Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)
1991-04-24 / 56. szám
i Az állatorvos tanácsai i van a számlán... Nincs megegyezés az Állattenyésztők Szlovákiai Szövetsége és az Állategészségügyi Igazgatóság között a tagok számára érvényes kedvezményről. Mivel a szövetség átalányt nem fizet, a tagok viselik a terhet. De meddig? Az 1991 januárjától érvényes díjszabások szerint az árak módosultak. Sok a vita a szövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal kötött szerződések körül. A fizetésképtelenség bénítólag hat. Továbbra is sok a bizonytalanság, s ami rosszabb, egyhamar nem is várható megoldás. Nézzük meg közelebbről, mit is kell megfizetnie a tenyésztőnek, ha az állatorvos segítségére szorul. Az érvényes díjszabás szerint az egyben fizetendő összeg több részből áll. Minden esetben az útiköltséget, az esetleges pótdíjakat és az alapműveleteket számlázzák, függetlenül az igénybevétel okától. Ez az összeg általában 70-120 korona körül van. Az alapdíjon felül 18-tól 6 óráig további 50, ünnep- és szabadnap esetén szintén 50 korona a pótdíj összege. Az állatorvosi beavatkozás akadályozása (várakozási idő), minden megkezdett óra esetén 75 korona. A számla további része csak a gyógykezelés, az esetleges laboratóriumi vizsgálat, az orvosságok és egyéb felhasznált anyagok térítési diját tartalmazza. Ezzel együtt a számla már meglehetősen „borsos“. Vitathatatlanul azok járnak pórul, akik egy-két állatot nevelnek. A piacorientáltság azonban elkerülhetetlen folyamat. A valóban megalapozott szakismereteket egyszerűen meg kell fizetni. Az információk mindenütt drágák. A magyarországi vagy a nyugat-európai átlagkiadásokkal összevetve nálunk az állattenyésztők alig fizetik azok töredékét. Más kérdés, hogy az említett országokban a felvásárlási árak, a takarmányok minősége és ára vagy akár az igénylők egyéb forrásból származó jövedelme szintén összehasonlíthatatlanok. A működőképes piac mindegyik összetevőjét arányosan kell módosítani. Ha a gyógyszerek ára tovább emelkedik, a tenyésztők nem veszik majd igénybe az állatorvos szolgálatait. Inkább vállalják az esetleges kudarcot, mintsem hogy költségeiket növeljék. Az éremnek két oldala van. Abban az esetben, ha az állatorvosi beavatkozások díjazása túlzottan alacsony, rengeteg a felesleges zaklatás az önerőből megoldható problémákkal is szakemberhez fordulnak, elfecsérelve így produktív munkaidejének nagy részét. Ha a beavatkozás, a gyógykezelés díja arányos az elvégzett munkával, akkor az nem is tűnik drágának. Sok esetben nem is lehet ezt pénzben számolni, mert az értékek mások. Szakmai, erkölcsi mércék is léteznek. Másként viszonyulunk egy bizonyos állat értékeihez, másként a csoportéhoz. Vegyük példának egy értékes tenyészállaton elvégzett műtét díját. Ha az állat értéke több tízezer korona, nem tűnik soknak a több ezerre rúgó kórházi ellátás költsége. Ezzel szemben két nyúl felvásárlási ára alig több mint a szükséges állatorvosi elismervény kiállításának költsége. Az első esetben a magasabb térítési díjat is hajlandó megfizetni a tenyésztő, az utóbbi kapcsán viszont fennállhat a reális veszély, hogy inkább háztáji hasznosításra szánja, mintsem ráfizessen. Ezt pedig sok esetben a kínálat sínyli meg, rosszabb esetben negatívan hathat a kibontakozni látszó vállalkozói kedvre. Az egyébként sem egyszerű és egyáltalán nem olcsó állattartástól leginkább a fiatalok és a kevésbé tapasztaltak riadnak majd vissza. Gondolom ez nem lehet egyik fél célja sem, hiszen így nem élnének meg. A veszély nem múlt el Európában az ötvenes évek elején jelent meg először a myxomatosis, végigsöpörve a kontinensen. Az üregi nyulak állományait szinte teljesen elpusztította. Szerencsére a mezei nyulak kevésbé fogékonyak iránta, az emberre nem vihető át. Gyógyítani továbbra sem lehet, megelőzni azonban igen. A myxomatosis ellen hazai gyártmányú vakcina ára 100 adagos kiszerelésben 10,60 korona. A vírusus eredetű myxomatosis továbbra is gondot okoz a nyulak tenyésztésében. A fertőződés veszélye tavasszal és ősszel a legnagyobb. Mint a vírusos betegségek többségénél, ebben az esetben is a megelőzés, a vakcinázás az egyetlen hatékony védekezési mód. Azok az állatok, amelyek esetében már jelentkeznek a jellegzetes tünetek, nem menthetők meg. Az antibiotikumos, esetleg kemoterápiás gyógykezelés hatástalan. Továbbra is magas az elhullási arány, bizonyos területeken elérheti a 100 százalékot. A természetes fertőzési gócok mellett a gyakori utaztatás, a tenyészállatok cseréje, a fertőzött állományok látogatása jelenti a legnagyobb veszélyt. A vérszivó rovarok is jelentős mértékben „besegítenek“ a myxomatosis terjesztésébe, ezért hasznos preventív intézkedés, ha a nyúlketreceket sűrű hálóval látjuk el. Ne feledjük, a már beteg állatok bőrében a vírus több hónapig, akár egy évig is életképes, valamint fertőzőképes marad! Az elhunyt vagy leölt beteg állatokat ne nyúzzuk! Ideális az elégetésük, más esetben fennállhat a további fertőzés veszélye. Semmi esetre sem dobhatók a „szemétdombra“, a kukába, vagy a folyóvizek lejtős partjára, mert így tovább terjesztenénk a kórt. Ha a betegség előfordulása bizonyított, tehát ha az állatorvos diagnosztizálta, esetleg a klinikai tünetek felismerése, az elhullott állatok megvizsgálása minden kétséget kizáróan alátámasztja a feltevésünket, nem marad más hátra, mint a beteg állatokat leölni. Fontos, hogy maximálisan ügyeljünk a tisztaságra, a ketreceket nátronlúggal, karbonnal, Ajatinnal, Chloraminnal fertőtleníthetjük. A fertőtlenített ketrecet ajánlatos több hétig „pihentetni“, ne tegyünk bele azonnal állatot! Minden esetben konzultáljunk állatorvossal, kérjük ki tanácsát. r? I í ÚJSÁG ) 1991. április 24. Értékesítési gondok — világszerte Elég a paradicsomból A paradicsomkészítmények piacán az elmúlt szezonban tapasztalt jó kereslet, a növekvő árak világszerte föllendítették a termelői kedvet. Az 1989. évi 28 százalékos termésnövekedést követően 1990-ben még ehhez képest is 9 .százalékkal nagyobb, azaz 20,4 millió tonna ipari paradicsom termelésével számolnak a szakértők a 11 legjelentősebb termőterületen. Az USA-ban a termelés bővülését a Mexikóban 1988-ban a kvótarendszer miatt bekövetkezett terméskiesés, valamint a termelői árak kedvező színvonala ösztönzi. Az öt legfontosabb közös piaci országban a legfrisebb adatok szerint 6,6 millió tonna feldolgozott paradicsomtermék kibocsátása volt várható 1990-re, ez 6,5 százalékos csökkentést jelent az 1989-es mennyiséghez képest. A kvóták egyedül Spanyolországban és Portugáliában emelkedtek, a többi EGK-tagországban változatlan a támogatott mennyiség. Ugyanakkor a támogatás mértéke is csökkenő e két ország kivételével. A paradicsomtermékek előállításában vezető közös piaci ország, Olaszország kellemetlen gondok elé néz annak ellenére, hogy nyersanyag-felhasználása a korábban jelzett 4 millió tonnát nem éri el. Az értékesítésben komoly nehézségre számíthat. A paradicsomsűrítmény piacán a rekordtermés következtében csökkent amerikai igény meghatározó az egész világkereskedelem szempontjából. Az Így kialakult nyomott árak a mediterrán országokban is gyenge kínálatot eredményeznek. Egyedül Görögország próbált 1990-ben magasabb árakat szabni, de októberre kiderült, hogy ez az elképzelés nem volt sikeres. A görög sürítménygyártók azt remélték, hogy magasabb árak esetén kevesebb áruval is elegendő bevételhez jutnak, ezért 1990-bén ki sem használták teljesen a nyersanyagkvóta nyújtotta lehetőségeket. A magas árakkal azonban csak azt érték el, hogy a partnerek visszariadtak az üzletkötéstől. A görögök saját csapdájukba estek. Kínálatuk a lehetőségekhez képest kicsi, mivel ráadásul az előző szezon készleteinek 90 százalékát már az év első hónapjában kiárulták. A görög árszínvonalra jellemző, hogy még az új szezon beindulása előtt tonnánként 400 korona körüli áron (ez volt a februári átlagár) kötöttek szerződést. Angliával a 36-38 százalék szárazanyagot tartalmazó sűrítményre. Ahogy azonban beindult az új szezonban a feldolgozás, az egyéb forrásokból származó ajánlati árak ennél jóval alacsonyabbnak bizonyultak. A mediterrán térség exportőrei az amerikai piac még mindig érvényes diszkriminációja és a gyengülő árak miatt inkább az európai értékesítést erőltetik. Itt viszont az éles versenyhelyzet alacsony árakat eredményez. A gyengülő amerikai dollár is szerepet játszik abban, hogy kevésbé meghatározó termelésű mediterrán országok, mint Törökország, Portugália növekvő mértékben tesznek szert versenyképességre a világpiacon. Az exportőrök helyzetét súlyosbítja az öböl-menti válság is, mivel elzárja a paradicsomsűrítmény egyik nagy felvevőpiacát. Leginkább a török, görög, bolgár szállítók érzik ennek hatását. Az észak-amerikai értékesítési lehetőségek beszűkülésével a jó minőségű áruk elhelyezése szenved csorbát, az iraki válság kapcsán pedig a gyengébb minőségű termékek értékesíthetősége veszélybe kerül. Semmivel sem jobb a helyzet a paradicsomkonzervek (hámozott, szeletelt paradicsom, paradicsomkocka) piacán. Az eladások lassulásával lehet számolni, minthogy az új termékek megjelenésekor még nagy mennyiségű tavalyi áru halmozódott föl a raktárakban. Bár a gyárak üzleti forgalma meglehetősen élénk, a kiskereskedelemben nagy a pangás, különösen ott, ahol az exportőrök kitartanak a magas árak mellett. Az olasz konzervgyárak már kartononként (amely 24 darab 500 grammos egységet tartalmaz) 7300-7400 líra áron is hajlandók üzletet kötni hámozott paradicsomra. A 3 kilogrammos, dobozos csomagolású hámozott paradicsomkonzervböl sok megmaradt az előző szezonról. Az eladási ár jelenleg 9000 lira kartononként (6 darag 3 kilogrammos egység), 25 százalékkal alacsonyabb az 1989. évi nyitóárnál. A paradicsomszeleteknél az exportőrök kartononként 300—400 líra prémiumot tartanak valószínűnek az alacsonyabb támogatás ellensúlyozására. Magyar Mezőgazdaság Könyvespolcra Megfelelő és előzetes tájékoztatás nélkül ugyan, de sokan ismerik már a német nyelvterületen honos, gyógynövényekből készített drogokat, amelyeket nálunk svédcseppeknek, svédkeserűnek, bécsi cseppeknek neveznek. Ismerik, mert különféle változatait nemcsak a bécsi Bio-Garten, vagy a Riviera cég, hanem a budapesti Herbária és a Hungaropharma gyógyszerkereskedelmi vállalat is forgalmazza. Csakhogy melyik változatát, miként, milyen módon kell sikerrel, tehát gyógyításra használni, csak kevesen tudják. A szerző dr. Kéry Ágnes, aki egyébként természetgyógyász orvos, ebben a tudományos dolgozatnak is minősíthető, 104 oldalas kézikönyvben részletesen tájékoztatja az olvasót a svédfü készítményekről, összetételükről. Például, hogy a Samst-Treben, a DAB 5. Species, a Jacobus, a Kottás, az Abtel, a Stroch, a Krauterquelle svédfü készítmények milyen növényi nyersanyagokat tartalmaznak, miként módosítják hatásukat az oldó- és ízesítőszerek. Melyiket, miként kell belsőleg, vagy külsőleg használni, és milyen hatásra számíthatnak az alkalmazók. Részletesen foglalkozik a svédcsepp csodálatos hatásait leíró kézirattal, amely megtalálható Maria Treben Egészség Isten patikájából című könyvében is, elemzi a felsorolt 46-féle csodálatos hatást. Mégpedig kritikusan: 3 hatást indokolatlannak minősítve, a többit mintegy osztályozva, hogy ismerjük-e a gyógyhatás magyarázatát vagy nem, de a hatást bizonyítja a tapasztalat. A szerző nagy érdeme, hogy a különféle svédfü készítményekhez felhasználandó gyógynövényekről, azok termesztéséről és feldolgozásáról is tájékoztatja az olvasót. Sőt, a házilag elkészíthető drogkeverékek receptúráját is közli. Külön fejezetben foglalkozik a szövegben található idegen szavak magyarázatával, és hogy a külföldről származó készítmények alkalmazását jobban megértsük: a növényi nyersanyagok német-magyar szótárát is elkészítette. Egyébként a mutatós külsejű, színes boritólapú kézikönyvet az Anonymus Kiadó jelentette meg, és kéri az olvasókat: írják meg a svédcseppekkel kapcsolatos tapasztalataikat. A könyv ára 88 Ft. Reméljük, hamarosan nálunk is kapható lesz. (hajdú) Gyökereztetés serkentőszer segítségével A dugványos szaporításhoz jó segítség a budapesti Semiramis Kertészeti Szolgáltató GMK gyártotta gyökereztetöpor-család. A szaporítás sikere elsősorban azon múlik, hogy a dugványt pontosan a megfelelő érettségi állapotban szedjük. Ez sok esetben néhány nap kérdése, sokéves tapasztalat függvénye. A szaporítási kézikönyvek leírják ugyan, hogy mely növényhez milyen koncentrációjú serkentöszert alkalmazzunk, de ezt pontos mérőeszközök és az alapanyag hiányában nehezen tudják megvalósítani. A hazai kereskedelemben eddig forgalmazott VS 9, AS 1, Sviton serkentöszerek univerzális jellegüknél , fogva nem a legkedvezőbbek. A budapesti Semiramis Kertészeti Szolgáltató GMK hétféle, különböző növénycsoportok gyökereztetésére alkalmas, gyökerezést serkentő port gyárt, A, B,, B2, B3, H, KOMBI 2 jelzéssel. Az A jelű por a következő fajok esetében alkalmazható: Azalea, Begonia, Bouganvillea, Dahlia, Dianthus, Euphorbia, Ficus, Ilex, Juniperus, Kalanchoe, Sansevieria, Schefflera, Viola, stb. A B, jelű: Ageratum, Antirrhinum, Araucaria, Arabis, Aster, Buddleia, Bromelia, Calceolaria, Chrysanthemum, Cissus, Clematis, Corylus, Cotoneaster, Ficus, Fragaria, Gazania, Lavandula, Pelargonium, Rhododendron, Ribes stb. A B2 jelű: Actinidia, Aralia, Araucaria, Azalea, Buxus, Chrysanthemum, Clematis, Corylus, Dracaena, Euphorbia, Fuchsia, Garbera, Hedera, Lavandula, Matricaria, Monstera, Pyracantha, Yucca stb. A Ö3 jelű: Abies, Acer, Aucuba, Berberis, Buxus, Camelia, Chamaecyparis, Citrus, Cotoneaster, Diffenbachia, Erica, Eucalyptus, Euonymus, Euphorbia, Forsythia, Gerbera, Ginkgo, Hibiscus, Hydrangea, Hypericum, Ilex, Jasminum, Ligustrum, Lonicera, Mahonia, Prunus, Salix, Syringa, Vaccinium, Vitis stb. A H jelű: Coleus, Rosa, Phoicissus, stb. A KOMBI 1: Camelia, Gypsophila stb. A KOMBI 2: Citrus, Cotoneaster, Diathus, Ginkgo, Hypericum, Mahonia. A porok 50 g-os, 500 g-os és 10 kgos csomagolásban kaphatók. 1000 darab dugvány kezeléséhez körülbelül 50 g készítmény szükséges. SZAMÁK ESZTER ■VI í •*: gyógyít
