Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-22 / 29. szám

Péntek, 1991. március 22. # 1. évfolyam # 29. szám # Ára 2,30 korona Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Fő­szerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR.Szerkesztőség: 819 11 Bratis­lava, Martanovicova 25., 12. emelet. Telefax: 210-39-92, 210-36-00. Fényszedéssel készül a Danubia-print á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanovicova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója:MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Garampáldi változások * • Bizalom van, önbizalom kevésbé A falvak központosításának a 350 lelket számláló Garampáld is áldoza­ta lett. Lakosainak száma évente átlagosan hattal csökken, s ez a fo­gyatkozás várhatóan még néhány esztendőig eltart. Mégis, a novemberi eseményeket követő közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a lakosok száz százaléka faluja önállóságát kívánja, vagyis a Kisgyarmattól való különválását. Ez utóbbi község polgármestere, Blaskó Mária részben megérti a páldiakat, de szerinte a két község közös irányítással köny­­nyebben boldogult volna anyagilag. Mára lecsillapodtak az annakide­jén felborzolódott kedélyek, Kisgyarmat és Garampáld szükség esetén egyenrangú partnerként segíti egymást. A következő kérdéseket Páld je­lenlegi polgármesterének, Kiss Ti­bornak tettük fel. • Mi ösztönözte ezt a kis falut a különválásra? — 1976-ban —a lakosok vélemé­nyét figyelmen kívül hagyva — a te­lepülést Kisgyarmathoz csatolták. Az azóta eltelt közel 15 év alatt fo­kozatos leépítés folyt. Először a szö­vetkezetét csatolták a szomszéd fa­luhoz, majd megszüntették az isko­lát, a helyi nemzeti bizottságot, a postát, sőt 1983-ban még az óvodát is. Az irányításban való kis részvételi arány miatt lehetetlen volt a falu ér­dekeinek védelme. • Mégis, milyenek a gazdasági le­hetőségek? — Úgy is mondhatom, jelen pilla­natban az emberek bizalmán kívül semmilyen tőkénk nincs. Nem tar­tom helyesnek, hogy az államap­parátus egyre jobban beleavatkozik az önkormányzatok pénzügyeibe. Nagy veszteséget jelent számunkra, hogy az ingázók béradóalapjának — az ígért 50 százalék helyett — csu­pán a 13 százaléka kerül er község pénztárába. Közben pedig helyben alig van munkalehetőség. •Nem volna előnyösebb, ha a Kisgyarmathoz tartozó szövetkezet is önállósulna? — A 40 páldi tag közül nagyon kevesen vesznek részt a szövetkezet irányításában. Ami a kérdést illeti, a különválással kapcsolatban eltérőek a vélemények. Szerintem a páldiak­­ból hiányzik az önbizalom, és nem utolsó szempont az sem, hogy nincs mezőgazdasági szakemberünk. • Vállalkozó szelleműek a páldi­­ak? — Egyelőre csak tervezik a pék­ség megnyitását és biohumusz előál­lítását, amelyhez kedvező lehetősé­get látok. •Melyek a képviselőtestület leg­fontosabb teendői? — A villanyvezetékek felújítása és a közutak bővítése. De minderre állami dotációt igényelünk. Ezen kí­vül a háztartási hulladék összegyűj­tésével is gondjaink vannak. A ké­­méndiek idén még segítettek. Vi­(Folytatás a 2. oldalon) A NATO Tanácsának rendkívüli ülése Havel elnök felszólalása Az Észak-atlanti Szerződés Taná­csa Brüsszelben tegnap rendkívüli ülést tartott, amelyre a 16 tagállam közül tíz a külügyminiszterét küldte ki. Az ülésen részt vett Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök is, az első kelet-európai államfő, aki e tes­tületben felszólalhatott. A NATO székhelyén az ülést megelőzően Havel találkozott Manfred Wörnerrel, a NATOjfőtit­­kárával, akinek bemutatta Jirí Di­enstbier külügyminisztert és a cseh­szlovák küldöttség többi tagját. Václav Havel beszédében jelle­mezte a piacgazdaságra áttérő kelet­európai államok helyzetét és ele­mezte nehéz gazdasági helyzetük okait. “Mindez azt eredményezi, hogy az egykori szovjet tömb álla­mai veszélyesen zuhannak egy politi­kai, gazdasági és biztonsági vákuum felé” - mondotta az elnök. Hangsú­lyozta, hogy a kezdeti lelkesedés után az elmúlt év drámai eseményei megmutatták, a történelem kacska­­ringósabb és bonyolultabb utakon halad, mint azt elképzeltük. Rámu­tatott az egyoldalú kötődések követ­kezményeire. Csehszlovákia, Len­gyelország és Magyarország össze­hangolja politikáját, de egyik állam sem akar a Varsói Szerződés helyé­be új szervezetet építeni, hanem szimmetrikussá akarja tenni szerző­déses kötődéseit. Csehszlovákia éppúgy, mint a többi “visegrádi” ál­lam, nagy jelentőséget tulajdonít az Észak-atlanti Szerződéssel való együttműködésnek. (Folytatás a 3. oldalon) Még mindig várnak a tavaszi munkákkal Az eső ismét ‘ 'elmosta'' a vetési Az esőzések újabb pár nappal késleltetik a tavasziak vetését Kö­­zép-Szlovákiában. Főleg a déli ré­szeken ez idáig csak a póttrágyázás­ra és a többéves növénykultúra me­chanikus művelésére futotta a föld­művesek idejéből. Az eső a Rimaszombati Földmű­ves Szövetkezetben is félbeszakítot­ta a tavaszi munkákat. A szövetke­zetben pár napja kezdték meg a lu­cerna, a rétek és a legelők póttrágyá­zását. Az őszi árpa tápanyag-után­pótlását az eső meghiúsította, és a repülőgépes trágyázást a jövő hétre tervezik. A rimaszombati földműve­sek, főleg az árpa vetése miatt vár­ják türelmetlenül a szárazabb időjá­rást. Az árpát majd a napraforgó, a siló- és a szemeskukorica követi. A Nagykürtösi járásban a lukané­­nyei szövetkezetben már a föld hen­­gerezését is elvégezték, ám az eső miatt a vetésre itt sem került sor. A szeszélyes időjárás a tavaszi gabonák mellett főleg a borsó hozamára lesz kedvezőtlen hatással, azt a múlt év­ben már március 5-én kezdték vetni. Még szerencse, hogy aránylag jól vé­szelték át a telet az őszi gabonák, csupán a búzában tett csekély kárt a talajmenti fagy. Honatyáink Mikloskónál Az alkotmány kidolgozásáról Frantisek Miklosko, a Szlovák Nemzeti Tánács elnöke tegnap Po­zsonyban találkozott a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom— Együttélés Politikai Mozgalom par­lamenti képviselői klubjának tagjai­val. A megbeszélésen a felek tájékoz­tatták egymást a belpolitikai helyzet­ről, majd részletesen elemezték az utóbbi napokban végbement válto­zásokat. A továbbiakban értékelték a nyelvtörvény rendelkezései végre­hajtásának következményeit. A ta­lálkozón szó volt az új alkotmány előkészítéséről is. A felek informál­ták egymást arról, hogy milyen állás­pontra helyezkednek az alkotmány kidolgozásával kapcsolatban, vala­mint a parlament ellenőrző szerepét illetően. Ki ne ismerné a reggeli-esti munkásbuszok hangulatát. A “négyesüléseket” kisajátító kár­­tyázók a végállomásig szórakoztat­ják — legalábbis hangoskodásukkal ébren tartják — az álmos utasokat. Az utóbbi napokban azonban mint­ha alábbhagyott volna a játékos - kedv. A fesztelen “zsírozást” felvál­totta a mindennapi gondok elemzé­se, a generációk közti tapasz­talatcsere, és a megélhetési lehető­ségek számbavétele. Egy-egy ilyen autóbuszban végighallgatott disputa felér egy népfőiskolái előadással. Munkássá lett parasztember “ke­— >. Ma: Gazda szerviz a 4. oldalon Hol szerezhetünk be facsemetét? Milyen gyógynövényeket gyű jtsünk? Hogyan védekezzünk az almaf ák seprűsödése és áglaposodása ellen? V______________________________________________) Nagy László felvétele------------------------------------------------------\ Válás után — “ítélet” előtt A közös végnapjai A földről a tulajdonos döntsön (írásunk az 5. oldalon) v________________________________ r-----------------------------------------------------\ Nehéz újjászületés Kisüt-e a nap a Szoroskő felett? Az Almás-Görgői Efsz gondjairól, feladatairól 5. oldalunkon olvashatnak. V________________________________ A kereszténydemokraták támogatják Meciart A KDM a föderáció pártjí A jelenlegi belpolitikai helyzet megköveteli, hogy a Keresz­ténydemokrata Mozgalom erős és egységes maradjon — mondte teg­napi sajtóértekezletén Ján Carno­­gursky, a mozgalom elnöke. Egye­bek között arról is beszámolt, hogy reggel megbeszélést folytatott Vla­dimír Meciar kormányfővel, aki afelől érdeklődött első helyettesétől, hogy a KDM és annak elnöke mi­ként vélekedik a jelenlegi belpoliti­kai válságról. Ján Carnogursky véle­ménye szerint — ezt kifejtette Meci­­arnak is — a Nyilvánosság az Erő­szak Ellen politikai mozgalomban kialakult ellentéteket a mozgalmon belül kell tisztázni, és nem szabad országos káoszt előidézni. A KDM elnöke hangsúlyozta: “Nem érde­künk, hogy Vladimír Meciar meg­­(Folytatás a 2. oldalon) Parasztsors veri elő” a paklit: —Visszakínálják a földet, de nem olyan állapotban ám, ahogy annak idején elvették tőlünk, hanem kizsigerelve, elgazosítva. Egy parasztból lett iparos “veszi a lapot”: — A földhöz lő vagy ökör is kell, de kinek van erre pénze. Hol vannak az elkonfiskált szerszámok, termelőeszközök? Hiába venném elő a szalma alatt rejtegetett szekér­derekat, menten szétesne, mert megette már a szú. S ha újat szeret­nék, melyik asztalost kérjem meg, hogy csináljon nekem egy szekeret? Azt sem tudná hol kezdje, melyik részét milyen fából készítse. Én mondom, a kerékagynak legjobb az akác. Egy ifjú ingázó is beleszól a “par­tiba”: — De miért erőltetik vissza a földet? A fiatalok még a gondolatát is elvetik annak, hogy parasztokká alázzák őket... A hajdani földművesnek erre is van “aduja”: — Hja, a földet azért tukmálják a nyakunkra, mert most olyan csoport van hatalmon, amely (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom