelet-Európábán. Erfurt közelében 30 millió márkáért teljesen új gyárat építenek, ezzel is alátámasztva azt a célkitűzést, hogy a volt NDK-ban ugyanakkora piaci részesedést mondhassanak a magukénak, mint a nyugati tartományokban. Az elsősorban sütőporairól és mirelit-áruiról ismert Oetker saját adatai szerint 17-féle árucikk esetében hez, számolnia kell azzal, hogy éppen a célba vett országok fogják büntetővámmal sújtani a kisbuszokat. A két fél közötti vegyes bizottság rendkívüli értekezlete lehet a tárgyalások következő fóruma. Mindenesetre az osztrákok ismételten kijelentették, nem engednek az egyharmadból, hiszen a grazi beruházás esetében iparilag elmaradott terület fejlesztéséről van szó, erre pedig nem vonatkoznak az intervenciós korlátok. van vezető pozícióban a piacon. Kelet-európai tervei között szerepel többek között egy gdanski élelmiszeripari vállalat többségi részesedésének megszerzése. Távaly az Oetker csoport 62 millió márkát fordított beruházásokra, ami jelentősen meghaladta az 1989- ben följegyzett 37 millió márkás értéket. Az idén a vállalat összesen 4200 embert foglalkoztat, ebből 3 ezret Németországban. Közülük 200 jut a keleti tartományokra, az Oetker tavaly kimutatott forgalomnövekedésének több mint felét ez utóbbiak termelték ki. A McDonald’s nálunk A világon csaknem 7500 gyorsétkeztető éttermet üzemeltető amerikai McDonald’s cég Moszkva után Csehszlovákiában is szeretné megvetni a lábát. A vállalat a Hospodárske noviny című gazdasági szaklapban tette közzé a hirdetését, amelyben fiatal, agilis, kereskedelmi tapasztalattal és saját tőkével rendelkező csehszlovák partnert keres. A tőkehozzájárulás ellenszolgáltatásaként a McDonald’s rendezné be az éttermet és vállalná a személyzet betanítását is, a vezetőktől az eladókig. Jelenleg Csehszlovákia az egyetlen olyan középeurópai ország, amelyben a McDonald’s még nem nyitott éttermet. Niedermeyer-üzlet A fotózási és elektronikai cikkeket forgalmazó bécsi Niedermeyer kereskedőlánc Brünnben nyitja meg első külföldi egységét. Az üzlet szórakoztató elektronikai és fotózással kapcsolatos cikkeket kínál majd, egyelőre két magánvállalkozó bevonásával. A későbbiekben vegyes vállalat létrehozását tervezik, amelyben a Niedermeyer lesz a többségi tulajdonos. A számítógép-kereskedéssel is foglalkozó vállalat, amely 51 százalékban a svájci illetőségű Interdiscount tulajdona, tavaly 1,26 milliárd schillingről 1,42 milliárdra növelte forgalmát. A bevételből származó eredmény jobb, mint 1989-ben volt. Az idei évre a Niedermeyer cég 1,6 milliárd schilling körüli árbevételt tervez 100 ausztriai üzletében. Nem csak évforduló (Folytatás az 1. oldalról) keznek, de arra is szeretnék ösztönözni az embereket, hogy elgondolkodjanak, megéri-e ilyen magas árat fizetni az életszínvonal emeléséért. Nem csupán megemlékezésről van szó. Csehszlovákia — sok más országhoz hasonlóan — az energiaipar területén is válaszút elé került, tudniillik, hogy milyen módon fedezzük energiaszükségletünket. Az atomerőműveket, mint az energiatermelés egyedüli megoldását védelmükbe vevő újságcikkek, illetve rádió- és tévéadások rendszerint műszaki és közgazdasági adatokkal érvelnek. Az egyik leggyakoribb érv, hogy az atomerőművek majd megmentik Észak-Csehországot a hőerőművek “áldásaitól”. Csakhogy: Egy szűrőberendezés, amely a hőerőmű füstjéből kiszűri a kénes szennyezést, kb. egymilliárd koronába kerül. Ezzel szemben a temelíni atomerőmű, amely ez ideig egyetlen kilowatt villamosáramot sem termelt, már most 8 milliárdjába van az országnak. Az atomprogram elszippantja az alternatív energiaforrások kiaknázására szánt pénzt, és ezzel tulajdonképpen leengedi a sorompót a fejlődés egy harmadik lehetséges útja előtt. Melyik megoldást mondhatjuk tehát gazdaságosnak hosszútávon? És melyiket erkölcsösnek? Gondolkozzunk el ezeken a kérdéseken április 26-án! Olvasni, de mit? (Folytatás az 1. oldalról) szont nem bizonyos, hogy megkapjuk. Tavaly kétmillió korona volt a tervezett költségvetés, amelyet egymillió koronával túlléptünk A túlköltekezés kilencven százalékát a járási nemzeti bizottság fedezte. A múlt évben még 360 ezer koronáért vettünk könyveket és 80 ezret költöttünk sajtókiadványokra. Ekkor még 280-féle sajtótermék előfizetését vállaltuk Ma összesen kétszáz újság hetilap és folyóirat jár könyvtárunkba, közülük het\’en mezőgazdasági szakkiadvány. A sajtótermékek, sajnos, nagyon megdrágultak. Es mivel már nem tudjuk előf izetni a drága kiadványokat, az olvasóterem látogatói fokozatosan elmaradnak Hodossy Dezső: — Járásunk községeiben még rosszabb a helyzet. A járási könyvtár képtelen segíteni a kiskönyvtárakat, a felmerülő anyagi gondokat a helyi önkormányzatoknak kellene orvosolniuk Horváth Ágnes: — Csakhogy Nagymegyer kivételével eddig egyetlen településen sem vásárolnak könyveket. A sajtókiadványok is fokozatosan eltűnnek könyvtárainkból. A tárgyhoz tartozik hogy Dióspatonyban és Nyárasdon talán a következő hónapban már vehetnek könyveket. De a könyvtári alkalmazottak létszáma is csökkenőben van. Alistálban eddig egy főállású könyi’táros tevékenykedett. Helyére az első félév után — mintegy ötszáz koronás juttatás ellenében — nem teljes munkaviszonyt elfogadó alkalmazott kerül. Meglehet, hogy szeretni fogja munkáját, mégsem lesz arra lehetősége, hogy betöltse a főállásban lévő hivatásos könyvtáros szerepét. Hasonló gondok vannak Bősön is. Ahol korábban négyen dolgoztak most két alkalmazott van, de a könyvtári tevékenység mellett egyéb — köztük népművelői — munkát is vállalniuk kell majd. Hodossy Dezső: — A járási könyvtár alkalmazottainak száma az előző évekhez képest öttel csökkent. A mezőgazdasági könyvtárrészlegen jelenleg csaknem 5400 könyv és mintegy hetven szaklap áll az olvasók rendelkezésére. Lacza Ilonától megtudtam, hogy a mezőgazdasági vállalatok dolgozóin kívül a kiskertészek és egyéni gazdálkodók is gyakran felkeresik a könyvtár e részlegét, és, természetesen, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek alkalmazottai is érdeklődnek a szakmai újdonságok iránt. Lacza Ilona: — Járásunk mezőgazdasági jellegű, tehát szükség volt egy ilyen könyvtárrészleg létrehozására. Mi nemcsak könyveket kölcsönzőnk de egyéb szakmai segítséget is nyújtunk az érdeklődőknek Ha olvasóink könyvtárunkban fel nem lelhető kiadványok felől érdeklődnek, akkor azokat a prágai, illetve a nyitrai mezőgazdasági könyvtárból szerezzük be. Ha bizonyos témával kapcsolatban szakismeretekre van szükségük akkor kivonatokat készíttetünk számukra. Fénymásolást már itt, Dunaszerdahelyen is vállalni tudunk Szolgáltatásaink korábban ingyenesek voltak: ma ez már megvalósíthatatlan. Nagyon jó a kapcsolatunk a budapesti AGROINFORM-mal. Évente rendezünk számukra könyvkiállítást, és a bemutatott könyvek ajándékként könyvtárunk állományába kerülnek Hodossy Dezsőtől végezetül arról érdeklődtem, hogy vajon a szorult gazdasági helyzetben miképp szeretnék a mezőgazdasági könyvtárrészleg színvonalát megóvni. “Feltétlenül támogatókra, szponzorokra lesz szükségünk. Ugyanakkor arról sem feledkeztünk meg hogy a megváltozott gazdasági körülmények közt egyre több nem mezőgazdaságban dolgozó vállalkozó lesz járásunkban. Fel kell mérnünk hogy milyen mesterségek iránt van érdeklődés, és természetesen számukra is biztosítanunk kell a megfelelő szakirodalmat” — válaszolta. r L Devizapiaci árfolyamok VAJKAI MIKLÓS Z3 í Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. április 26-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,93 51,95 51,44 49,61 52,75 51,18 Ausztrál dollár 23,41 23,89 23,65 22,48 24.18 23,33 Belga frank (100) 83,94 85,64 84,79 81,71 86,99 84,35 Dán korona 4,52 4,62 4,57 4,39 4,69 4,54 Finn márka 7,41 7,55 7,48 7,19 7,67 7,43 Francia frank 5,12 5,22 5,17 4,98 5,30 5,14 Görög drachma( 100) 15,95 16,27 16,11 14,90 16,44 15,67 Holland forint 15,33 15,63 15,48 14,92 15,88 15,40 ír font 46,21 47,15 46,68 44,52 47,88 46,20 Japán jen (100) 21,87 22,31 22,09 21,29 22,61 21,95 Kanadai dollár 26,20 26,72 26,46 25,51 27,07 26,29 Luxemburgi frank (100) 83,94 85,64 84,79 80,85 86,97 83,91 Német márka 17,25 17,59 17,42 16,96 17,88 17,42 Norvég korona 4,45 4,53 4,49 4.31 4,61 4,46 Olasz líra (1000) 23,39 23,87 23,63 22,79 24,23 23,51 Osztrák schilling 2,46 2,50 2,48 2,42 2,54 2,48 Portugál escudo (100) 20,11 20,51 20,31 19,19 20,81 20,00 Spanyol pesetái 100) 28,01 28,57 28,29 27,24 28,94 28,09 Svájci frank 20,51 20,93 20,72 20,19 21,25 20,72 Svéd korona 4,84 4,94 4.89 4.70 5,02 4,86 USA-dollár 30,21 30,83 30,52 29,82 31,22 30,52 V_________________________________________/
