Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)
1991-04-20 / 53. szám
2 l ÚJSÁG 1991. április 20. Mit hoz a jövő? Kék bolygó, vagy sárgolyó (Folytatás az 1. oldalról) vezette kórus szereplését a “Kisebbségi ima fiaimnak” című zenés irodalmi összeállítás követi, Roncsol Lászlóné rendezésében. Majd a konzervatórium tanulói Bach-műveket adnak elő, és a gimnazisták műsora után Németh Imre, az Ifjú Szívek szólistája XVII. századi diákdalokat énekel. Fellépnek Vojtek Miklós és Éva Senkyííková, a Szlovák Nemzeti Színház magántáncosai, valamint a Janda Iván és Vass Lajos vezette Csehszlovákiai Magyar Tanítók központi énekkara. Volt diákjaink közül körülbelül négyszázan jelezték jövetelüket. Számukra délután osztályfőnöki órát tartunk. Végigvezetjük őket az iskolában, megmutatjuk az új tantermeket, a változásokat. Este pedig mindenki kedvére szórakozhat a bálban. — Ön szerint milyen lesz a következő négy évtized? — Egyelőre csak maradjunk a közeljövőnél, mivel az oktatásügyben elég sok megoldatlan probléma van. — Nem gondoltak az önállósulásra? — Úgy látom, jobb ha még várunk ezzel. A szerény kiadások fedezésére sincs meg az anyagi keret. Az (Folytatás az 1. oldalról) Édesanyám főleg az utóbbi időben rengeteget foglalkozott velem, meg igyekezett erőt, lelket is önteni belém, mégsem sikerült teljesen megnyugtatnia. Amikor azonban akár egyik, akár másik reggel, megláttam a táblán a kérdéseket, fellélegeztem. Az irodalmat, az írott szép szót gyermekkorom óta szeretem, ezért magyarból Tóth Árpád: Lélektől lélekig című versének az elemzésére vállalkoztam, szlovák nyelvből pedig önállósulással saját kezünkbe vennénk az iskola sorsát, de amíg nem vagyunk biztosak, hogy végik tudjuk csinálni, kár belekezdeni. — Mennyire biztosított a gimnázium jövője, amely tulajdonképpen a vidékből él? — Felvetődött ennek kapcsán a nyolcéves gimnázium ötlete. Megvalósulására azért nem kerülhet sor, mert tulajdonképpen ötödik osztályos tanulókat kellene felvennünk. Utaztatásukkal, elszállásolásukkal sok gond lenne. Ha párhuzamos osztályokat nem tudunk indítani, akkor nincs sok értelme. — Az alapiskolába is sokkal több magyar szülő írhatná be gyermekét Mit tesznek ennek érdekében? — A 80-as évekig csak egyetlen első osztályunk volt. Ma már 40-45- ös létszámú párhuzamos osztállyal dicsekedhetünk, bár ez még mindig nem felel meg az itt élő magyar lakosok arányának. A helyzeten némileg javíthatna, ha a peremkerületekben működő szlovák iskolákban is nyílhatna néhány alsó tagozatú magyar osztály. Tálán olyan kezdeményezésre, aktivitásra lenne szükség, mint negyven évvel ezelőtt.. BABCSÁN ÁGOTA A hazaszeretet, a szabadságvágy és a természet csodálata a Stúr-iskola képviselőinek költészetében előadás megfogalmazása mellett döntöttem. A csendes, kedves varbói lány a sikeres érettségi vizsgák után Losoncon, a pedágógiai szakközépiskola szakosító tagozatán kíván tovább tanulni. A 42 érettségiző közül 19 szeretné főiskolán folytatni a tanulmányait. ZOLCZER LÁSZLÓ (Folytatás az 1. oldalról) Tudjuk jól, hogy az észak-csehországi szénmedencében, ahol a hőerőművek számtalan kéménye ontja a kénes füstöt, nedves, párás időben néha az óvodás gyerekeket sétálni sem viszik, mert a bezárt, fülledt helyiségben biztosabb helyen vannak, mint kinn, a “levegőn”. A savas esők következtében az Óriáshegység fenyvesei olyan siralmas helyzetbe kerültek , hogy az embernek elmegy a kedve a természetjárástól. Mondhatná valaki, hogy akkor jobbak a vízerőművek, ezek a levegőt egyáltalán nem szennyezik, ráadásul az erőforrás, a víz is ingyen van. Ugyan ez igaz, csakhogy másik oldala is van az éremnek. Mi lesz a szántóföldekkel, ha lesüllyed, vagy éppenséggel túlságosan megemelkedik a talajvíz szintje? Akkor azon a földön, amit apáink nagy költségek árán lecsapoltak, mi még nagyobb költségekkel építsünk ki öntözőhálózatot? És az ivóvízkészlet? Ez hovatovább, egyre nagyobb érték lesz. Nagyon kellene rá vigyáznunk! Álomnak is rossz, hogy esetleg pénzért fogunk palackozott ivóvizet vásárolni, de ha nem gondolkodunk elég józanul, unokáink még ezt is megérhetik. Hadd ne hozzuk fel most példaként a bősi erőművet, erről már sokan sokat beszéltek, mégsincs foganatja. Sajnos! Marad tehát az atomenergia. Ez még a “legtisztább munka”, mondhatja valaki. Nem füstöl, a talajvizet sem ingadoztatja. Csakhogy egyáltalán nem olyan “tiszta” az atomenergia, ahogyan az első látásra tűnik. Fliszen ma már az iskolás gyerekek is tudják, hogyan működik egy atomerőmű, hogy az áramfejlesztő generátorokat tulajdonképpen gőz hajtja, ami a vízből hőenergia hatására képződik. És éppen ezt a hőenergiát nyerik az atomreaktorokban az urán hasadásával. Vagyis az urán tulajdonképpen fűtőanyagként szolgál. Es ugyanúgy, ahogy a hőerőműben a szénből visszamarad a salak, éppúgy az urán sem “ég el” maradéktalanul. A fűtőelemek idővel kimerülnek, nem képesek már maghasadás útján elegendő energiát termelni, ezért azokat újakkal kell felcserélni. De mi legyen ezzel a “hulladékkal”, ami már nem elég jő energiahordozó, ahhoz azonban még elég radioaktív, hogy nagyon is veszélyes legyen? Az előző rendszerben nem sokat hallottunk erről a problémáról. Akkor még a testvéri Szovjetunió segített megoldásában: vállalta a veszélyes hulladék “likvidálását”. Kevesen tudhatták abban az időben, hogy éppen mikor robog keresztül városukon egy vasúti szerelvény lezárt konténerekkel, amelyek még mindig radioaktív , kiégett fűtőelemeket tartalmaztak, ami tulajdonképpen nem is hulladék, hanem azt az egyéb típusú szovjet erőművekben nyersanyagként hasznosítják. Azt pedig még kevesebben tudták, hogy ezért az értékes “hulladékért” a testvéri állam egy koronát sem fizetett, ellenkezőleg, egy-egy ilyen 14 tonnás szállítmány 1,5 millió koronájába került Csehszlovákiának. A már működő atomerőműveink (Mohi, Bohunice, Dukovany) évente kb. 100 tonna kiégett fűtőanyagot “produkálnak”, az ezredfordulóig, pedig 1165 tonnát. Ha ehhez még hozzávesszük a temelíni erőmű tervezétt “produkcióját” is, 1260 tonnával számolhatunk. Az említett erőművek “életük” végéig, kb. 2040-ig 8314 tonna radioaktív hulladékot termelnek. Elgondolkodtató mennyiség! A kiégett fűtőelemek először három évre a fő termelői blokkban maradnak, amíg ki nem hűlnek, és szállíthatók, ideiglenesen tárolhatók nem lesznek. Ma egyelőre az összes atomerőművünk hulladékát a bohunicei erőmű területén tárolják. Kapacitása 1993-ig elegendő. Akkor majd hogyan tovább? A Szovjetunió már 1988-ban bejelentette, hogy ezentúl nem igényli ezt az anyagot, és ha mégis, csak átmenti tárolásra, kilogrammját “potom” 247 rubelért (akkor 2519 koronáért). Ezért 1989-ben a múlt rendszerre jellemző “okos” döntés született: dolgozzanak ki 40 évre szóló ideiglenes tárolási tervet. Mi csak termeljük a “tiszta” energiát, és utánunk az özönvíz. A hulladék problémája meg majd az unokáink nyakába zúdul. Ez a probléma nem csak nálunk probléma, de a világ összes országában, ahol atomerőművek működnek. Tudósok kidolgoztak ugyan egy eljárást, amellyel a “hulladék” még tovább hasznosítható egy másfajta erőműben, csakhogy ahhoz a “nyersanyagot” át kell alakítani, az átalakítás során pedig megintcsak melléktermék keletkezik, úgyhogy ismét a következő történik: megyünk, megyünk és egyszercsak azt vesszük észre, hogy már jövünk szembe. Mindenképp marad bizonyos hulladék, amelyet valamilyen módon el kell tüntetni. A szakemberek többsége egyetért abban, hogy az csak mélyen a föld alatt tárolható, ahol a talajvízzel már nem kerülhet érintkezésbe. Svéd, finn, svájci, amerikai geológusok évek óta kutatják azokat a helyeket, például elhagyott mélységi bányák aknáit, amelyek a legmegfelelőbbek volnának erre a célra. Csakhogy ez nagyon alapos munkát követel még, mert az atomerőművek hulladéka nemcsak tíz vagy száz, hanem még millió év múlva is veszélyes lehet az emberre. Feltéve, hogy lesz még akkor ember. Éppen ezért nem hagyhatunk semmit a véletlenre, csak a célnak legmegfelelőbb helyet választhatjuk. Ezt azonban minél előbb meg kell tennünk, nem hivatkozhatunk mindig arra, hogy sürgősebb problémáink is vannak, mert ha Pató Pál urak leszünk, erre utódaink fognak ráfizetni, de csúnyán. Április 22-e a Föld napja. Jó alkalom, hogy öreg bolygónk e problémáját is előtérbe hozzuk, és mindenkit cselekvésre ösztönözzünk egy nemes cél érdekében, hogy unokáink is inkább kék bolygónak, mint sárgolyónak lássák a Földet (Adatok a Lidové noviny nyomán.) GAÁL LÁSZLÓ Lezajlottak az írásbelik |[ Gazdasági körkép -(SRomlott hitelképesség Az Institutional Investor c. szaklap rendszeresen elkészíti a világ országainak hitelképességi rangsorát nemzetközi bankárok szavazatai alapján. A bankárok a hitelképességre vonatkozó ítéleteiknél többek között a politikai, gazdasági kockázatok növekedését, a fizetési mérleghelyzetet vizsgálták. A Szovjetunió erős pozícióromlása hátterében többek között a nyugati exporttőrökkel szembeni halmozódó fizetési késedelmei állnak. A bankárok még kevésbé bíznak Bulgáriában, ahol már jó éve keresik a tárgyalásos megoldást adósságaik szerkezetének átalakítására, sikertelenül. Románia lejjebb sorolását a bizonytalan politikai helyzetnek tulajdonítják. Magyarország azért esett lejjebb a besorolásban, mert bár politikailag jó a helyzete, de nemzetközi adósságszintje magas, ami a gazdasági reform korlátja — vélik a bankárok. Csehszlovákia értékelése is csökkent, de nagyon kis mértékben. A kelet-európai országok közül egyedül Lengyelország besorolása javult. A kelet-európai országok hitelképesség szerinti értékelési rangsora (zárójelben a teljes 111 országot tartalmazó világlistán elfoglalt helyük): 1. Csehszlovákia(32), 2. Szovjetunió^), 3. Magyarország(41), 4. Románia(őO), 5. Jugoszláviául), 6. Bulgária(62), 7. Lengyelország(73). (MH) Hidrogén, mint fűtőanyag? A napenergiát hasznosító amerikai intézet tudományos munkatársa közölte a sajtóval, hogy a hidrogénnek minden feltétele megvan ahhoz, hogy helyettesítse az eddigi tüzelőanyagokat, amelyek jelentősen szennyezik a légkört. Míg a földgáz egy kilogramjából 11 ezer 930, a kőolajból 10 ezer 630 és a szénből 8100 kilokalória hőenergiát nyernek, addig ugyanennyi hidrogén 28 ezer 700 kilokalóriát ad. Emellett a hidrogén égése során nem kerülnek a légkörbe ártalmas anyagok. A tudósok szerint a hidrogén gyakorlati kihasználásának akadálya, hogy drága, nehézkes a tárolása és robbanásveszélyes. Ezzel szemben Kanadában és Alaszkában, ahol olcsó a villanyáram, a hidrogénből 1 millió kilokalóriát tíz centért nyer nek. A legújabb kutatások eredményeképpen a hidrogén előállításának árát 4 centre nyomták le. Gépkocsik hidrogén-meghajtására Japánban folytatnak kísérleteket. A Nissan Z-32 típusú kísérleti gépkocsi 100 kilométeres óránkénti sebességet ér el. Megoldásra vár a hidrogén égésének problémája nagy sebességeknél. Az amerikai tudósok olyan feltételek megteremtésén dolgoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a hidrogén kevésbé legyen veszélyes, mint az általában használt propángáz. Nyilatkozat A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Országos Elnöksége megtárgyalta dr. Püspöki Nagy Péter főtanácsosnak a 4. országos közgyűlésen, 1991. április 13-án Galántán előterjesztett javaslatát a Keresztény Kapcsolatok Magyar Kisebbségi Titkárságának létrehozásáról. Meggyőződését fejezi ki, hogy a keresztény hitélet és kultúra előmozdítása a magyar nemzeti kisebbségek körében is, annak minden tagját egyenlő- V képpen érintő közös ügy. Előmozdítását tehát mindenki számára, pártállásától függetlenül lehetővé kell tenni. Tiszteletben kívánja ezzel tartani az egyház alapállását, miszerint a vallás a pártok felett áll. Ezért a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Országos Elnöksége az 1990. évi választási programjának, a hitélet előmozdításával kapcsolatos célkitűzéseinek végrehajtását, különösképpen a komáromi magyar püspökség megalapításának szorgalmazását a politikától független, mindenki számára elérhető testületre látja jónak átruházni. Ennek a testületnek a szerepét a javaslatban előterjesztett Keresztény Kapcsolatok Magyar Kisebbségi Titkársága veszi majd át. Egyetért azzal, hogy a titkárság létesítését dr. Püspöki Nagy Péter intézze. Ennek érdekében pártfüggetlenségének biztosítása céljából elfogadja a nevezett lemondását az MKDM Országos Elnökségében viselt főtanácsosi tisztségéről és elnökségi tagságáról. Támogatja, hogy az alakuló titkárság létesítésében minden magyar szervezet bekapcsolódjon. Pozsony, 1991. április 18. Farkas Pál alelnök Lapos József elnökségi tag Bugár Béla elnök ______________Püspöki Nagy Péter dr.J Határtalan lehetőség: Légi vegyes vállalat Tegnap sajtóértekezleten ismertették a pozsonyivánkai repülőtérrel való együttműködés lehetőségeit a bécsi nemzetközi légikikötőt üzemeltető kft. vezetői. Dr. Franz Kotrba igazgató részletesen beszámolt arról, hogy miként valósítanák meg kooperációs elképzeléseiket, ha ők nyernék a szlovák kormány által januárban kiírt pályázatot. Elmondta, hogy olyan vegyes vállalat létesítése a céljuk, amely mindkét fél számára előnyös volna. Az osztrák partner a közös vállalat létesítés esetén 180 millió schilling értékű befektetéssel járulna hozzá a pozsonyivánkai repülőtér korszerűsítéséhez. Biztos vagyok abban, hogy rövid időn belül olyan feltételeket tudnánk teremteni, amelyek megfelelnének a szigorú szakmai követelményeknek — hangsúlyozta az igazgató. Véleménye szerint a színvonalas szolgáltatóhálózat kialakításával Szlovákia fővárosában lényegesen javulnának a légi személy- és teherszállítás feltételei, s így a repülőtér üzemeltetése jelentős anyagi haszonnal járna. A bécsi szakemberek szinte biztosak abban, hogy ők nyerik a pályázatot, s rövidesen megalakíthatják az 50-50 százalékos tőkebefektetésű vegyes vállalatot. A lehetőség adott, az idő azonban sürget — hangsúlyozták több ízben az osztrák fél képviselői, akik minden bizonynyal már felmérték, hogy milyen páratlan üzleti alkalmat kínálna a jövőben esedékes Bécs—Budapest világkiállítás... —rd— Devizapiaci árfolyamok J ' Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. április 22-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-) nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,97 53,01 52,49 50,66 53,80 52,23 Ausztrál dollár 23,06 23,52 23,29 22,12 23,82 22,97 Belga frank (100) 87,03 88,79 87,91 84,83 90,11 87,47 Dán korona 4,54 4,64 4,59 4,41 4,71 4,56 Finn márka 7,43 7,59 7,51 7,22 7,70 7,46 Francia frank 5,15 5,25 5,20 5,01 5,33 5,17 Görög drachma(IOO) 16,05 16,37 16,21 15,00 16,54 15,77 Holland forint 15,40 15,72 15,56 15,00 15,96 15,48 ír font 46,45 47,39 46,92 44,76 48,12 46,44 Japán jen (100) 21,65 22,09 21,87 21,07 22,39 21,73 Kanadai dollár 25,87 26,39 26,13 25,18 26,74 25,96 Luxemburgi frank (100) 87,03 88,79 87,91 83,97 90,09 87,03 Német márka 17,35 17,71 17,53 17,07 17,99 17,53 Norvég korona 4,47 4,57 4,52 4,34 4,64 4,49 Olasz líra (1000) 23,49 23,97 23,73 22,89 24,33 23,61 Osztrák schilling 2,47 2.51 2,49 2,43 2,55 2,49 Portugál escudo (100) 20,10 20,50 20,30 19,18 20,80 19,99 Spanyol peseta(100) 28,17 28,73 28,45 27,40 29,10 28,25 Svájci frank 20,44 20,86 20,65 20,12 21,18 20,65 Svéd korona 4,85 4,95 4,90 4,71 5,03 4,87 USA-dollár 29,85 30,45 30,15 29,45 30,85 30,15
