Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-27 / 33. szám

1991. március 27. Lengyel tapasztalatok Spirálon futó reform A szabadáraknak a lengyel köz­gazdászok jóslatai szerint már 1990 első négy hónapja után meg kellett volna állapodniuk. A valóságban azonban az egész évben emelked­tek. Különösen drámai lett az élel­miszerárak alakulása. Egy kilo­gramm jó minőségű füstölthús— csehszlovák koronára átszámítva— 400-500 koronába kerül, egy darab tojás 8-9 koronába, egy kiló kenyér 25 koronába. így azután az élelmi­szer-termelés csökkenése ellenére a pultokon ma annyi az élelmiszer, mint soha azelőtt. Az iparcikkeket árusító boltokban is sok az áru és kevés a vevő. Nem csoda, hiszen egy pár szép cipő ára egymillió zloty kö­rül mozog, ez pedig egy munkás ha­vi átlagbére. 1990-ben 1,1 millió dolgozó vesz­tette el állását. A termelés Lengyel­­országban egyharmadával, némely ágazatban a felével csökkent. A ke­mény reformok és szociális követ­kezményeik okozták Mazowiecki vereségét a decemberi elnökválasz­tásokon. Az egykori elnök akkor a szavazatok 18 százalékát kapta. Amikor Lengyelország hozzálá­tott a drasztikus reformhoz, hívei azt az elképzelést hangoztatták, hogy egy ideig csak az árak nőnek majd, a bérek nem, mégpedig azért, hogy elejét vegyék az inflációnak, il­letve, hogy csökkenjen a hiperinflá­ció. A gyakorlat azonban bebizonyí­totta, hogy “lent” az emberek keve­sebbet képesek és hajlandók elvisel­ni, mint amennyit a teoretikusok és a politikusok feltételeztek. A lengyel társadalom a tavalyi rohamos élet­színvonal-csökkentésre három sztrájkhullámmal válaszolt. A sztráj­kokat a közlekedés dolgozói kezd­ték, majd a bányászok, vasutasok, hajógyáriak és a kereskedők követ­ték őket. A munkabeszüntetéseket mindig a bevételek növekedése kö­vette, azután pedig újból áremelé­sek jöttek.És a reform spirálon fut tovább. (Hospodárske noviny) Derűlátó nyilatkozat Meggyőződésem, hogy a Lengyelor­szággal folytatott kereskedelmi forga­lom értéke még idén meghaladja az egy milliárd dollárt és két-három éven belül eléri a 3 milliárdot. Ezt jelentette ki Jirí Campr, a varsói csehszlovák nagykövet­ség kereskedelmi tanácsosa a Rzeczpos­­polita című lapnak. Megemlítette, hogy az árucsere 40 százaléka tavaly először nem a kormány­közi egyezmények alapján, hanem a sza­bad kereskedelem keretében jött létre. A kölcsönös árucsere országaink között 3,5 milliárd rubel, a dollárelszámolású tételekben pedig 120 millió dollár. Ez az eredmény kedvezőtlen viszonyok között jött létre és éppen ezért tanúsítja, hogy a két gazdaság kiegészítheti egymást. A csehszlovák diplomata meggyőző-Belpolitika A jelenlegi belpolitikai válság Jugo­szláviában jelentős nehézségeket okoz­hat a külföldi hitelek visszafizetésében. Jugoszlávia adóssága 16 milliárd dollár. A csökkenő termeléssel és az előirány­zatoknak korántsem megfelelő kivitellel kapcsolatban erre figyelmeztetett Zarko Tíbojevics, a Jugoszláv Nemzeti Bank alelnöke. Jugoszláviának idén 4,3 milli­dését fejezte ki, hogy előbb-utóbb mind­két ország kihasználja azt a hatalmas le­hetőséget, amelyet a gazdasági együtt­működés kínál. Különösen Morvaország és Szilézia alkalmas arra, hogy szoros együttműködést folytasson lengyel part­nereivel. Campr nem zárta ki, hogy a jö­vőben Csehszlovákia tengeri forgalmát nem Hamburgból, hanem Stettinből és Gdanskból bonyolítja, amennyiben ja­vulnak a feltételek. A közös traktorgyártás és tévékészü­lék-gyártás sikertelen volt ugyan, azon­ban a dollárelszámolás helyére állítja a kapcsolatokat és meglehet, hogy egy korszerű furgon közös gyártása Lublin­­ban és a morvaországi üzemekben ered­ményesebb lesz. és adósság árd dollárt kellene visszafizetnie hitele­zőinek. A helyzet csak úgy oldható meg, ha csökken a belpolitikai feszültség és a Nemzetközi Valutaalap további 1 milli­árd dolláros hitelt nyújt Jugoszláviának. További forrásokból még 2,5 milliárd dolláros pénzügyi “injekcióra” van szük­sége az országnak. A három pillér Václav Klaus pénzügyminiszter rövid munkalátogatást tett London­ban, ahol politikai, pénzügyi és gaz­dasági szakemberekkel tárgyalt. E- lőadást tartott a Gazdasági Tanul­mányi Intézetben, ahol kifejtette a gazdasági rendszerváltás koncepció­ját. Klaus elvetette az olyan gazdasági reformot, amely két, egymástól tel­jesen különböző alapból indul ki. Szerinte az ilyen reform nem stabil és nem produktív. Elvetette az 1968-as Prágai Tavasz koncepcióját is a piacgazdaságú szocializmusról. Ez, mint mondta nem teszi lehetővé a piac kialakulását, éppúgy, mint a peresztrojka módszere sem. A cseh­szlovák reform három pillérének ne­vezte a tulajdon privatizálását, a ha­zai piac kialakítását és a csehszlovák gazdaság nyitását a világra. Pénzügyminiszterünk rövid láto­gatása során találkozott Thatcher volt brit miniszterelnök asszonnyal is. Látogatását befejezve tegnap ha­zatért Prágába. Eredményes tárgyalások Együttműködési egyezmény Václav ValeS miniszterelnök-helyet­tes moszkvai látogatása során kereske­delmi-gazdasági és tudományos-műsza­ki együttműködési egyezményt írt alá az Orosz Szocialista Szövetségi Köztár­saság miniszterelnök-helyettesével. Ez az orosz köztársaság első ilyen nemzet­közi szerződése. Valei kiemelte, hogy az együttműkö­dést nemcsak szövetségi, hanem köztár­sasági szinten is fejleszteni kell. Valeá tegnap találkozott Konsztan­­tyin Katusewel, a Szovjetunió külgazda­sági kapcsolatainak miniszterével. Meg­egyeztek abban, hogy a megkötött szer­ződések jó feltételeket teremtenek a csehszlovák-szovjet együttműködéshez. Egyetértettek abban is, hogy a gazdasági együttműködés útjából számos akadályt elhárítana egy állandó operatív rend­szer. Ennek kimunkálásán már tegnap délután a szakértők megkezdték a mun­kát. Jozef BakSay külkereskedelmi mi­niszter megelégedését fejezte ki a szov­jet vezetőkkel folytatott gazdasági tár­gyalásokkal. Szavai szerint mindkét fél­nek komoly érdeke, hogy teljesítse az egyezményekből eredő kötelezettségeit. | í ÚJSÁG ) I Reformok — szovjet módra Jurij Vitalijevics Biohint, a Szovjet­unió Legfelsőbb Thnácsa mellett műkö­dő Gazdasági Reformbizottság elnökhe­lyettesét a Szovjetunió külkereskedelmi dollárbevételeiről, és az ezzel szorosan összefüggő fizetőképességről kérdezte a Magyar Hírlap munkatársa. Az elnökhelyettes elmondta, hogy az ország valutáris nehézségekkel küzd, hi­szen erre az évre 120 millió tonna kő­olaj exportját irányozták elő, de az el­avult berendezések, valamint az időjárá­si problémák miatt várhatóan ennek csak a felét, közel 60 millió tonnát tud­nak csak exportálni.Az április 1-től ha­tályba lépő devizagazdálkodási törvény, ha lassan is, de javít majd a helyzeten. A törvény életbe lépése után lesz egy szö­vetségi és lesznek köztársasági valutaa­lapok, bár a helyzetet bonyolítja, hogy érvényben van még az az elnöki rende­let, amely központosítja a valutaalapok kezelését. A barterkereskedelem lehetőségeire vonatkozó kérdésre a Gazdasági Re­formbizottság elnökhelyettese azt vála­szolta, hogy nem híve ennek a megoldás­nak, mivel az árucserék folyamán gyak­ran kerültek ki olyan termékek is a Szovjetunióból, amelyekre ott is nagy szükség lenne. Elmondta, hogy a Szov­jetunió most történelmének olyan nehéz időszakába lépett, amikor az egyes dön­téshozók kompetenciái még nem világo­sak. A központi irányítás ugynanis szá­mos kérdésben átadta a döntés jogát a tagköztársaságoknak, de azok gyakran nem tudnak élni a megkapott lehetőség­gel, és az az oka — vélekedett J.V Blo­­hin — a sokszor tapasztalt felfordulás­nak. Utalt rá, hogy a néhány hete elké­szült szövetségi szerződés tervezetének egyik fő eleme, hogy a külkereskedelem­mel kapcsolatos intézkedések egy jelen­tős részét átadná a tagköztársaságok­nak. J. V Blohin a privatizációval kapcso­latban elmondta, hogy a Szovjetunióban ezalatt nem az állami tulajdon megántu­­lajdonná való teljes átalakítását értik, el­képzeléseik szerint döntő szerepet kell kapnia a munkáskollektívák és a szövet­kezetek tulajdonának. Kiemelte, hogy a Szovjetunióbban olyan hatalmasak a gyárak, hogy nehéz rájuk tőkeerős vevőt találni. Éppen ezért ezek privatizációjá­nál a munkásrészvények kerülhetnek majd előtérbe. Ugyanakkor J. V. Blohin hangsúlyozta, hogy a “realitások figye­lembevételével” a tulajdonosi érzést lét­re kell hozni a szovjet emberekben. A szovjet privatizációs törekvésekről és lehetőségekről beszélt Andrej V Or­lov miniszterhelyettes is, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Gazdasági Reform­­bizottsága miniszteri tanácsának helyet­tes elnöke. Már elöljáróban leszögezte, hogy a Szovjetuniónak számos nehéz­séggel kell megküzdenie a piacgazdaság­ra történő átállás során. Az eddigi lépé­sekről szólva kiemelte az új szövetkeze­tek létrejöttét, amelyek - a családtago­kat is beleszámolva — 18-20 millió em­bernek adnak munkát, és a szovjet GDP-nek a 7,5 százalékát termelik meg. A miniszterhelyettes ugyanakkor elis­merte, hogy az újonnan létrejött, mint­egy 260 ezer szövetkezet 40 százaléka működik valóságos szövetkezetként, s bár vannak jelentős magánvállalkozá­sok, a maradék hányad az állami vagyon álcázására szolgál. « A másik járható út a Szovjetunióban a bérbeadás. Ez mintegy 35-37 millió embernek ad megélhetést, akik rész vénytársaságokban és más formációk­ban a GDP 5,5 százalékát állítják elő. Előrelépést az államtalanítási törvény fog jelenteni, amely még nem jelenti az európai értelemben vett privatizációt, hiszen a tulajdon átalakítását az állam keretein belül képzeli el. Nehezíti a dol­got, milyen szempontok alapján különít­sék el az állami össz-szövetségi tulajdont a köztársasági tulajdontól. Az ideoló­giai, vallási, etnikai különbözőségekből fakadó okok miatt a sokkterápia alkal­mazása