Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-07 / 16. szám
Csütörtök, 1991. március 7. # I. évfolyam # 16. szám # Ára 2,30 korona Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98,210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BARDOS GYULA és KÁDEK GABORSzerkesztőség: 81011 Bratislava, Martanoviőova 2$., 12 emelet Telefax: 210-39-92 210-36-00. Fényszedéssel készül a Danubiaprint i. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á.v., 851 80 Bratislava, Martanoviébva 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója:MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Csallóközi kínálat: 150 tehén az árvaházaknak Ingyen sem kell a marhahús? Bárhol érdeklődünk, mindenütt azt tapasztaljuk, hogy a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak jó ideje a tej és a vágóállatok értékesítése okozza a legtöbb problémák Érthető, hgoy a termelők egyre azt kutatják, miként tudnának több tejet eladni, hogyan tudnának a hónapok óta feleslegesen etetett vágóállatoknak legalább egy részén mielőbb túladni. így van ez a Dunaszerdahelyi járásban is, ahol több száz vágóérett sertés, hízott bika és kiselejtezett tehén pusztítja hónapok óta feleslegesen a drága takarmányt. — Üzemeikntől naponta 230-240 ezer liter tejet vesz át a tejipar, de ebből csupán 35 ezer literre kap megrendelést a kereskedelemtől — hallottuk a minap Patasi Ilonától, a Szlovákiai Földművesszövetkezeti Szövetség járási bizottságá-' nak titkárától. — Mindenki a kereslet hiányára hivatkozik, ami csak részben helytálló érv. Bevásárlás alkalmával magam is gyakran tapasztalhatom, hogy a délutáni órákban a járási székhelyen is csak elvétve lehet tejet kapni. Az üzletvezetők a vállukat vonogatják: inkább árulják a nincset, minthogy néhány liter tej a nyakukon maradjon. Arról már nem is beszélve, hogy ha a nyitrai és galántai tejüzemeknek megéri a Csallóközben autóról engedményes áron kiárusítani a készlet egy részét, akkor talán a helybeli tejüzem gondjain is enyhíthetne egy hasonló akció. — Úgy hallottuk, a múlt héten itt is érdekegyeztető tanácskozást tartottak a tej- és a húsipar képviselőivel. Sikerült megállapodniuk a márciusi felvásárlás feltételeiben? — Februárban átlagosan 4,93 koronáért vették át a tejet, márciusra pedig 5,40-et kínáltak literenként. Persze azzal a kikötéssel, hogy csupán a tavalyi valóság 50 százalékát hajlandók átvenni. Merthogy őket a központilag beígért ártámogatás egyáltalán nem ösztönzi, hisz ez csupán a kereskedelemnek átadott mennyiségre vonatkozik, nem a felvásárlásra. Ugyan mit kezdjenek a termelők 110-120 ezer liter tejjel? Tálán öntsék a lefolyóba? így a a tejipar ajánlatát természetesen visszautasították. Végül olyan kompromisszum született, hogy a tejüzem maradéktalanul átveszi a felkínált tejmennyiséget, viszont csupán 4,80 koronás átlagáron. Ez többek számára kedvezőtlen ajánlat, de a vélemények megegyeztek abban: már az is eredmény, ha nem kell elpocsékolni a tejet. Ami pedig a húst illeti, tulajdonképpen az országos alapelveknek megfelelően sikerült megállapodniuk a termelőknek és felvásárlóknak. — Az értékesítési gondok láttán számos gazdaságban a tehénállomány csökkentése mellett döntöttek. A Csallóközben mi a helyzet? — Itt sem látnak más kiutat a termelők. Több javaslat is elhangzott, s végül abban állapodtunk meg, hogy egységesen 15 százalékkal csökkentik a gazdaságok a tehenek létszámát. Persze kérdés, hogy ezt mikor lehet megvalósítani, hisz egyelőre a vágómarha eladása is gond. Most, hogy közös megegyezéssel 50 koronára csökkentették a marhahús árát, kicsit megélénkült a kereslet, és a vágóhíd naponta 70 hízott bikát képes átvenni, de a selejtezett tehenekre még így is valószínűleg csak hónapok múlva kerülhet sor. Ez adta az ötletet, hogy a gazdaságok a selejtezett tehenek 5 százalékát — hozzávetőleg 150 állatról van szó — ingyenesen felkínálhatnák a gyermekfaluknak és árvaházaknak. A javaslatot a tanácskozás résztvevői egyhangúlag elfogadták, de úgy látszik már ingyen sem kell a marhahús senkinek. Egyelőre csupán egy kelet-szlovákiai telefonhívást kaptunk, viszont a járásunkban működő, ilyen jellegű gyermekintézmények nem reagáltak a kínálatra. KÁDEK GÁBOR c---------------------------------------------------\ Nagyprivatizációs törvény (2. rész) 3. oldal v_______________________________/ HOLNAP: . : V: •* ' : -Hasznos ötletekkel, tanácsokkal és információkkal ismét GAZDA szerviz l________________ > Elég volt a szép szavakból! Földműveseink Prágába készülnek A földtörvénytervezetek kapcsán hónapok óta dúló, ez idáig meddőnek bizonyult vita országszerte komoly feszültségek forrása földműveseink körében. “Szeretnénk már végre — olvasható a Földműves-szövetkezeti Szövetség országos vezetőségének a cseh-morva szövetség révén a sajtóirodához eljuttatott nyilatkozatában — a múltban elkövetett sérelmek orvoslása után nyugodtan, a piacgazdaság feltételei között, egyik tulajdonjogi forma másik fölé helyezése nélkül dolgozni. Véleményünk szerint ezt a szándékot leginkább a kormány földtörvénytervezete segíti elő, amely tárgyilagosan figyelembe veszi földműveseink helyzetét, érdekeit, jogait és kötelességeit a piacgazdaságra való áttérés időszakában”. A szóban forgó tervezet támogatása céljából a Szövetség 1991. március 12-én Prágában tiltakozó nagygyűlést szervez. A délelőtt tizenegy órákkor kezdődő, minden bizonnyal viharos tanácskozásra a sportcsarnokban kerül sor. A részletekről lapunk hétfői számában bővebben tájékoztatjuk olvasóinkat. -kz-V________________________________________________________________ Saját üzletközpontot nyitott a napokban Rimaszombatban a hanvai szövetkezet Az egyik helyiségben a saját termékeit illetve a tagok által a háztájiban megtermelt zöldségéé gyümölcsféléket továbbá kivi, narancs és citrom alapanyagú üdítőket házi készítésű kompótokat tésztaféléket és csiperkegombát kínálnak, mégpedig az állami üzleteknél olcsóbban. A másik helyiségben a Nekkerman üzletház divatos ruházati cikkeiből válogathatnak az érdeklődők (Farkas Ottó felvétele) Vélemény Milyen az iraki ellenzék? Naponta érkeznek hírek Dél-Irakból Husszein-ellenes megmozdulásokról, sőt harcokról is. Kétségtelen, hogy Husszein elmozdítása, rendszerének megváltoztatása jelentősen hozzájárulhatna az Öböl-háború utáni helyzet és a térségben uralkodó jelenlegi viszonyok konszolidálódásához. A rendszerváltáshoz azonban, úgy látszik, nem elég egy elvesztett háború. A térség politikai viszonyait nem lehet európai mércével mérni. I Husszein — diktátorhoz méltóan — maradéktalanul felszámolta politikai ellenzékét. Ezért tűnik túlzottan optimistának John Major brit miniszterelnök kijelentése, melyet tegnap Kuvaitba érkezésekor tett: “A válság felszámolásának esélyei ma jobbak, mint korábban bármikor”. Persze, vannak Irakban Husszein-ellenes erők, amelyek most feléledtek, ám ezek korántsem a válság megoldásának irányában tevékenykednek. Inkább a zűrzavart fokozzák és megválaszolhatatlanná teszik a kérdést: Milyen partner lesz Irak a térség viszonyait rendezni kívánó szövetségesek, s a környező államok számára? A legerősebb ellenzéki erő az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsa, amely 1982-ben alakult, s Mohamed Hakim ajatollah vezetésével Iránban székel. Célja egy iránihoz hasonló, iszlám alapokon álló rendszer bevezetése Irakban. A tanács azt vallja magáról, hogy nem politikai párt és úgy működik, mint egy parlament. Ennek a mozgalomnak részét képezi a Szíria területén működő Iszlám Akciószervezet. Ide tartozik még egy Irán-párti szervezet, az Al-Dava (Felhívás), amelynek vezetőjét, Ali Bakrt, 1979-ben meggyilkolták. Ezek ma tehát a legaktívabb ellenzéki szervezetek, amelyek Husszein ellen felsorakoztak. A szövetségesek részéről azonban van ennek a Husszein-ellenes mozgalomnak egy szépséghibája: az iszlám fundamentalista szervezetek Amerika-ellenesek is egyben. Hatalomra jutásuk azt eredményezné, hogy az Irán által képviselt irányzat mérhetetlenül megerősödne a térségben. A nem vallási színezetű ellenzék elenyésző. Az Arab Megújhodás Szocialista Pártja (BAATH) DamaszkuSzban székel, a szocialista, kommunista, nasszerista csoportosulások— többségük szintén Szíriában — kis befolyású emigráns szervezetekként tengődnek. Amivel tehát a térség békéjének rendezésére törekvő szövetséges hatalmak Irak jövőjével kapcsolatban számolhatnak, az az iszlám fundamentalizmus. Ez pedig nem pontosan az, amit az Öbölháborút győztesen megvívó szövetségesek igazán akarnak. (bátsy) Csehszlovák értéktőzsde Homályos jövő Az előzetes felmérések szerint a jövő év elején nyílhatna meg az első csehszlovák értéktőzsde. Az ide vonatkozó törvényjavaslatot a szövetségi kormánynak júniusban kell megtárgyalnia, majd a parlament elé terjesztenie — közölte Jifí Koliha és Alena Vácová, a Csehszlovák Állami Bank pénzpiaci osztályának munkatársa. A jogszabály több értéktőzsde létrehozását teszi lehetővé, s törvényes keretet biztosít megalapításukhoz és működtetésükhöz. De olyan kis nemzetgazdaságban, mint a csehszlovákiai, az értékpapírok kis mennyisége miatt két tőzsde létrehozása túl nagy luxus-volna. A törvénytervezetnek a nemzeti kormányokhoz való benyújtása azonban olyan reakciót váltott ki, amely veszélyezteti azt a tervet, hogy két helyszínen, de egyetlen, összekapcsolt tőzsde jöjjön létre. A törvénytervezet ugyanis feltételezi, hogy bizonyos végrehajtói jogkörrel a Szövetségi Pénzügyminisztérium és az állami bank fog rendelkezni. Ez ugyan összhangban van az eredeti elgondolással, de nem felel meg az illetékességi törvénynek. Értesülések szerint a cseh kormány megjegyzéssel ugyan, de elfogadta a javaslatot, viszont a szlovák kormány elvetette. Prágában a csehországi és szlovákiai bankok előkészítő bizottságot hoztak létre egy tőzsde megalapítására. Nem hivatalos értesülések szerint viszont hat pénzintézet Pozsonyban részvénytársaságot alapított, amelynek ugyanez a célja. Ezenkívül a szlovák kormány biztost nevezett ki egy pozsonyi tőzsde létrehozásának előkészítésére. Az értéktőzsde működésének alapvető feltétele, hogy értékpapírokat hozzanak forgalomba. A jelenlegi körülmények között a részvénytársaságok értékpapírjai — lehetőség hiányában — még nem “forgathatók” szabadon. Ezért nagy jelentősége lesz az átalakulási törvény értelmében végrehajtandó nagyprivatizációnak. A legelterjedtebb értékpapír a kötvény. Eddig mintegy 250 alkalommal bocsátottak ki ilyen értékpapírt, több mint 5 milliárd korona értékben. Ennek az értéknek a fele az alkalmazotti (vállalati) kötvényekre jut, amelyek azonban nem bocsáthatók áruba. A fennmaradó értékből további két milliárd korona a Kereskedelmi Bank és az Általános Hitelbank által kibocsátott kötvényekre esik. Figyelmeztetés Jugoszláviába utazóknak Csehszlovákia jugoszláviai nagykövete ismételten és hangsúlyozottan figyelmezteti azokat a csehszlovák állampolgárokat, akik Jugoszláviába, vagy Jugoszlávián át utaznak, hogy az országba csak személyi szükségleteikre vihetnek be árut. Az utóbbi időben szaporodnak a kellemetlenségek a jugoszláv vámőrökkel. Az új magánutazási irodákkal utazó csehszlovák turisták gyakran Isztambulból jövet nagy mennyiségű olcsó árut hoznak magukkal, s ezért a jugoszláv határon sok a kellemetlenség. A jugoszláv vámhatóságok nem engednek be az országba olyan autóbuszokat és személygépkocsikat, amelyekben a személyi szükségleteket meghaladó mennyiségű áru van. Ezt az árut a határon le kell adni, és jugoszláv szállítóvállalat gondoskodik annak Csehszlovákiába szállításáról. Ez turistáink számára jelentős kiadásokkal jár. A csehszlovák nagykövetség ilyen esetekben nem tud segíteni és nem Fizetheti turistáink helyett a szállítási költségeket.
