Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-04 / 13. szám

4 l( ÚJSÁG )1 1991. március 4. Engedményekre kényszerül az állategészségügyi szolgálat Vissza a magánpraxishoz Napjainkban az ipari és a mezőgaz­dasági üzemeken kívül a nem termelő vállalatok is változásokra ítéltetnek. Gyakorlatilag a választás lehetősége nélkül, lépéskényszerben alakul át - egyre gyorsuló ütemben - az eddig tökéletesnek hitt állategészségügy szerkezete. A folyamat kiindulópontjá­ul az 1987-ben kiadott, 87-es számú, állategészségüggyel foglalkozó tör­vény szolgál, bár elfogadásakor elve­tették a magánpraxis lehetőségének még a gondolatát is. Az átmeneti idő­szakban ez nem is okozna nagyobb gondot, de egy sor elfogadásra váró törvénytervezettel kapcsolatban még sok a bizonytalanság. Azzal, hogy az állatorvosok ezentúl magángyakorla­tot is folytathatnak, az állategészségü­gyi szolgálat látszólag engedmények­re kényszerül. A folyamat elkerülhe­tetlen, viszont az aktívan tevékenyke­dő állatorvosok nagy hányada számá­ra - koruknál fogva - teljesen ismeret­len. Az egyetemeken évtizedeken át oktatott, a nagyüzemi termelés viszo­nyaihoz „idomított“ betegkezelés szinte teljesen visszaszorította az iga­zi, medicinális alapokon nyugvó gya­korlatot. Az elképzelések, a feltevések a jövő állategészségügyi szolgálatával kapcsolatban szerteágazók. Nem kis aggodalommal tekintenek a változások elé az érintettek. Az új törvényeken, valamint a jobb felsze­reltségen és gyógyszerellátáson kívül, elsősorban a folyamat koordinálása segítheti a minőségi változást. Arról, hogy „a szakma elvesszen, de a hiva­tás megmaradjon“ amúgyis a piac törvényei döntenek. Az üggyel kapcsolatban Dr. Dusán Hlinkától, az Országos Állategész­ségügyi Igazgatóság (OÁI) vezetőjétől kértünk bővebb tájékoztatást. • Milyenek Szlovákiában az ál­latorvosi szolgálatban végrehajtott változások eddigi eredményei?-Az első - még 1990-ben - az irányítási hierarchia megváltoztatása volt. Megszűntek a kerületi szervek, az OÁI keretén belül pedig 40 száza­lékkal csökkent az adminisztratív munkaerők száma. • Mi várható a továbbiakban?- Az idén megváltozik az állategészségügyi szolgálat jellege, valamint szervezési változások is lesznek. A meglévő törvények módo­sítását és az újak elfogadását követő­en - amelyek valójában megváltoztat­nák az állategészségügyi gondosko­dás koncepcióját - az irányító és koor­dináló jellegű munkát végző országos igazgatóságnak el kellene válnia a megrendelésre dolgozó, gyakorlati munkát végző szakterülettől. Privát alapokon nyugvó állategész­ségügyi szolgálat alakul, s az egész folyamat a Szlovák Állatorvosok ka­marájának égisze alatt szerveződik. Ezen felül új állami, állategészségü­gyi, élelmiszer-higiéniai és egyéb felü­gyeleti szerv követné az állami szolgá­lat funkcióját, amelyben az eddigi al­kalmazottak kb. 40 százaléka ma­radna. • Észlelhetők-e lényeges kü­lönbségek a szlovák és a cseh or­szágrészekben végbemenő folyam­tokban?- Szorosan együttműködünk a csehországi állategészségügyi igaz­gatósággal, a reformok alapelvei mindkét országrészben azonosak. Ez " azonban nem zárja ki, hogy ne legye­nek továbbra is apró részletkülönbsé­gek, leginkább a járási vagy a városi kirendeltségek szervezeti felépítésé­ben. A legszembetűnőbb különbség az elhullott állatok eltakarítása, ipari feldolgozása terén esedékes. Szlová­kiában a privatizációja várható, a cseh országrészekben viszont továbbra is az állami szolgálat részeként szerepel az elképzelésekben. • Mi a helyzet az állatorvosok szakmai továbbképzése terén? Lesz-e különbség az állami szolgá­latban és a magánpraxisban tevé­kenykedők képzése közt, hiszen mindkettő más-más igényeknek szándékozik megfelelni?- A szakmai továbbképzést ezután is az erre a célra szervezett intézmény végzi. Egyrészt az újszerű állami szol­gálat számára: speciális epizootológi­­ai, állategészségügyi-higiéniai és kör­nyezetalakítási, illetve környezetvé­delmi területeken, másrészt pedig a magánpraxist folytatók számára. A szükséges oktatástervezeteket, az igényeknek megfelelően, folyamato­san készítjük elő. Ezenkívül az időközben önállóso­dott kassai Állatorvostudományi Egye­temmel is szeretnénk szorosan együttműködni. • Változik az élelmiszer-higiéni­ai minőségvizsgálatok és ellenőrzé­sek koncepciója?- Az élelmiszerek ellenőrzését pil­lanatnyilag hét különböző szervezet végzi az érvényes jogszabályok sze­rint. Az állami felügyeleti szervek közti együttműködésről szerződések szól­nak, amelyek kizárják az átfedéseket, a kettős ellenőrzést. Előkészületben van egy új, átfogó, élelmiszerekkel kapcsolatos törvény is, a „Ródex“, amely véglegesen ren­dezi a minőségellenőrzés rendszerét. • Milyenek az elképzeléseik a magánkereskedések, a kisvágóhi­­dak, a tejcsarnokok élelmiszer­egészségügyi ellenőrzésének meg­szervezése terén?- Az állategészségügyi szolgálat csak'az állami reszortokban ellenőriz­te a nyersanyagok és az élelmiszerek előállítását, illetve szállításukat. Ez a szerepköre lényegében nem változik a jövőben sem. Az üzletek és egyéb forgalmazóhelyek ellenőrzését to­vábbra is más szervek végzik. A kis üzemek, hús- és tejfeldolgozók ellen­őrzését az állami szolgálat keretén belül szervezett külső higiéniai körze­tek kialakításával szándékozzuk meg­oldani. Feladatuk: biztosítani a készít­mények kívánt biológiai és élelmiszer­egészségügyi minőségét. A vizsgála­tok elvégzéséhez nélkülözhetetlenek a már meglevő vagy készülő hús- és tej- minőség vizsgáló laboratóriumok is. SZTRUHÁR GYŐZŐ Kiss József szőlősgazda borozgat és emlékezik Farkas Ottó felvétele A lejtő lábától hívogató a falu felé figyelő szőlőhegy panorámája. Csábít, hogy nekivágjak a lassan olvadó, hótól nyálkássá vált kaptatónak. A hegy még vékony hóréteggel borított, teljes a nyugalom és a csend. A harmincöt borospince is lakatra zárt ajtókkal „szomorkodik“ a hegy derekán ka­nyargó kocsiút mentén. Pontosabban csak harmincnégy, mert egynek az ajtaja félig nyitva áll. Kopognom sem kell, mert tulajdonosa, Kiss József szőlősgazda az ajtó előtt ül és boroz­gat magában. Három éve vonult nyugdíjba. Most már bőven telik idejéből megművelni mindkét telkét, amelyek együttvéve sem nagyobbak tizenhat árnál. Amikor a szőlőtőkék roskadoznak a fürtöktől, 1200 liter bort is présel, szűkösebb években - mert sajnos olyanok is akadnak - örül, ha 800 liter lecsorog. Szülői hagyaték a telek, ahogyan a művelési mód is. Vallja: a fehér Othelló csak trágyázást igényel, per­metezni nem kell. így vannak ezzel szomszédai is. Levegőzik, borozgat, néha társa is akad. Ha egyedül van, gondolkodik. Miről? Amiről nem szívesen beszél senkinek, és amire csak néhány, hirte­len feltörő mondata utal. Újabb telkek­ről, szőlőtőkékről, amelyeket fiatalabb éveiben még munka után is meg bírt volna művelni. Álmait akkor politikai nézetei hiúsították meg, most pedig - előrehaladott korában - évről-évre csökkenő ereje. (fo) éremnek az áremelések esetében is két oldala van. A vásárló mérgelődik a gyorsan válto­zó árak és az amúgy is méregdrága termékek miatt, miközben a kereske­dők - úgymond saját érdekükben - tíz, húsz, sőt akár harminc százalékkal felsrófolják az árakat. A vállalatok meg nem felejtik el felhívni az üzletvezetők figyelmét: -az árak nem véglegesek, s ha újabb változás állna be, akkor nem csak a raktárkészletet kell átáraz­ni, hanem a polcokon levő árut is. így aztán a boltokban alig győzik átra­gasztani az árcédulákat. Kivételt csu­pán az alapvető élelmiszerek képez­nek, mert amint meghozza az áruszál­lító a cukrot, sót, lisztet, étolajat, para­dicsomsűrítményt - azonnal el is fogy. Nem így a 2,60-as bébiétel, amelyen lik a városközpontban. A bolt előtti tábla elárulja, hogy az élelmiszer-áru­sításon kívül gyorsbüfét is működtet­nek. Náluk - figyelembe véve a Zdroj és a Jednota árait - az arany középút elve érvényesül. A gyakorlat azonban sokszor azt mutatja, hogy a magánke­reskedők sokkal rugalmasabbak, ol­csóbban szerzik be az árut, s hogy boltjukba csalogassák a vásárlókat, olcsóbban is árusítják a termékekét. ★ ★ ★ A Jednota áruház élelmiszer-rész­legén Juhász Mária főnöknő elnézést kért, hogy nem tud velem foglalkozni, de - mint mondta - az árváltozások körüli munka még a szabadidejét is lefoglalja. így helyettese, Éva Kmetí-Átárazási hullám a boltokban Ha szalag nincs, jó atoll is... BŐVÜL AZ ÁRUVÁLASZTÉK? 0 MESSZE A NAGYRAKTÁR... 0 TÖBB MASZEK BOLT KELL! 0 A ROSSZMÁJÚ ELLENŐRÖKf?) 4,40-es és 5,10-es árcédula is dísze­leg. S valószínűleg az sem segíti gyer­mekeink helyes táplálkozását, hogy a csillagos égig - 15-röl 48-ra, majd 57,60 koronára - emelték az ez ideig hiánycikknek számitó Milupa gyer­mektea árát. Ezek után biztosra vehe­tő, hogy nemcsak az ismerősök táská­jába, hanem a polcokra is kerül belőle. Ezen egyszerű példából megérthetjük kereskedelmi miniszterünk ama kije­lentését, mely szerint az árliberalizáci­óra azért is szükség volt, hogy bővül­jön az áruválaszték. A „nagy olcsó­ság“ idején ugyanis az emberek min­dent felvásároltak. Ha ez így igaz, akkor az árubőséget az jelenti talán, hogy a boltokat porosodó, szavatos­sági idejük lejártához közeledő termé­kek töltik meg? S bár a kereskedők szerint már fogytán van az árcédula­ragasztókba való szalag, toll még min­dig akad az átárazásra. Vagy esetleg tudatosítják a piac alapszabályait, és leszállítják egyes termékek árát, ahogy azt többek között az üveges pozsonyi gulyással - 28 korona he­lyett ismét a régi áron, 8,50-ért vásá­rolható - tették? ★ ★ ★ Az általános helyzetkép után most legyen szó konkrét üzletekről és em­berekről. A helyszín: Nagykürtös. A Zdroj Szandokannak becézett állami élelmiszerboltja közvetlenül az átára­zásokat követően és az áruszállítás előtt nem is tűnt annyira kifosztottnak. Volt még rizs, liszt, olcsóbb, 4,50-es pástétom, konzervek és alkohol. Bár hétfőn mindig kisebb a forgalom, most nem volt hiány vásárlóból, akiknek kosarában legtöbbször csak kenyér, pékáru és 4,10-es tej volt.- Ugyanannyi kenyér, tej fogy, mint korábban, ezért nem változtattunk megrendelésünkön - magyarázta He­lena Kulichová boltvezető-helyettes. - Ez talán azzal magyarázható, hogy a mi áraink a Zdroj többi boltjáéhoz hasonlítva alacsonyabbak. A négy he­lyi alapiskola étkezdéje is tőlünk vásá­rolja az élelmiszert. Ággasztó viszont a Zdroj losonci nagyraktárával való kapcsolatunk. Sokszor nem tesznek eleget megrendeléseinknek. A napi 60-80 ezer koronás forgalmat is túltel­jesítenénk, ha elegendő áruval látná­nak el bennünket. Bár fizetésünk nincs összefüggésben a forgalommal, de még az átárazással sem, mégis érde­künk, hogy kielégítsük a vásárlók igé­nyeit. ★ ★ ★ Mátyás Géza magán élelmiszerke­­reskedö, lányával és fiával együtt dol­gozik. Csak néhány hetes tapasztalat­tal rendelkeznek. A Jednota Fogyasz­tási Szövetkezet egyik helyiségét bér­ková kísért végig az üzlethelyiségen, miközben a magas árakkal összefüg­gő kisebb forgalom és az átárazással járó többletmunka miatt elégtelenke­­dett.-Az lenne a legegyszerűbb, ha nem rendelnénk semmit - kezdte bosszankodva mondandóját. - Tejből, kenyérből és pékáruból már így is feleannyit rendeltünk, mint korábban, mert nem fogyott. A vásárlók bejönnek nézelődni, aztán üres kosárral távoz­nak. Most, a bányászok fizetése után kivételesen több lisztet és rizst vásá­rolnak. A raktáron ötven kilogrammos csomagolásban van cukor is, de nincs zacskó, amelybe kimérhetnénk. Itt van ez a töméntelen sok gyümölcslé, lek­vár, befőtt... Ilyen drágán nem kell senkinek. A tejtermékek iránt is na­gyon megcsappant a kereslet. Sze­rencse, hogy a magyarországiaknak még mindig megéri nálunk vásárolni, így valamelyest fogy az áru. ★ ★ ★ A részlegen belül, különálló egy­ségként, hentesbolt is működik. Tatia­na Závodská főnöknő szintén a ma­gas árakra panaszkodott. " - Ha nem egyeznek meg az ár­­csökkentésben - mondta -, akkor biz­tosra vehető, hogy a nyakunkon ma­rad a marhacomb és a rostélyos. A 120 koronás halfiléből is csak na­gyon keveset vásárolnak az em­berek ... ★ ★ ★ A nagyáruház eszpresszójában többnyire fiatalok ücsörögnek. Előttük üdítő, szeszes ital, kávé vagy tea.- Többnyire munkanélküliek- mondta Márton Klára, a presszó vezetője. - Itt találkoznak, fogyaszta­nak valamit és továbbmennek. Nem csinálnak nagy forgalmat. Amúgy is kevesebb a vendégünk, mint azelőtt, s a bevétel még a leltározások miatt is kevesebb. De a presszókávét és a te­át szinte nevetséges áron - 2,30-ért, illetve 1 koronáért árusítjuk. Ennyiért ma a poharat is kár bepiszkítani. Sze­rintem már mindenki torkig van az árváltozással. S hogy még bonyolul­tabb legyen a dolog, az ellenőrök is rátesznek egy lapáttal. Elmesélek egy esetet: Amikor egyes csokoládéfajták árát felemelték, illetve leszállították, hibás árjegyzéket kaptunk, amelyben nem szerepelt, hogy a Bellona keserű csoki 50 fillérrel olcsóbb lett. Az ellen­őrök éppen ezt szúrták ki, és sorra büntették azokat a kereskedőket, akik az árjegyzék helyesbítését nem kap­ták meg, s továbbra is a régi áron árusították a Bellonát. Talán erre len­nének az ellenőrök? BABOSÁN ÁGOTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom