Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-19 / 26. szám

1991. március 19. Havel elnök Luxemburgban Václav Havel köztársasági elnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Lu­xemburgban, tegnap koszorút helyezett el a II. világháború áldozatainak emlék­művénél. Megismerkedett a luxemburgi­ak antifasiszta ellenállásával, és találko­zott a II. világháború veteránjaival. Köztársasági elnökünk délelőtt láto­gatást tett a nagyhercegség képviselőhá­zában. A képviselők kérdéseire adott vá­laszokban kiemelte a kis országok jelen­tőségét az európai folyamatokban. Egy kérdésre válaszolva elmondta, hisz ab­ban, hogy Csehszlovákia szövetségi köz­társaság marad. A cseh és a szlovák nemzet szabadon választhat, milyen or­szágban akar élni.Megállapította, hogy a gazdasági reformot kedvezőtlen gazda­sági viszonyok között valósítjuk meg. Gazdaságunk politikai okokból évtize­deken keresztül egyoldalúan fejlődött. Ma jelentős nehézségeink vannak a Szovjetunióval és az egykori NDK-val folytatott kereskedelemben. Előzetes a népszavazásról A Szovjetunióban lezajlott népszava­zás előzetes eredményei szerint a legna­gyobb részvételt Közép-Azsiában köny­velték el. Az Interfax független sajtóiro­da szerint Kazahsztánban a választók 88,2 százaléka ment el szavazni és 94,1 százalékuk a Szovjetunió fenntartása mellett adta le szavazatát. Moszkvában a szavazók 50 százaléka állt ki az egységes Szovjetunió mellett. Oroszországi elnöki intézmény létreho­zását a szavazók 77 százaléka helyeselte. Bizonytalanok a népszavazás eredmé­nyei Szibériában, Tyumenben például csak a szavazók 53 százaléka kívánja a szövetség fenntartását. Jakutföldön a Szovjetunió mellett a szavazók 70,6 szá­zaléka voksolt. Az Orosz Köztár­saságban az 1,2 millió lakos 64,3 százalé­ka szavazott a Szovjetunió mellett. A részvétel itt a becslések szerint 70 száza­lékos volt. ( Hírek ) •A dalai láma Nagy-Britanniába ér­kezett, hogy találkozzék néhány angol politikussal, és előadást tartson a budd­hista szemináriumon. Major, brit kül­ügyminiszter nem kíván találkozni a da­lai lámával, mert attól tart, hogy ennek nyomán romlanának a brit-kínai kap­csolatok. •Orosz Parasztpárt alakult az Orosz Szövetségi Köztársaságban. Az alakuló kongresszuson 200 küldött vett részt. A szervezet a gazdasági válságból a kiutat a mezőgazdasági magántermelésben lát­ja. Bejelentették, hogy az Orosz Köztár­saságban már 12 ezer önálló magánfarm működik, és ugyanannyi megalapítása előkészület alatt áll. • Szaúd-Arábia és Irán felújította diplomáciai kapcsolatait - jelentették be az ománi fővárosban. Rijád 1988-ban szakította meg a kapcsolatokat Teherán­nal, amikor az iráni fanatikusok Mekká­ban lázongást szítottak, és ennek leveré­­sekror a szaőúdi biztonsági erők 400 személyt megöltek. •Finnországban a vasárnapi válasz­tásokon az eddig ellenzékben levő Kö­zép Párt győzött. Az eddigi kormányko­alíció 1987 óta volt hatalmon, de most ő elvesztette parlamenti többségét. Az e­­lőzetes jelentések szerint a Közép Párt 7 százalékkal több szavazatot kapott, mint a legutóbbi választásokon, az eddigi leg­nagyobb párt, a szociáldemokrata, pedig 2 százalékkal kevesebbet. •A romániai Nemzeti Megmentési Front országos értekezletén a kezdeti el­lentétek után szavazattöbbséggel elfo­gadták a mozgalom új politikai prog­ramját és alapszabályzatát. A front ezzel a balközéphez tartozó politikai párttá vált, szociáldemokrata irányvétellel. A határozat szerint a nemzetiségi kérdést az európai és nemzetközi normákkal összhangban altatják megoldani. A front politikai vezére továbbra is Petre Ro­man. •Letartóztatták a litván honvédelmi minisztert. Audrius Butkevicset tegnap­ra virradó éjjel fogták el Vilnius köz­pontjában a szovjet Belügyminisztérium különleges alakulatai. A minisztert más­nap délelőtt ismét szabadon engedték. | ( ÚJSÁG ) A külföld Szlovákiáról Az ellenzék hiánya veszélyezteti a demokráciát Az angol The Guardian c. lap elemzi Csehszlovákia politikai helyzetét és megállapítja, hogy a különválás kedve­zőtlen következményekkel járna. Elis­merően ír Havel elnök stabilizáló szere­péről és ígéretéről, hogy a szlovák kér­désben népszavazást rendeznek. Idézi Ján Camogurskyt, aki kijelentette, hogy amennyiben Meíiarnak nem lesz erős ellenzéke, amely korrigálná, veszély fe­nyegetheti a demokráciát. Fennáll annak a kockázata, állapítja meg az angol lap, hogy a népszerű szlo­vák politikus támogatókra talál és idő előtti választásokat követel majd. Míg a csehek általában elfogadták, hogy áldo­zatokat kell hozniuk a piacgazdaságra történő átmenet érdekében, addig Szlo­vákiában, ahol kevésbé korszerű az ipar, nagyobb munkanélküliség fenyeget és több a félelem. Ezért a kormány rendkí­vüli segítséget ígért a szlovákoknak. Ilyen felemás reform azonban mindkét köztársaság számára katasztrófád kö­vetkezményekkel járhat - írja a Guardi­an. A Süddeutsche Zeitung c. müncheni lap rámutat, hogy Szlovákiában sürgős feladat a népszavazás kiírása. Ez ugyanis elejét venné a már elviselhetetlenné váló gyakran mesterségesen kiéleződő hely­zeteknek. Megakadályozná a szlovák parlamentet abban, hogy engedjen az utca nyomásának. Végül pedig világossá teitné, hogy hány szlovák és hány cseh tartja fontosnak, hogy külön államban éljen, és vállalja az ebből eredő gazdasá­gi nehézségeket. A német újság óva int a nemzetiségi ellentétek kiéleződésétől, mert az a nemrég megszerzett szabadságot veszé­­lyeztetné.Ámbár a szlovák nacionaliz­musnak láthatóan vannak klerofasiszta jelei, amelyek az 1939-1945 évekre em­lékeztetnek, felelőtlen lenne azt gondol­ni, hogy minden Prága-ellenesség egy­ben fasiszta magatartás is. ABaker-körút első eredménye? Izrael kész tárgyalni a Golan-fennsík­­ról Szíriával — jelentette ki Washing­tonban Jehud Óimért, izraeli egész­ségügyi miniszter. Óimért a továbbiak­ban azt mondta, hogy Izrael hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni arab szomszédai­val, Szaúd-Arábiával, Kuvaittal, az Egye­sült Arab Emirátusokkal, Jordániával és Szíriával, hogy a háború utáni rendezés­ről tárgyaljon. Izrael azonban semmi­képp sem hajlandő tárgyalni a Palesztin Felszabadítási Szervezettel. A PFSZ minden előzetes feltétel nél­kül hajlandő közvetlen párbeszédet foly­tatni Izraellel, még akkor is, ha Izrael nem ismeri el Palesztinát, mint önálló államot. Ez az utóbbi követelmény mindeddig a kapcsolatfelvétel akadálya volt. A párbeszéd iránti hajlandóságról Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője nyilat­kozott a Le Figaro című francia lapnak. Egyetlen feltételként azt szabta meg, hogy a párbeszéd az ENSZ égisze alatt valósuljon meg. Nem ért egyet azzal, hogy a palesztinokat kizárólag az Izrael területén, illetve a megszállt területeken élő arabok képviseljék. Kairóban egyiptomi politológusok tanácskoztak Palesztina jövőjéről. Java­solták, hogy a PFSZ válasszon magának új vezetést, amely tárgyalóképes lenne Izraellel. A részvevők megállapították, hogy a PFSZ aligha képviselheti egyma­ga a palesztinokat. Reálisabbnak vélték, hogy a palesztinok egy jordániai, vagy tágabban értelmezett arab küldöttség keretében tárgyalhatnának Izraellel. Német-szovjet kapcsolatok Hans- Dietrich Genscher német külügy- gyelők véleménye szerint Genscher tárgyal a miniszter tegnap a Kremlben találkozott Mi­hail Gorbacsov szovjet elnökkel. A TASZSZ jelentése szerint tárgyaltak a szovjet-német kapcsolatokról, szóba került a közel-keleti helyzet háború utáni rendezése, a leszerelés kérdései és a nemzetközi biztonság. Megfi­szoyjetunióbeli németek helyzetéről is a né­met autonóm köztársaság újbóli létrehozásá­val kapcsolatban. A német külügyminiszter moszkvai látogatása során már kétszer tár­gyalt szovjet partnerével, Alekszandr Bessz­­mertnihhel. Közép-európai integráció Lehetőség a Az egykori keleti blokk közép-euró­pai államaiban egyre sürgetőbben vető­dik fel a gazdasági integrálódás gondola­ta, illetve lehetősége. Ma ezzel kapcso­latban egy magyar véleményt közlünk Lóránt Károly tollából, amely a minap a Népszabadságban jelent meg. A három közép-európai ország veze­tőinek visegrádi találkozója felveti a kér­dést, vajon valóban van-e politikai és gazdasági létjogosultsága egy közép-eu­rópai integrációnak. Nem hátráltat-e bennünket az ilyenfajta együttműködés abban, hogy történelmi lemaradásunkat gyors léptekkel behozva felzárkózzunk a fejlett polgári demokráciákhoz? Észre kell vennünk, hogy ebben a hir­telen kialakult közép-európai hatalmi vákuumban a történelem ritka lehetősé­get kínál: a közép-európai önrendelke­zés lehetőségét. Az önrendelkezését, amikor nem más érdekeknek alárendel­ten, hanem független államok szabad társulásaként léphetünk Európa színpa­dára. Vannak, akik kétkedve tekintenek a közép-európai együttműködés gondola­tára, mondván, mit tudnak kínálni egy­másnak ezek a fejlődésben nagyjából azonos mértékben elmaradott államok? Az elmaradottság tény, de éppen ez kí­nál számos közös célt és együttműködési lehetőséget. Ha országaink rövid idő alatt külön-külön akarnának integrálód­ni a nyugat-európai együttműködési rendszerbe, úgy ezt csak meglevő gazda­sági struktúrájuk nagymértékű lerombo­lásával tehetnék meg, mégpedig a kom­penzáció minimális reménye nélkül. Alig hihető ugyanis, hogy Nyugat-Euró­­pa lényegesen változtatni óhajtana pél­felzárkózásra dául mezőgazdasági politikáján, csak azért, hogy az élelmiszer-exportőr kö­zép-európai államok kisebb vesztesé­gekkel illeszkedjenek be a már kialakult nyugat-európai rendszerbe. Az összefo­gás viszont lehetővé tenné, hogy a piac­­gazdasággá átalakuló közép-európai or­szágokban beinduljon a termelőkapaci­tások természetes szelekciója és kon­centrációja, ami — a nyugati technoló­giaimportot is beszámítva — elősegítené termelési szerkezetünk fokozatos kor­szerűsítését. Közös érdekünk, hogy a nemzetközi eladósodásból származó terheket csök­kentsük. Az eladósodás következtében a Közép-Európából évente kivont erőfor­rások nagyságrendje 5-10 milliárd dol­lárra tehető. Egy egységesebb Közép- Európa, akár azért, mert kedvezőbb le­hetőségeket nyújtana a nyugati befekte­tőknek, akár mert hatásosabban tudná érdekeit védeni a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel szemben, megállíthatná a további erőforrás-kivonást, amely, ha folytatódik, a térség teljes elszegényedé­séhez vezet. Sokan mondják, hogy Közép-Európa együttműködése a nemzetiségi ellenté­tek miatt nem valósítható meg. Valóban nem vagyunk mentesek a nemzetiségi feszültségektől. A közös érdekek, a hely­zetazonosság felismerése és széles körű tudatosítása azonban segíthet megérte­ni, hogy összefogva hamarabb tudjuk problémáinkat megoldani. Ez a közép-európai együttműködés nem mások ellen irányulna, sőt bizo­nyítható, hogy az összefogás és az abból fakadó konszolidáció egyaránt érdeke a Nyugatnak és a Szovjetuniónak. Szovjet vélemény a KGST-ről A KGST feloszlatása lényegesen nehezebb, mint megalakítása volt —jegyzi meg a moszkvai Pravda. Megállapítja, hogy a KGST-tagállamok képviselőinek múlt heti ülését éles ellentétek jellemezték, de feltételezi, hogy az álláspontokat a szakértők egy hónapon belül közelítik majd. A 90-es évek szemszögéből könnyű elítélni a KGST hibáit, jegyzi meg a lap. Tudomásul kell venni azonban, hogy a szervezet valós teret teremtett a gazdasági együttműködés számára, és a tagállamokat ezernyi szál fűzi egymáshoz. E hagyo­mányos kapcsolatok széthullása a termelés rohamos csökkentését eredményezte, egész ipari ágazatok voltak kénytelenek leállni és tömegessé vált a munkanélküli­ség. A szovjet lap szerint a január elsejétől bevezetett dollárelszámolású kereske­delem a KGST-tagállamok között jelentős nehézségeket okozott, mert sem a Szovjetuniónak, sem szomszédainak nem áll rendelkezésére elég szabadon átvált­ható pénz, és nincs miből fizetniük. Ebből a cikk azt a következtetést vonja le, hogy ugrásszerűen nem lehet a kapcsolatrendszert megváltoztatni, szükség van egy átmeneti időszakra, amely során a valutaklíring és a barter-egyezmények módszerét kellene alkalmazni. Keresni keli az együttműködés új formáit. Ebben nagy segítséget jelentene egy olyan utódszervezet, amely sokoldalúan biztosítaná az átmenet nehézségeinek áthidalását. Bulgária, Vietnam, Kuba, Mongólia és Románia híve az ilyen megoldásnak, ám Magyarország, Lengyelország és Cseh­szlovákia a kétoldalú kapcsolatokat részesíti előnyben. Az ellentétek reálisak, írja a Pravda, de meggyőződését fejezi ki, hogy kompromisszumos megoldások lehet­ségesek. Vladimír Dlouhy csehszlovák gazdasági miniszter, aki részt vett a múlt heti KGST-tanácskozáson, kijelentette, hogy minden tagállam, ezen belül Csehszlová­kia, Lengyelország és Magyarország is, egyetért abban, hogy keresni kell az együttműködés új formáit. Élelmiszer-túltermelés 1986 óta először történik meg a világon, hogy az élelmiszer-termelés megha­ladta az élelmiszerek iránti keresletet. Ez lehetővé tette, hogy növeljék az élelmi­szer-tartalékokat, és több esetben csökkentsék az élelmiszerek árát. Ezt az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete /FAO/jelentette be Rómában. A rekordméretű élelmiszer-termelés mellett azonban számos olyan térség van a világon, főleg Afrikában, ahol élelmiszerhiánnyal küszködnek. Tavaly a világon 1748 millió tonna gabona termett, ami 4 százalékkal több, mint egy évvel koráb­ban. A Szovjetunió gabonatermését 240 millió tonnára becsülik, ami 14 százalék­kal több, mint 1989-ben volt. Rendkívül jó termést takarítottak be Észak-Ameri­­kában, Indiában és Bangladesben is. Tanácskoznak az EK pénzügyminiszterei Brüsszelben tanácskoznak az Európai Közösségek gazdasági- és pénzügy­­miniszterei, hogy közelítsék a tizenkét tagállam adópolitikáját. Szó esik az 1991- 92-es évekre szóló előrejelzésekről, a kelet-európai országoknak nyújtandó segít­ségről, valamint az általános európai gazdasági helyzetről. A miniszterek megállapodtak abban, hogy tejipari termékek formájában segít­séget nyújtanak Bulgáriának és Romániának. Az 5300 tonna tejport és 2000 tonna vajat térítésmentesen szállítják. Egyidejűleg tárgyalások folynak az Európai Közösségek tagállamai közti gaz­dasági és pénzügyi unió megalakításáról. Ebben jelentős nézeteltérések vannak, főleg a központi európai bank és az egységes pénznem kérdésében. Szegényedő brit farmerek A brit farmerek jövedelme a háborús évek óta a legalacsonyabbra süllyedt. Ezért tárgyalni akarnak a nagy élelmiszer-áruházak vezetőivel kereskedelempoli­tikai elképzeléseikről. A Nemzeti Farmer Szövetség elnöke figyelmeztetett arra, hogy tíz éven belül a termelők fele abbahagyja a gazdálkodást, ha nem vezetnek be sikeres reformokat az EGK mezőgazdasági politikájában. A gazdák képviselői nem állítják ugyan, hogy nehéz helyzetüket kizárólag a szupermarketek élelmiszerárai okozzák, szerintük azok túl nagy hatalma a ter­mesztési költségeket is kedvezőtlenül alakítja számukra. (Financial Times) Felvásárlási láz Romániában Romániában április elsejével kezdődik az árliberalizálás második szakasza. Az országban emiatt újabb felvásárlási láz tört ki. Feltételezik, hogy az alapvető élelmiszerek árai átlagosan 200-400 százalékkal emelkednek. Ennek megfelelően magas a kompenzálás összege is, amely havi 3000-3500 lejt tesz ki. A pánik nyomán az üzletekből eltűntek az élelmiszerek. Románia nagy részén se cukor, se olaj nem kapható, pedig ezek jegyre vannak. Bukarest néhány vásár­csarnokában magánkereskedők dollárért kezdtek árusítani vajat, sajtot és tejfölt. A kormány azt állítja, hogy az áremelés szükségszerű, mert különben az állami költségvetés hiánya a tervezett 37 milliárd lejről legalább 47 milliárdra növeked­ne. Eloltották az első kuvaiti olajkutat Az angol The Sunday Telegraph című lap közölte, hogy az 585 égő kuvaiti olajkút közül az elsőt már sikerült eloltani. Ez azonban nem a Texasból érkezett szakértőknek sikerült, akik napi 3 ezer dolláros fizetésért végzik munkájukat, hanem egy amerikai őrmesternek, aki az angol katonákkal együtt a sivatagban felszedte az otthagyott robbanószereket. Az egyik kuvaiti szakértő, aki a katoná­kat kísérte, figyelmeztette őket, hogy az egyik égő olajkúton a csap nem ment tönkre. Nehéz volt ugyan hozzáférni a nagy hőség miatt, de néhány kísérlet után a 35 éves Forrest Irwin őrmester mégis elzárta a csapot. A lap szerint még több hétig eltart, míg a külföldi szakértők hozzáláthatnak az olajkutak oltásához. v______________________________________________________________________/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom