Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)
1991-04-02 / 37. szám
MA ÚJRA MARKETING a 3. oldalon L_________________________________________:_______________________) Kedd, 1991. április 2._________•_____I. évfolyam_____• 37. szám ♦ Ára 2,30 korona Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- ésKönyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR.Szerkesztőség: 81911 Bratislava, Martanoviüova 25., 12 emelet Telefax: 210-39-92 210-36-00. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á.v., 851 80 Bratislava, Martanoviüova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója:MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Megmérgezzük Európa legnagyobb ivóvízkészletét ...a bősi vízerőműt további sorsával kapcsolatban az év elején 7 tervezet látott napvilágot. Közülük a szlovák kormány még januárban az úgynevezett C-változatot fogadta el... Vass Gyula írása a 4. oldalon II. János Pál pápa húsvéti üzenete (CSTK-felvétel) Az elnyomottak védelmében II. János Pál pápa húsvétvasárnap a Szent Péter Székesegyház erkélyéről hagyományosan húsvéti üzenetet intézett a világ népeihez. Elítélte Kuvait iraki megszállását, az Öböl-háborút, a közönyt, amely a balti népek és más nemzetek törekvéseit kíséri. Miután az “Urbi et Orbi” (a városnak és a világnak) áldást kiosztotta a Szent Péter téren összegyűlt 150 ezer hívőnek és több tízmillió televíziós nézőnek, az elnyomottak védelmében szólt. Támogatta az elnyomott palesztinok, libanoniak, kurdok és albánok törekvéseit, amelyek az emberi méltóság, az igazságosság és a szabadság elnyerésének célját követik. II. János Pál pápa azután felhívta a figyelmet arra, hogy közöny fogadja a nemzetek hangját a Baltikumtól a Földközi-tengerig, de a világ más tájain is, ahol hiába igyekeznek arra, hogy ismerjék el identitásukat és történelmüket. Felhívta a kormányok képviselőit, hogy figyeljenek a szegények szavára, akik arra törekednek, hogy olyan nemzetközi rend jöjjön létre, amelyben a jog és a szabadság mindenkié és oszthatatlan. Ez segítene Afrika, Ázsia és Latin-Amerika nemzeteinek, amelyek arra vágynak, hogy szabad és demokratikus társadalomban élhessenek. ' , A katolikus egyház feje húsvéti áldását 54 nyelven mondta el. Dr. Anton Magula 1979-ben a pozsonyi Komensky Egyetem geográfiai és kartográfiai szakán végzem Korábban a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban a régió táj- és környezetvédelmével foglalkozott. Ma a M. A. R A. magánkiadó igazgatója. Kezdeti kísérletek A kiadó eleinte csakis térképkiadással akart foglalkozni. A vállalat igazgatója: — A múlt esztendőben egy kisformátumú térképet készítettünk a Csehszlovákiai Tfestnevelési Szövetség megrendelésére. Ez ötezer példányban készült Pozsony és környéke címmel. Április 5-én kaptuk a megrendelést, és május 3-án a térkép már ki volt nyomtatva. E2zel már el is árultam, hogy a mi munkánkra a gyorsaság, a rugalmasság, és természetesen a megbízhatóság jellemző. Az ötlettől a kivitelezésig hatnyolc hét alatt készítünk el egy-egy kiadványt. A múlt esztendőben a prágai JURISSERVIS kiadóval közösen a vállalkozói törvények és szabályzatok harmadik kötetét jelentettük meg. De ezen kívül volt egy fölöttébb érdekes munkánk is. A szlovák főváros nemzeti bizottsága pályázatot írt ki a Duna-part beépítésére az Ifjúság hídja és a Duklai Hősök hídja közti területen. Ehhez szükség volt bizonyos légi felvételekre. A kívánság az volt, hogy a képek színesek legyenek, és 1:2500 méretben nyomtassák ki őket, ugyanis nem volt elegendő egy kisméretű fotográfia. Csakhogy a munkára nem akadt jelentkező. Mi hat hét alatt tettünk bleget az igényes megrendelésnek. Külföldről hoztunk filmet, katonák készítették a felvételeket, amelyeket úgyszintén külföldön hívattunk elő. Aztán poligráfiailag feldolgoztuk az anyagot, és elkészült a háromféle felvétel, immár 500-500 példányban... • Egy kiadóvállalat jelene — Április utolsó hetében jelenik meg a Hegyhátat, valamint Pozsonyt és környékét ábrázoló térképünk. A harmadik a csallóközi termálfürdőkre hívja fel a turisták figyelmét. A kiadónk egyik fő programja, hogy kerékpárosoknak, turistáknak készítsünk térképeket. Kiadványainkra jellemző, hogy rengeteg alapismeretet közölnek, felhívjuk a figyelmet a helyi jellegzetességekre. Külön-külön sávval jelöljük a rendkívül fontos, illetve az érdekesebb útvonalakat. E munkáink 20-20 ezer példányszámban jelennek meg. Ezenkívül könyvek kiadásával is foglalkozunk, a tudományos-ismeretterjesztő művek népszerűsítését tűztük ki célul... Idén szlovák nyelven két munkánk jelenik meg. Az észak-amerikai indiánokról szóló ismeretterjesztő kiadványunk-a 12-16 éveseknek szól. A másik könyvünk címe “Kelti na Slovensku” (Kelták Szlovákiában). Ma már ugyan én is Pozsonyban élek, de igazából sohasem tudtam elszakadni a Csallóköztől, ahol a nyolcvanas években egy környezetvédelemmel foglalkozó, kétnyelvű cikkgyűjteményt adtunk ki. Nos, akkortájt ezt a munkát nem lehetett tovább folytatni. De most — úgy érzem — eljött az ideje, hogy ezt az elfelejtett sarkát a világnak egy teljes könyvsorozatban bemutassuk. Bár ez nyilván nem lesz nyereséges, mégis vállalom, vállalnom kell. Az első kiadvány feltehetően már karácsonyra a boltjainkba kerül... És még meg kell említenem egy fölöttéb érdekes kiadványunkat, amely rövidesen két nyelven, németül és szlovákul is napvilágot lát: ez pedig a pozsonyi Szent András-temető tervrajza, amely a temetőkertbe látogatóknak útikalauzként szolgálhat majd, hiszen itt több, mint 900 síremlék van... Csehszlovákiában vállalkozni — Létre hozni nálunk egy kft-t, idehaza vállalkozni nem könnyű — mondja dr. Ánton Magula. — Az ember lépten-nyomon elakad a bürokrácia útvesztőjében. A különféle engedélyek elintézése közben fokról-fokra változott az alaphelyzet. Korábban még a pénzügyminisztérium engedélyezése is szükségeltetett. Ma már elegendő a Geográfiai és Kartográfiai Hivatal beleegyezése. Tehát rengeteg utánajárás, sok-sok dokumentum, írás kell... És végtére is: ha már szót kapok, hadd mondjam el, hogy ezekben a hivatalokban nincs semmiféle motiváció. Az ott dolgozók kapják a fizetésüket, és ezért nyugalmat-békét akarnak. Az ügyfél pedig csak zavarja az ott kávézgatókat, locsogókat-fecsegőket... Különben is: Szlovákiában elsőként kezdtem ilyen irányzatú tevé(Folytatás a 2. oldalon) Oktatás Gimnázium kontra szakközépiskola Minden ember életében vannak mérföldkövek. Az egyik legnagyobb, kétségkívül a pályaválasztás. Kevés az olyan tizennégy-tizenöt éves kamasz, aki tisztában lenne azzal, hogy életének elkövetkező négy-öt évtizedében mit szeretne csinálni. Viszonylag könnyű helyzetben vannak azok, akik kimondott vonzalmat éreznek egy bizonyos szakma iránt. Ők vagy a megfelelő inasiskolába jelentkeznek (vagy ahogyan ma nevezik, középfokú szaktanintézetbe), vagy, ha tehetségesebbek, a szakközépiskolába. Viszont azok, akiknek nincs ilyen határozott elképzelésük a jövőről, de nagyobb ambícióik vannak és főiskolára kívánnak menni, már nehezebb helyzetben vannak. Mert ha már a főiskola, egyetem a cél, akkor nem olyan egyértelmű, hogy ennek eléréséhez a gimnázium, vagy a szakközépiskola-e a megfelelőbb út. Mindkettőnek — mint általában a világon mindennek — vannak előnyei és hátrányai is. A gimnázium kimondottan a főiskolára, egyetemre előkészítő iskola. Csakhogy nem ad "kenyeret" az ember kezébe, és mi van, ha történetesen nem jut be a diák a főiskolára? Hát ezt a saját bőrömön is megtapasztaltam. A gimnáziumi érettségimmel segédmunkásként voltam kénytelen elhelyezkedni, és fél évig ilyen minőségben “nyomtam az ipart”. Majd, miután bekerültem a főiskolára, láthattam a különbséget az általános és a szakműveltséggel rendelkezők között. Például mi, gimnáziumot végzettek könnyen vettük az első évfolyamok akadályait, az általános tantárgyak vizxgáit, csakhogy a felsőbb évfolyamok szaktantárgyainál nagyon fel kellett kötnünk azt a bizonyos fehérneműt, hogy megálljuk a helyünket. A szakközépiskolások viszont éppen itt voltak előnyben, a szaktantárgyakban sokkal otthonosabban mozogtak, mint mi. Csakhogy nem mindegyikük jutott el idáig. Az első évfolyamok általános tantárgyai (főleg a matematika, de a fizika, kémia is) néhányunknak leküzdhetetlen akadályt jelentett. Kénytelenek voltak megválni az iskolától, pedig meggyőződésem, hogy kitűnő szakember válhatott volna belőlük. Ebből látni, hogy nem dönthető el egyértelműen, a gimnázium, vagy a szakközépiskola-e a megfelelőbb megoldás. Volt ugyan nem egy olyan évfolyamtársam, akinek gimnáziumi érettségije volt, s emellett a kisujjában voltak a szakmai dolgok is, csakhogy ők ritka kivételeknek számítottak. Iskolarendszerünk a változások idejét éli. Magánszakiskolákról, egyházi iskoláról, sőt nyolcéves gimnáziumról hallani az utóbbi időben. Reméljük, hogy a jövő kamaszainak ez a bővebb választék nem nehezíteni, hanem könnyíteni fogja a helyzetét a pályaválasztás során. ' (gaál) . Privatizálás Magyarországon Az Állami Vagyonügynökség a privatizáció felgyorsítása érdekében lehetővé tette a dolgozók és a vezetők számára, hogy az általuk kiválasztott állami vállalatra vagy állami tulajdonban lévő társasági üzletrészekre, részvényekre vételi ajánlatot tegyenek. A privatizáció ezen módja kibővíti az eddig kialakított magyarországi eljárásokat. Az, hogy a befektetők által kezdeményezett privatizáció mennyire lesz sikeres, egyelőre nem lehet tudni, hiszen az úgynevezett harmadik utas programot igen rövid ideje hirdették meg. A vagyonügynökséghez egyelőre öt cég dolgozói nyújtották be a vásárlási szándékukat. Á megvásárlandó cégek listáján van a Röltex, az Ajkai Autójavító Vállalat, a Budaflax Szombathelyi Gyára, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat és a Visoram cég. Természetesen ezen lista esetében korántsem a teljes vállalat megvételéről van szó, hanem azok Röltexnél például az állami vállalat vagyonának jó részét már korábban kft-kbe, részvénytársaságokba vitték, s az állami vállalat ma már tulajdonképpen egy kiürült vállalati központ. Az eddigi információk szerint a dolgozói, befektetői kezdeményezésű ajánlatok közül a legtöbb nem komoly vételi szándékból, hanem félelemből született. A dolgozók ugyanis jó néhány esetben attól tartanak, hogy cégük olyan hazai vagy külföldi vállalkozók kezébe kerül, amelyik nem lesz tekintettel a munkások érdekeire. A létszámleépítéseket és a kényszerű változtatásokat megelőzendő szeretnék saját maguk kézbe venni sorsuk alakítását. Az Állami Vagyonügynökségnek legalább egy hónapra van szüksége, hogy döntsön a kezdeményező befektető ajánlatának elfogadásáról, illetve a befogadás feltételeiről, annak esetleges elutasításáról. Térképek magánkiadótól ---------------------------------------------------------------------Rendeletek örvényében
