Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-21 / 28. szám

Csütörtök, 1991 .március21. ♦ I.évfolyam • 28. szám # Ára 2,30 korona Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Fő­szerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR.Szerkesztőség: 819 11 Bratis­lava, Martanovicova 25., 12. emelet. Telefax: 210-39-92, 210-36-00. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á.v., 851 80 Bratislava, Martanovicova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója:MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET Tetjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán, és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Gazdasági és érdekvédelmi napilap V______________________/ Kistermelők figyelem! Mától minden kedden és csütörtökön Hol? Mit? Mennyiért? Tájékoztató a zöldség és a gyümölcs felvásárlási, illetve fogyasztói áráról — az ország minden sarkából 2. oldal V_____________________J Csepegtető öntözés! A Dunaszerdahelyi Agrostav új vállalkozásairól a 4. oldalon V________________________) r \ Kerekasztal a földtörvény­tervezetről Az Újság szerkesztőségé­ben szakemberek mond­tak véleményt a terveze­tekről. (5. oldal) V J Minden olvasó—egy előfizetőt! Látta már? Olvasta már? Február 18-án jelent meg a Szabad Földműves ÚJSÁG első száma. Mégis — sok faluba, sok régi Szabad Földműves olvasóhoz nem jutott el. Hogy miért? A postai lapterjesztés mai körülményei, módszerei — ahol nem volt meg a személyes készség és jószándék,—egyáltalán nem járulnak hozzá ahhoz, hogy megkapják, megismerjék az olvasók. És — valljuk be —, a Szabad Földműves ÚJSÁG mind ez ideig kényelmesen, a szövetkezetek jóvoltából ingyen került minden szövetke­zeti tag asztalára. A napilappá vált Szabad Földműves ÚJSÁG sem drága a többi mapi­­laphoz viszonyítva, de már nem mindenütt tudja vállalni a szövetkezet, hogy előfizeti tagjainak. Ezért, mint minden újságot, ha úgy véli az érdeklődő, hogy érdemes olvasnia, meg kell, hogy vegye. Mivel Dél-Szlovákiában az ország többi területéhez viszonyítva rend­kívül kevés a hírlapárusító pavilon, a helyi postahivatalban lehet hozzá­jutni az Újsághoz (már ahol megrendelik, s veszik a fáradságot, hogy kínálják is). Az elmúlt hetek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ha mi magunk nem terjesztjük lapunkat, másokra nem számíthatunk, a posta legfel­jebb a megrendelt, előfizetett példányokat juttatja el az olvasókhoz. (Van, ahol még ezt is késve.) Ezért kedves Olvasóinkhoz, a nemzetiségi sajtó régi és új terjesztői­hez, a postákhoz, a Szabad Földműves levelezőihez, diákokhoz, nyugdí­jas szövetkezeti tagokhoz, háziasszonyokhoz, a kereskedelmi dolgozók­hoz fordulunk: Segítsenek a Szabad Földműves ÚJSÁG terjeszté­sében! Minden egyes előfizető szerzését jutalmazzuk. A negyedévre szóló előfizetésért 10 korona, a félévre szóló előfizetésért 25 korona, az egész évre szóló előfizetésért 50 korona jutalmat adunk. Aki húsznál több — legalább félévre szóló — előfizetést szerez, bekerül az alábbi különdíjak sorsolásába: három videokazetta, egynapos bécsi kirándulás a Gazdatourral, és a fődíj a brünni TEL-SAT cég ajándéka, egy PACE STEREO típusú műholdvevő, amely 60 tévécsatorna vételét biztosítja százszázalékos minőségben, számítógéppel irányított 9 kísérőhanggal, 29 300 korona értékben. Szállítását és felszerelését a TEL-SAT cég intézi. (Címe: TEL-SAT, Havelkova 2A, 625 00 Brno) Kérjük, pontosan töltsék ki a 8. oldalon levő megrendelőlapot, s tün­tessék fel azt is (pontos címmel), ki szerezte az előfizetőt. A megrende­lőlapot küldjék el szerkesztőségünk címére: Martanovicova 25, 819 11 Bratislava. Versenyünk rövid lejáratú, március 27-én zárul. Köszönjük együttműködését! A Szabad Földműves ÚJSÁG szerkesztősége V____________________________________________________J Közös bizonyítványunk Korrupció...megalkuvás...ismert rosszízű fogalmaink, amelyek vala­mennyiünkben más-más asszociációt keltenek. Megszoktuk már, szemet hunyunk fölötte, vagy kézlegyintéssel elintézzük. Vannak azonban pályák, ahol a megalkuvásnak súlyos következményei lehetnek. Ezek közé tartozik a tanári pálya is. A pedagógus szemszögéből Sajnos pedagógusaink egy része kispénzű, a rossz anyagi helyzetű “félér­telmiségi”, ezért a tanítók és nevelők legtöbbje, jövedelmező mellékfoglal­kozást folytat. Hogyan maranda hát idejük elmélyülni szakmájukban? A hivatástudatról nem is beszélve... A legegyszerűbb a megalkuvó Mit tesz ilyenkor a korrupt tanár? Üzen egyik-másik tanuló szüleinek és a találkozás­(Folytatás a 2. oldalon) A Szlovák Nemzeti Tanács 12. ülése Megszületett a törvény a községek vagyonáról A Szlovák Nemzeti Tanács 12. ülését Olga Keltosová alelnök nyitotta meg, majd bejelentette, hogy Frantisek Miklosko, a par­lament elnöke halaszthatatlan szolgálati teendői, Vladimír Me­­ciar pedig betegsége miatt nem jelenhetett meg az ülésen. A parlament tanácskozásán a községek vagyonáról szóló törvény­­tervezet került napirendre. A kor­mányjavaslatát Michal Kovác pénz­ügyminiszter terjesztette elő, majd a bizottságok előadója felolvasta az egyes állandó bizottságok által be­nyújtott módosító javaslatokat. A legtöbb javaslat a Z akcióban épült iskolák, művelődési házak, egész­ségügyi létesítmények és egyéb köz­épületek sorsát taglalta. A vélemé­nyek eltérőek voltak: állami vagy községi tulajdonban legyenek-e ezek az épületek? A bizottságok állásfogalalásának ismertetése után a képviselők lehe­tőséget kaptak arra, hogy kifejtsék véleményüket, illetve módosító ja­vaslatokat nyújtsanak be a törvény elfogadása előtt. Az egyik honatya nem értett egyet a kormánytervezet azon pontjával, mely szerint Po­zsony és Kassa egyes városkerületei­nek hivatalai állami tulajdonban ma­radnak. Mint mondotta, ebben az esetben az önkormányzati szervek albérlők lennének saját portájukon. Egyébként a felszólalók közül töb­ben kardoskodtak amellett, hogy a városkerületek kormányzati szervei nagyobb önállóságot kapjanak, ne függjenek teljes mértékben a ma­gisztrátustól. Olyan javaslat is el­hangzott, hogy a volt kommunista párt kerületi és járási bizottságainak székházait az állam adja át a váro­soknak, mert ezzel elősegítené e te­lepülések talpraállását. Többen java­solták, hogy legalább a régi, törté­nelmi jelentőségű városházak, illet­ve községházak kerüljenek a telepü­lések tulajdonába. Néhányan java­solták, hogy azok az állami épületek (üzletek, vendéglők, cukrászdák), amelyek nem találnak gazdára az ár­verések második fordulójában sem, kerüljenek a községek tulajdonába. Hammeri ík Rudolf javaslata az volt, hogy kerüljön helyi tulajdonba a víz­vezeték és a csatornarendszer is. In­dítványát többen támogatták. A parlament ülésén jelen voltak a Szlovákiai Városok és Községek Szövetségének vezetői is. Az alelnök javaslatot is tett: azok az épületek, amelyek a Z akció keretében épül­tek és jelenleg is a lakosságot szol­gálják, kerüljenek községi tulajdon­ba. A szónok támogatta Pirovits László javaslatát a víz- és szennyvíz­­vezetékek tulajdonjogát illetően. A parlamenti képviselők 14 módosító javaslatot nyújtottak be, amelyek nagy része — szavazatok hiányában -— mégsem került be a törvénybe. Michal Kováé másodszor is szót kért, és ígéretet tett arra, hogy a tör­ténelmi jelentőségű községi és váro­si hivatalok épületei fél éven belül a települések tulajdonába kerülnek. Az ebédszünet után került sor az SZNT-törvény kormányjavaslatá­nak elfogadására. A községek va­gyonáról szóló törvényt a képviselők nagy többséggel végül megszavaz­ták. A két és fél órán át tartó szavazá­si procedúra után megérkezett az ülésre Vladimír Meciar kormányfő. Már az ő jelenlétében értékelték a Szlovák Nemzeti 'fánács Elnökségé­nek all. ülés óta végzett munkáját. A képviselők részéről több bírálat érte az elnökséget. Főleg az ellen­zékben levő pártok és mozgalmak képviselői támadták a parlament el­nökségét, mert nem áll a helyzet magaslatán. Többen az elnökséget hibáztatták azért is, mivel a televízió műsoraiban nem mindenkinek ad­nak lehetőséget arra, hogy véle­ményt nyilvánítson. MOLNÁR JENŐ A KPMG Csehszlovákiában Rendkívüli érdeklődés Újabb külföldi cég ajánlotta fel segítségét gyengélkedő gazdasá­gunknak. “A gazdasági reformok megvalósításában szeretnénk segíte­ni az állami és a magánszektornak” — mondta Jim Buttler, a KPMG cég elnöke abból az alkalomból, hogy a koppenhágai székhelyű nem­zetközi társaság hivatalosan is meg­kezdte működését Csehszlovákiá­ban. . A KPMG a világ legnagyobb számviteli és tanácsadó szervezete, és Csehszlovákia már a 123. ország, ahol kirendeltséget hozott létre. Á csehszlovákiai befektetések iránt rendkívül nagy az érdeklődés, de a külföldi partnerek pénzügyi infor­mációkat igényelnek, hiszen senki sem hajlandó olyan országban be­fektetni, amelyben számára ismeret­lenek a helyi körülmények. A KPMG több mint száz nyugat-euró­pai és amerikai vállalatnál végzett felméréseket, amelyeknek több, mint húsz százaléka kívánja Cseh­szlovákia területére is kiterjeszteni kereskedelmi tevékenységét. Buttler elnök hangsúlyozta, hogy az összes kelet-európai állam közül épp ha­zánk iránt van a legnagyobb érdek­lődés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom