Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-13 / 21. szám

1991. március 13. I ( ÚJSÁG )l A Regionális Földügyi Információs Szolgálat készen áll Földtörvényre vár az ország A földművesek és vidéken élők kö­rében egyre vitatottabb téma a földtu­lajdon- és a használati jog törvényter­vezete. Idősebbek és fiatalok komo­lyan mérlegelik, mihez kezdjenek az újra tulajdonukba kerülő földdel. El­képzeléseiket, terveiket azonban még nagyban gátolja a jogviszonyok tisztá­zatlansága, a legfontosabb törvények hiánya. Hiányoznak a mezőgazdaság jövőjét, a földet művelők sorsát meg­határozó előírások. Egyre többen ke­resik fel a telekkönyvi- és földügyi hivatalokat, hogy érdeklődjenek to­vábbi jogaikról. A Szlovák Köztársaság Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztériu­mának határozata alapján ez év janu­ár elsejétől megszűntek vagy leépül­tek a mezőgazdasági minisztérium já­rási osztályai, s helyükbe a Területi Regionális Földügyi és Tájékoztató Szolgálat hivatalai léptek. Ezek a me­zőgazdaságban végrehajtandó radi­kális reformtörekvések alapvető céljai­val - a privatizációval, a földtulajdon­jog rendezésével - kapcsolatos vitás kérdéseket hivatottak megoldani Egyszerűbb ügyintézés Dunaszerdahelyen, a MÉM járási osztályának épületében január máso­dikétól kezdte meg működését a Regi­onális Földügyi Információs Szolgálta­tás. Igaz, még csak a kezdeti lépések­nél tartanak, de már valamennyi ér­deklődő hasznos tanácsot, útbaigazí­tást kap. Csech Helena mérnök, atold­­ügyi hivatal vezetője elmondta: vi­szonylag kis létszámmal is teljesíteni kívánják feladataikat. A mezőgazda­ságban végrehajtandó privatizációval kapcsolatos vitás kérdésekben taná­csokat, felvilágosítást és megfelelő in­formációkat adnak az érdeklődőknek. Ezen kívül - a 124/76 sz. törvény értelmében - behatóan foglalkoznak a földalap védelmével, az építkezések által kisajátított szántóterületek foko­zatos felszabadításával. A jövőben mintegy 690 hektár földterületet sze­retnének a termelésbe visszahelyezni. A tulajdonosok és örökösök felvilá­gosítást kaphatnak a 114/90 sz. föld­törvény sajátosságairól, s annak 12 a) pontjáról, amely a tulajdonos kérésére lehetővé teszi a 123/75 sz. szövetke­zeti használati jog megszüntetését és a föld kimérését. Említést érdemel, hogy a jövőben - függetlenül attól, hogy melyik földtörvénytervezetet fo­gadják el - szinte biztos, hogy a szö­vetkezeti használati jog megszűnik. Egyszerűbbé válik a tulajdonjog inté­zése és rugalmasabb lesz a földek visszaadása is. A felvilágosító munka keretében hatékonyabban tájékoztat­ják az érdeklődőket arról: mit kezdje­nek a földjükkel, amennyiben gazdál­kodni szeretnének, milyen jogaik lesz­nek, ha a földet bérbe adják a szövet­kezetnek, illetve önálló gazdálkodás esetén mekkora és milyen állami tá­mogatásban részesülnek, hol milyen gépeket vásárolhatnak szubvenciós segítséggel stb. Ki kaphat vissza földet? Mindazok visszakaphatják földjei­ket, akiktől 1948. februárja után vették el, kivéve, ha az 1945. június 21-én elfogadott 12/1945 Tt. 12. - sajnos mindmáig érvényes - rendelet alapján konfiskációs földterületekről van szó. A földvisszaadás nem valósítható meg az eredeti helyen, ha a tulajdonos földjéhez nem vezet út, vagy a kiépí­tett meliorációs területbe vagy egyéb beépített övezetbe tartozik. Ez a prob­léma pótterület kimérésével mindenütt megoldható, da a talaj minősége, ter­mőképessége nem különbözhet az eredetitől. Az új földtörvény elfogadá­sát követően várhatóan egy-néhány év múlva végbemegy a tagosítás, a földterület újrafelosztása. E munkát már nem a földműves-szövetkezetek, hanem a leendő földhivatalok fogják elvégezni. Persze, ez sem jelenti azt, hogy földjét majd mindenki ott és annyi darabban kapja vissza, ahol eredetileg volt. Ezt valószínűleg a magángazdál­kodók sem szeretnék, hiszen a gépe­sítés szempontjából nekik is jobban megfelel, ha több darabból álló földjü­ket egy-két tagban mérik ki. Ugyanak­kor a nagyüzemi gazdálkodással is számolni kell, csak más formában. Éppen ezért a magángazdáknak is támogatni kell a széttagoltság, felap­­rózottság megszüntetését szorgalma­zó 137/47 sz. törvényt. Elévül-e a tulajdonjog? Sokakban felmerül a földtulajdonjog elévülésének kérdése. A válasz meg­nyugtató. Az elfogadásra kerülő föld­törvény a tulajdonjog rendezésére elő­reláthatóan három évet ad, de egyes képviselők az öt év, illetve az elévül­­hetetlenség mellett voksolnak. Akik most szeretnék rendezni tulaj­donjogukat, azoknak azt ajánljuk, hogy először a telekkönyvi hivatalt keressék fel, és az ott kapott okmányt a Földmérési Intézetbe vigyék el, ahol a tulajdonos egy: 2880-as térképkópi­át kap, amit a szövetkezetek elnökei­nek és az állami gazdaságok igazga­tóinak el kell ismerniük. Ha a földmé­rést a mezőgazdasági üzemek vezetői indokolatlanul halogatnák, a földügyi és tájékoztató szolgálat minden eset­ben rugalmasan intézkedik. Február elsejétől a földügyi és tájékoztatási szolgálatot a jogviszonyok tisztázásá­ban, körzeti hivatalok is segítik, a Csallóközben például Dunaszerda­helyen kívül Nagymegyeren és So­­morján is tájékoztatják az illetékeseket a földtulajdon rendezésével kapcsola­tos tudnivalókról. Földek bére A privatizációval, a gazdálkodás fel­tételeivel és a szubvencionálással kapcsolatos tájékoztatás a járásban ez ideig nem volt kielégítő. Ennek ellenére napról-napra nő a magánvál­lalkozók tábora. A legutolsó - január 10-én végzett - felmérések alapján a járás területén 261 személy nyújtotta be földvisszaigénylési kérelmét, ami 761 hektár földet jelent. Ebből mind­össze 62 hektár volt kimérve, de a visszaadás minden tulajdonost meg­illet. Azoknak, akik nagyobb területen - 10 hektár felett - gazdálkodnak, tudniuk kell milyen kemény fába vág­ták fejszéjüket. Mindenekelőtt anyagi tökére van szükségük. Hitelt kaphat­nak ugyan, de túl magas - 22 százalé­kos törlesztési kamattal. A térítésmen­tes állami támogatás 20 százalékot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy ha a ma­gángazdálkodó megvásárolja a leg­szükségesebb gépeket, eszközöket, a költségek egy részét (20 százalékát) a vásárlást igazoló okmányok felmuta­tása után az államtól visszakapja. Je­lentős kedvezményben részesülnek azok, akik a speciális növénytermesz­téssel kívánnak foglalkozni. Huszonöt ár szőlő vagy gyümölcsfa telepítése esetén az ültetőanyag árának 50 szá­zalékát kaphatja vissza a tulajdonos. A magángazdaság az állattenyész­tés fellendítésével is számol. Minden istálló felépítését követően 5000, egy tehénre szintén 5000, két tehénre 10 000 és minden további tehénre 10 ezer korona térítésmentes támogatás­ban részesülhetnek a vállalkozók. Az állam azonban csupán az istálló felé­pítése, illetve az állatok megvétele után nyújt szubvenciót. A gazdálkodás beindulásához tehát ebben az eset­ben is szükség van tőkére, illetve hitelre. Egyre többen vannak, akik maguk nem kívánnak gazdálkodni, ezért föld­jeiket bérbe adják a szövetkezetnek, illetve állami gazdaságnak. A bérleti díj összege nem túl magas, a föld értékéhez igazodik. Hektáronként leg­feljebb 1800 korona lehet, rétek, lege­lők esetében, ennél is alacsonyabb. Elsőrendű feladat azonban a tulajdon­jog mielőbbi rendezése, mivel mint már említettem, az új földtörvény várható­an megszünteti a mezőgazdasági üzemek földhasználati jogát, samelyik földnek nem lesz tulajdonosa, az átke­rül a szlovák földalap tulajdonába. S hogy mi lesz a szövetkezetek további sorsa, erre nem könnyű vála­szolni. Fennmaradásukat, létüket nem a földvisszaigénylések száma és nagysága, hanem az agrárreform kap­csán bevezetett árintézkedések, elvo­nások, adók veszélyeztetik. A gépek, üzemanyagok és vegyszerek liberali­zált árait és a magas termelési költsé­geket a gyengébb szövetkezetek álla­mi támogatások nélkül nem tudják ellensúlyozni, a gazdasági tönk szélé­re sodródnak. Létbizonytalanságba kerültek, olcsóbban termelni nem tud­nak, így a szárnyát bontogató többi tulajdon- és vállalkozási formával alig­ha versenyezhetnek. A 114/90 sz. Tt. törvény 12a) pontja szerint egyértelmű, hogy akitől annak idején elvették a földet, azoknak az visszajár. S a földtulajdonosok igényt tartanak rá. Az idő eljárt ugyan felet­tük, a föld szeretetét azonban a múló évek vasfoga sem csorbíthatta. Kér­dés, hogy ebből a szeretett»! mi ma­radt az örökösöknek, unokáknak. Tá­mogatásra, tanácsokra mindenkép­pen szükségük lesz. Ebben igyekez­nek segítségükre lenni a földtulajdon rendezésével megbízott részlegek. Mindenki, akinek a földtulajdonjoggal vagy a magánvállalkozással kapcso­latban bármilyen problémája van, for­duljon bátran ezekhez a hivatalokhoz, legyen az Dunaszerdahelyen, Nagy­megyeren, Somorján vagy az ország bármelyik járási székhelyén, körzeti hivatalában. NETCOM SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS KERESKEDELMI KFT. termékeit forgalmazza Csehszlovákiában. Megrendelésüket a következő címre küldjék: GAZDA KIADÓ Marta növi go va 25 81 O 11 Bratislava HOKTRADE Co. Ltd. PARTNER A KERESKEDELEMBEN 0 TANÁCSADÁS VEGYESVÁLLALATOK ALAPÍTÁSÁBAN 0 EXPORT-IMPORT ÜZLETEK LEBONYOLÍTÁSA 0 EXPORT-IMPORT PIACKUTATÁS 0 BARTEL ÜZLETEK. __ HOKTRADE Co. Ltd. H-1012. BUDAPEST, I. ATTILA ÚT 93 • TEL/FAX: 361/175 04 46 Ha az áremelkedés miatt csök­kent volna a vetőmagok iránti kereslet, az érthető lenne. Csakhogy ezúttal nem ez történt. A zólyomi Vetőmagforgalmazó Válla­lat az idén nemcsak saját nevét, ha­nem az általa kínált termékek árát is megváltoztatta. Az Elite búza - amely ez ideig mázsaként 378 koronába ke­rült - most 428,50 korona (mellesleg a termelőktől 320 koronáért vásárolta fel), az ORK 361 helyett 410,50 koro­na. A vetőmag-árpa mázsaként 30 koronával lett drágább, jelenleg 460, a borsó pedig 880 korona, holott az év Abrak lesz a vetőmagból? Csökkenő kereslet -emelkedő árak első két hónapjában valamennyi vető­magból kevesebb fogyott, mint a múlt év azonos időszakában. Felmerül tehát a jogos kérdés: va­jon mi az áremelés oka? Nem tudom, de azt igen, hogy emiatt elégedetlen­né vált a vásárló és a termelő is. Miért? Azért, mert a magtermesztő gazdaságok nem tudják eladni a vető­magot, pedig van belőle bőven. Mar­­tonfalván például, a rimaszombati Magtermesztő Állami Gazdaság egyik raktárában 500 tonnánál is több jó minőségű vetőmag vár eladásra. Több mint valószínű, hogy a vetőmagot már csak takarmányáron, vagyis mázsa­ként jóval kétszáz korona alatt tudják eladni a terményfelvásárló vállalatnak. S hogy miért nem adják el vetőmag­ként, de az említettnél olcsóbban? Adnák ők, ha a törvény nem tiltaná. Tudniillik: nagyüzemeknek a magán­­vállalkozóknak csak a vetőmagforgal­mazó vállalat adhat el vetőmagot. Tessék? Hogy ez nem logikus? Szerintem sem. A drágább vetőmag­ból ugyanis soha nem lesz olcsóbb táp, sem olcsóbb kenyér. (fo) A számok figyelmeztetnek Férfiak, vigyázzatok! A közelmúltban lapunkban is foglal­koztunk a Szlovák Statisztikai Hivatal jelentésével, amely az 1990-es év adatait tartalmazza. Teljes terjedelem­ben természetesen nem ismertethet­tük, de nem ezért térünk most vissza hozzá. Még csak azért sem, mert a számok általában riasztó valóságot tükröznek, bár ezzel már egy lépéssel mégis közelebb kerültünk mondaniva­lónkhoz. Van ugyanis ennek a jelen­tésnek egy olyan adata - a mi ismerte­tőnkben annakidején nem szerepelt -, amely fölött meg kell állnunk, el kell gondolkodnunk. Vagy minden drámai­­ság nélkül azt is mondhatnánk: el kell szörnyednünk. A férfiak és a nők 1990-es halálozá­si arányáról van szó. Éspedig nem összegezve, hanem mindkét a legpro­duktívabb korban: 39 és 49 év között. Még pontosabban: ezeknek az ará­nyoknak az összehasonlításáról. Az említett korcsoportban ugyanis csak­nem négyszer - egészen pontosan: 3,7-szer - több férfi halt meg tavaly Szlovákiában, mint nő. Minden statisztikai mutatónál ter­mészetes egy bizonyos mértékű szó­ródás, ami ebben az esetben a meg­közelítőleg 1:1 aránytól való elfogad­ható eltérés lenne. A négyszeres több­let azonban már - nem statisztikai szóródás. Riasztó tünet, kíméletlen bizonyossága annak, hogy mi, férfiak, valahol és valamit nagyon rosszul csi­nálunk. És alighanem sok mindent, és rendszeresen. Hogy hol és mit - azon már mindannyiunknak külön kell el­gondolkodnunk. A számok figyelmez­tetnek bennünket, és a számok nem hazudnak. (v) KRASCSENICS GÉZA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom