Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-27 / 33. szám
1991. március 27. Lengyel tapasztalatok Spirálon futó reform A szabadáraknak a lengyel közgazdászok jóslatai szerint már 1990 első négy hónapja után meg kellett volna állapodniuk. A valóságban azonban az egész évben emelkedtek. Különösen drámai lett az élelmiszerárak alakulása. Egy kilogramm jó minőségű füstölthús— csehszlovák koronára átszámítva— 400-500 koronába kerül, egy darab tojás 8-9 koronába, egy kiló kenyér 25 koronába. így azután az élelmiszer-termelés csökkenése ellenére a pultokon ma annyi az élelmiszer, mint soha azelőtt. Az iparcikkeket árusító boltokban is sok az áru és kevés a vevő. Nem csoda, hiszen egy pár szép cipő ára egymillió zloty körül mozog, ez pedig egy munkás havi átlagbére. 1990-ben 1,1 millió dolgozó vesztette el állását. A termelés Lengyelországban egyharmadával, némely ágazatban a felével csökkent. A kemény reformok és szociális következményeik okozták Mazowiecki vereségét a decemberi elnökválasztásokon. Az egykori elnök akkor a szavazatok 18 százalékát kapta. Amikor Lengyelország hozzálátott a drasztikus reformhoz, hívei azt az elképzelést hangoztatták, hogy egy ideig csak az árak nőnek majd, a bérek nem, mégpedig azért, hogy elejét vegyék az inflációnak, illetve, hogy csökkenjen a hiperinfláció. A gyakorlat azonban bebizonyította, hogy “lent” az emberek kevesebbet képesek és hajlandók elviselni, mint amennyit a teoretikusok és a politikusok feltételeztek. A lengyel társadalom a tavalyi rohamos életszínvonal-csökkentésre három sztrájkhullámmal válaszolt. A sztrájkokat a közlekedés dolgozói kezdték, majd a bányászok, vasutasok, hajógyáriak és a kereskedők követték őket. A munkabeszüntetéseket mindig a bevételek növekedése követte, azután pedig újból áremelések jöttek.És a reform spirálon fut tovább. (Hospodárske noviny) Derűlátó nyilatkozat Meggyőződésem, hogy a Lengyelországgal folytatott kereskedelmi forgalom értéke még idén meghaladja az egy milliárd dollárt és két-három éven belül eléri a 3 milliárdot. Ezt jelentette ki Jirí Campr, a varsói csehszlovák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa a Rzeczpospolita című lapnak. Megemlítette, hogy az árucsere 40 százaléka tavaly először nem a kormányközi egyezmények alapján, hanem a szabad kereskedelem keretében jött létre. A kölcsönös árucsere országaink között 3,5 milliárd rubel, a dollárelszámolású tételekben pedig 120 millió dollár. Ez az eredmény kedvezőtlen viszonyok között jött létre és éppen ezért tanúsítja, hogy a két gazdaság kiegészítheti egymást. A csehszlovák diplomata meggyőző-Belpolitika A jelenlegi belpolitikai válság Jugoszláviában jelentős nehézségeket okozhat a külföldi hitelek visszafizetésében. Jugoszlávia adóssága 16 milliárd dollár. A csökkenő termeléssel és az előirányzatoknak korántsem megfelelő kivitellel kapcsolatban erre figyelmeztetett Zarko Tíbojevics, a Jugoszláv Nemzeti Bank alelnöke. Jugoszláviának idén 4,3 millidését fejezte ki, hogy előbb-utóbb mindkét ország kihasználja azt a hatalmas lehetőséget, amelyet a gazdasági együttműködés kínál. Különösen Morvaország és Szilézia alkalmas arra, hogy szoros együttműködést folytasson lengyel partnereivel. Campr nem zárta ki, hogy a jövőben Csehszlovákia tengeri forgalmát nem Hamburgból, hanem Stettinből és Gdanskból bonyolítja, amennyiben javulnak a feltételek. A közös traktorgyártás és tévékészülék-gyártás sikertelen volt ugyan, azonban a dollárelszámolás helyére állítja a kapcsolatokat és meglehet, hogy egy korszerű furgon közös gyártása Lublinban és a morvaországi üzemekben eredményesebb lesz. és adósság árd dollárt kellene visszafizetnie hitelezőinek. A helyzet csak úgy oldható meg, ha csökken a belpolitikai feszültség és a Nemzetközi Valutaalap további 1 milliárd dolláros hitelt nyújt Jugoszláviának. További forrásokból még 2,5 milliárd dolláros pénzügyi “injekcióra” van szüksége az országnak. A három pillér Václav Klaus pénzügyminiszter rövid munkalátogatást tett Londonban, ahol politikai, pénzügyi és gazdasági szakemberekkel tárgyalt. E- lőadást tartott a Gazdasági Tanulmányi Intézetben, ahol kifejtette a gazdasági rendszerváltás koncepcióját. Klaus elvetette az olyan gazdasági reformot, amely két, egymástól teljesen különböző alapból indul ki. Szerinte az ilyen reform nem stabil és nem produktív. Elvetette az 1968-as Prágai Tavasz koncepcióját is a piacgazdaságú szocializmusról. Ez, mint mondta nem teszi lehetővé a piac kialakulását, éppúgy, mint a peresztrojka módszere sem. A csehszlovák reform három pillérének nevezte a tulajdon privatizálását, a hazai piac kialakítását és a csehszlovák gazdaság nyitását a világra. Pénzügyminiszterünk rövid látogatása során találkozott Thatcher volt brit miniszterelnök asszonnyal is. Látogatását befejezve tegnap hazatért Prágába. Eredményes tárgyalások Együttműködési egyezmény Václav ValeS miniszterelnök-helyettes moszkvai látogatása során kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési egyezményt írt alá az Orosz Szocialista Szövetségi Köztársaság miniszterelnök-helyettesével. Ez az orosz köztársaság első ilyen nemzetközi szerződése. Valei kiemelte, hogy az együttműködést nemcsak szövetségi, hanem köztársasági szinten is fejleszteni kell. Valeá tegnap találkozott Konsztantyin Katusewel, a Szovjetunió külgazdasági kapcsolatainak miniszterével. Megegyeztek abban, hogy a megkötött szerződések jó feltételeket teremtenek a csehszlovák-szovjet együttműködéshez. Egyetértettek abban is, hogy a gazdasági együttműködés útjából számos akadályt elhárítana egy állandó operatív rendszer. Ennek kimunkálásán már tegnap délután a szakértők megkezdték a munkát. Jozef BakSay külkereskedelmi miniszter megelégedését fejezte ki a szovjet vezetőkkel folytatott gazdasági tárgyalásokkal. Szavai szerint mindkét félnek komoly érdeke, hogy teljesítse az egyezményekből eredő kötelezettségeit. | í ÚJSÁG ) I Reformok — szovjet módra Jurij Vitalijevics Biohint, a Szovjetunió Legfelsőbb Thnácsa mellett működő Gazdasági Reformbizottság elnökhelyettesét a Szovjetunió külkereskedelmi dollárbevételeiről, és az ezzel szorosan összefüggő fizetőképességről kérdezte a Magyar Hírlap munkatársa. Az elnökhelyettes elmondta, hogy az ország valutáris nehézségekkel küzd, hiszen erre az évre 120 millió tonna kőolaj exportját irányozták elő, de az elavult berendezések, valamint az időjárási problémák miatt várhatóan ennek csak a felét, közel 60 millió tonnát tudnak csak exportálni.Az április 1-től hatályba lépő devizagazdálkodási törvény, ha lassan is, de javít majd a helyzeten. A törvény életbe lépése után lesz egy szövetségi és lesznek köztársasági valutaalapok, bár a helyzetet bonyolítja, hogy érvényben van még az az elnöki rendelet, amely központosítja a valutaalapok kezelését. A barterkereskedelem lehetőségeire vonatkozó kérdésre a Gazdasági Reformbizottság elnökhelyettese azt válaszolta, hogy nem híve ennek a megoldásnak, mivel az árucserék folyamán gyakran kerültek ki olyan termékek is a Szovjetunióból, amelyekre ott is nagy szükség lenne. Elmondta, hogy a Szovjetunió most történelmének olyan nehéz időszakába lépett, amikor az egyes döntéshozók kompetenciái még nem világosak. A központi irányítás ugynanis számos kérdésben átadta a döntés jogát a tagköztársaságoknak, de azok gyakran nem tudnak élni a megkapott lehetőséggel, és az az oka — vélekedett J.V Blohin — a sokszor tapasztalt felfordulásnak. Utalt rá, hogy a néhány hete elkészült szövetségi szerződés tervezetének egyik fő eleme, hogy a külkereskedelemmel kapcsolatos intézkedések egy jelentős részét átadná a tagköztársaságoknak. J. V Blohin a privatizációval kapcsolatban elmondta, hogy a Szovjetunióban ezalatt nem az állami tulajdon megántulajdonná való teljes átalakítását értik, elképzeléseik szerint döntő szerepet kell kapnia a munkáskollektívák és a szövetkezetek tulajdonának. Kiemelte, hogy a Szovjetunióbban olyan hatalmasak a gyárak, hogy nehéz rájuk tőkeerős vevőt találni. Éppen ezért ezek privatizációjánál a munkásrészvények kerülhetnek majd előtérbe. Ugyanakkor J. V. Blohin hangsúlyozta, hogy a “realitások figyelembevételével” a tulajdonosi érzést létre kell hozni a szovjet emberekben. A szovjet privatizációs törekvésekről és lehetőségekről beszélt Andrej V Orlov miniszterhelyettes is, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Gazdasági Reformbizottsága miniszteri tanácsának helyettes elnöke. Már elöljáróban leszögezte, hogy a Szovjetuniónak számos nehézséggel kell megküzdenie a piacgazdaságra történő átállás során. Az eddigi lépésekről szólva kiemelte az új szövetkezetek létrejöttét, amelyek - a családtagokat is beleszámolva — 18-20 millió embernek adnak munkát, és a szovjet GDP-nek a 7,5 százalékát termelik meg. A miniszterhelyettes ugyanakkor elismerte, hogy az újonnan létrejött, mintegy 260 ezer szövetkezet 40 százaléka működik valóságos szövetkezetként, s bár vannak jelentős magánvállalkozások, a maradék hányad az állami vagyon álcázására szolgál. « A másik járható út a Szovjetunióban a bérbeadás. Ez mintegy 35-37 millió embernek ad megélhetést, akik rész vénytársaságokban és más formációkban a GDP 5,5 százalékát állítják elő. Előrelépést az államtalanítási törvény fog jelenteni, amely még nem jelenti az európai értelemben vett privatizációt, hiszen a tulajdon átalakítását az állam keretein belül képzeli el. Nehezíti a dolgot, milyen szempontok alapján különítsék el az állami össz-szövetségi tulajdont a köztársasági tulajdontól. Az ideológiai, vallási, etnikai különbözőségekből fakadó okok miatt a sokkterápia alkalmazása megengedhetetlen a piacgazdaságra történő átmenet folyamatában. Orlov miniszterhelyettes reményét fejete ki, hogy két-három éven belül a szovjet törvényhozásnak sikerül megteremtenie a piacgazdaság kiépítésének jogi alapjait. (Magyar Hírlap) 3 Bush levele Gorbacsovhoz Washingtonban tegnap éjszaka megerősítették, hogy Bush amerikai elnök levelet küldött Gorbacsov szovjet államfőnek. A Fehér Ház szóvivője szerint az elnök a levélben a fegyverzet ellenőrzéséről folyó tárgyalások meggyorsítását sürgette. Az e kérdés körül kialakult nézeteltérések ugyanis azt eredményezhetik, hogy újból el kell halasztani a csúcstalálkozót. A START egyezményt eredetileg februárban kellett volna aláírni, de az egyezményt mindmáig nem sikerült megszövegezni. Éppen az ellenzőrzéssel kapcsolatos műszaki jellegű problémák jelentik a fő nehézséget. A háborúnak nincs vége Az Öböl-térségből érkező hírek arról tanúskodnak, hogy a háború még korántsem ért véget. A helyzetre az Irakban dúló polgárháború és a háború utáni rendezést kereső diplomáciai tevékenység a jellemző. A kurd felkelők megszállva tartják az észak-iraki Kirkuk városát és a kormánycsapatok több támadását visszaverték. Az iraki kormány Kirkuk ellen bevetette a légierőt. Ezt az iraki ellenzék Szíriában székelő képviselői jelentették be. Hafiz Asszád Damaszkuszban találkozott a jordán királlyal. A háború utáni rendezés kérdéseiről tárgyaltak. Később közölték, hogy Irak részt vesz az Arab Liga március 30-án megrendezendő kairói ülésén. Ez lesz az első hivatalos kapcsolatfelvétel Irak és az Irak-ellenes koalíció arab országai között. Washingtonban közölték, hogy az Öböl-háború 54,5 milliárd dollárba került. Németország e héten kezdi meg hozzájárulásának átutalását, mégpedig 1,68 milliárd dollár összegben. Az év végéig még 6,57 milliárd dollárt fizet ki az Öböl-háború költségeire. A Szovjetunió úgy véli, hogy a Perzsa-öbölben maradó külföldi katonai csapatok számát csökkenteni kellene és az ENSZ-nek egy olyan katonai flottát kellene felállítania, amely védelmezné a tengeri útvonalakat. Ezt tegnap a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője közölte New Yorkban. Irak ENSZ-képviselője a világszervezet főtitkáránál panaszt tett, amely szerint Irán 13 esetben sértette meg országa területét. Az iraki képviselő nem vádolta közvetlenül Iránt azzal, hogy beavatkozik a dél-iraki siíta felkelésbe, hangsúlyozta azonban, hogy Teherán támogatja a felkelőket és területét rendelkezésükre bocsájtja. Hatalomátvétel Maliban A nyugat-afrikai Maliban a hadsereg és a biztonsági erők átvették a hatalmat: Ezt tegnap a bamakói rádió közölte. Az ország élén most egy alezredes áll, aki eltörölte az alkotmányt és feloszlatta Moussu Ttaoré elnök kormányát és pártját. Meg nem erősített hírek szerint ejtőernyősök elfogták Tbaoré elnököt, amikor a repülőtérre ment, hogy elhagyja az országot. Megfigyelők úgy vélik, hogy az államcsínyt elkövető katonák kapcsolatba lépnek az utóbbi napokban tünetéseket szervező politikai szervekkel. Német érvek és ellenérvek Kelet-Németország több városában, így Lipcsében, Berlinben, Drezdában, Zwickauban hétfőn ismét tüntetések voltak, amelyeken a szónokok elégedetlenségüknek adtak kifejezést a növekvő munkanélküliség és szociális bizonytalanság miatt. Bírálták a privatizálást irányító hivatal tevékenységét. Azt követelték, hogy a kelet-német vállalatok helyzetének megoldásakor részesítsék előnyben a szanálást a privatizálás előtt. A tüntetők Kohl kancellár és a kormány lemondását követelték. Kohl kancellár úgy nyilatkozott, hogy teljesíti a választóinak adott ígéreteket. Megemlítette azokat a programokat, amelyeket az ország a keleti tartományainak fejlesztésére dolgoztak ki. A kancellár érveit támogatta Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter is, aki egy rádiónyilatkozatban felhívta a kelet-németeket, hogy támogassák a “Kelet felemelkedése” elnevezésű tervet, amely új munkalehetőségeket teremt. A német iparszövetség elnöke helyeselte a kormány intézkedéseit, amelyeket az egykori NDK területén foganatosított. Ipari körökben hangozatatják, hogy a nyugat-német vállalatok már milliárd nagyságrendű beruházásokat eszközöltek és az elkövetkező években további 70 milliárd márkát fordítanak beruházásokra ebben az országrészben. v_________________________________________________________y C Hírek ) * • •A szovjet csapatok kivonása az egykori NDK területéről a meghatározott határidőn belül folytatódik. Idén a tervek szerint 100 ezer szovjet katonát kell kivonni az országból. A német kormány 7,8 milliárd márkát fizet a hátrahagyott katonai objektumokért, amiből a Szovjetunióban 36 ezer lakást építhetnek. A visszavonuló katonák számára azonban 55 ezer lakásra lenne szükség. •Törökországban és Cipruson ismeretlen terroristák robbantásokat hajtottak végre. Ankarában a diplomata negyedben robbant a bomba, Cipruson pedig két kézigránátot robbantottak Limasol kikötőjében és egy további robbantás Larnakában volt. • Hajózhatóvá teszik a Tevere-folyót, amely Rómán keresztül folyik a tengerbe. Róma és a tengerpart közötti 60 kilométeres szakasz hajózhatóvá tétele öt évig tart és főleg kirándulóhajók forgalmát szolgálja. • Münchenben elfogták azt a jobboldali terroristát, akit már tíz éve keres a rendőrség. Ernst Zündel újfasiszta nézeteiről ismert, Torontóban elítélték és zsidóellenes propagandát folytat. Ó állt a sírgyalázások és egyéb faji zavargások mögött. •Alexander Dubcek április végén Ausztráliába és Új-Zélandra látogat. Ezt tegnap közölte Melboume-ban az ausztrál parlament szóvivője. Dubíek az ausztrál fővárosban átveszi az emberi jogok díját. • Kínában több mint száz ember megsérült az ország északi részén pusztító földrengés nyomán. A földrengés a Richter skála szerint 5,8 fok erősségű volt. •A Playboy című lapot Csehszlovákiában is kiadják. Ezt Chicagóban közölték, ahol megállapodtak abban, hogy Csehszlovákiában 65 ezer példányszámban adják ki a lapot, amelynek 80 százaléka hazai anyagból, 20 százaléka pedig az eredeti amerikai anyagból készül. Egy példány ára a mai árfolyam szerint száz korona lesz. •113 évet élt meg a japán Vaka Sirham, aki állítólag sohasem ebédel, csak reggelizik és vacsorázik, s ezt tekinti hosszú élete titkának. Az idős asszonynak két fia, 16 unokája, 21 dédunokája és egy ükunokája van. Japánban tavaly 2600 nő és közel 700 férfi érte meg a századik életévét.