megengedhetetlen a piacgazda­ságra történő átmenet folyamatában. Orlov miniszterhelyettes reményét feje­­te ki, hogy két-három éven belül a szov­jet törvényhozásnak sikerül megterem­tenie a piacgazdaság kiépítésének jogi alapjait. (Magyar Hírlap) 3 Bush levele Gorbacsovhoz Washingtonban tegnap éjszaka megerősítették, hogy Bush amerikai elnök le­velet küldött Gorbacsov szovjet államfőnek. A Fehér Ház szóvivője szerint az elnök a levélben a fegyverzet ellenőrzéséről folyó tárgyalások meggyorsítását sürgette. Az e kérdés körül kialakult nézeteltérések ugyanis azt eredményezhetik, hogy újból el kell halasztani a csúcstalálkozót. A START egyezményt eredetileg februárban kellett volna aláírni, de az egyezményt mindmáig nem sikerült meg­szövegezni. Éppen az ellenzőrzéssel kapcsolatos műszaki jellegű problémák je­lentik a fő nehézséget. A háborúnak nincs vége Az Öböl-térségből érkező hírek arról tanúskodnak, hogy a háború még ko­rántsem ért véget. A helyzetre az Irakban dúló polgárháború és a háború utáni rendezést kereső diplomáciai tevékenység a jellemző. A kurd felkelők megszállva tartják az észak-iraki Kirkuk városát és a kormány­csapatok több támadását visszaverték. Az iraki kormány Kirkuk ellen bevetette a légierőt. Ezt az iraki ellenzék Szíriában székelő képviselői jelentették be. Hafiz Asszád Damaszkuszban találkozott a jordán királlyal. A háború utáni rendezés kérdéseiről tárgyaltak. Később közölték, hogy Irak részt vesz az Arab Liga március 30-án megrendezendő kairói ülésén. Ez lesz az első hivatalos kap­csolatfelvétel Irak és az Irak-ellenes koalíció arab országai között. Washingtonban közölték, hogy az Öböl-háború 54,5 milliárd dollárba került. Németország e héten kezdi meg hozzájárulásának átutalását, mégpedig 1,68 mil­liárd dollár összegben. Az év végéig még 6,57 milliárd dollárt fizet ki az Öböl-há­ború költségeire. A Szovjetunió úgy véli, hogy a Perzsa-öbölben maradó külföldi katonai csapa­tok számát csökkenteni kellene és az ENSZ-nek egy olyan katonai flottát kellene felállítania, amely védelmezné a tengeri útvonalakat. Ezt tegnap a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője közölte New Yorkban. Irak ENSZ-képviselője a világszervezet főtitkáránál panaszt tett, amely szerint Irán 13 esetben sértette meg országa területét. Az iraki képviselő nem vádolta közvetlenül Iránt azzal, hogy beavatkozik a dél-iraki siíta felkelésbe, hangsúlyozta azonban, hogy Teherán támogatja a felkelőket és területét rendelkezésükre bo­­csájtja. Hatalomátvétel Maliban A nyugat-afrikai Maliban a hadsereg és a biztonsági erők átvették a hatalmat: Ezt tegnap a bamakói rádió közölte. Az ország élén most egy alezredes áll, aki eltörölte az alkotmányt és feloszlatta Moussu Ttaoré elnök kormányát és pártját. Meg nem erősített hírek szerint ejtőernyősök elfogták Tbaoré elnököt, amikor a repülőtérre ment, hogy elhagyja az országot. Megfigyelők úgy vélik, hogy az államcsínyt elkövető katonák kapcsolatba lép­nek az utóbbi napokban tünetéseket szervező politikai szervekkel. Német érvek és ellenérvek Kelet-Németország több városában, így Lipcsében, Berlinben, Drezdában, Zwickauban hétfőn ismét tüntetések voltak, amelyeken a szónokok elégedetlen­ségüknek adtak kifejezést a növekvő munkanélküliség és szociális bizonytalanság miatt. Bírálták a privatizálást irányító hivatal tevékenységét. Azt követelték, hogy a kelet-német vállalatok helyzetének megoldásakor részesítsék előnyben a szaná­lást a privatizálás előtt. A tüntetők Kohl kancellár és a kormány lemondását követelték. Kohl kancellár úgy nyilatkozott, hogy teljesíti a választóinak adott ígéreteket. Megemlítette azokat a programokat, amelyeket az ország a keleti tartományai­nak fejlesztésére dolgoztak ki. A kancellár érveit támogatta Hans-Dietrich Gens­cher külügyminiszter is, aki egy rádiónyilatkozatban felhívta a kelet-németeket, hogy támogassák a “Kelet felemelkedése” elnevezésű tervet, amely új munkale­hetőségeket teremt. A német iparszövetség elnöke helyeselte a kormány intézke­déseit, amelyeket az egykori NDK területén foganatosított. Ipari körökben han­­gozatatják, hogy a nyugat-német vállalatok már milliárd nagyságrendű beruházá­sokat eszközöltek és az elkövetkező években további 70 milliárd márkát fordíta­nak beruházásokra ebben az országrészben. v_________________________________________________________y C Hírek ) * • •A szovjet csapatok kivonása az egy­kori NDK területéről a meghatározott határidőn belül folytatódik. Idén a ter­vek szerint 100 ezer szovjet katonát kell kivonni az országból. A német kormány 7,8 milliárd márkát fizet a hátrahagyott katonai objektumokért, amiből a Szov­jetunióban 36 ezer lakást építhetnek. A visszavonuló katonák számára azonban 55 ezer lakásra lenne szükség. •Törökországban és Cipruson isme­retlen terroristák robbantásokat hajtot­tak végre. Ankarában a diplomata ne­gyedben robbant a bomba, Cipruson pe­dig két kézigránátot robbantottak Lima­­sol kikötőjében és egy további robban­tás Larnakában volt. • Hajózhatóvá teszik a Tevere-folyót, amely Rómán keresztül folyik a tenger­be. Róma és a tengerpart közötti 60 ki­lométeres szakasz hajózhatóvá tétele öt évig tart és főleg kirándulóhajók forgal­mát szolgálja. • Münchenben elfogták azt a jobbol­dali terroristát, akit már tíz éve keres a rendőrség. Ernst Zündel újfasiszta né­zeteiről ismert, Torontóban elítélték és zsidóellenes propagandát folytat. Ó állt a sírgyalázások és egyéb faji zavargások mögött. •Alexander Dubcek április végén Ausztráliába és Új-Zélandra látogat. Ezt tegnap közölte Melboume-ban az ausztrál parlament szóvivője. Dubíek az ausztrál fővárosban átveszi az emberi jo­gok díját. • Kínában több mint száz ember megsérült az ország északi részén pusz­tító földrengés nyomán. A földrengés a Richter skála szerint 5,8 fok erősségű volt. •A Playboy című lapot Csehszlováki­ában is kiadják. Ezt Chicagóban közöl­ték, ahol megállapodtak abban, hogy Csehszlovákiában 65 ezer példányszám­ban adják ki a lapot, amelynek 80 száza­léka hazai anyagból, 20 százaléka pedig az eredeti amerikai anyagból készül. Egy példány ára a mai árfolyam szerint száz korona lesz. •113 évet élt meg a japán Vaka Sir­­ham, aki állítólag sohasem ebédel, csak reggelizik és vacsorázik, s ezt tekinti hosszú élete titkának. Az idős asszony­nak két fia, 16 unokája, 21 dédunokája és egy ükunokája van. Japánban tavaly 2600 nő és közel 700 férfi érte meg a századik életévét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom