Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-18 / 25. szám

4 1991. március 18. Menedzserképzés Ausztriában A jovo: az alternatív mezőgazdaság Az elmúlt év végén a Nyitrai Neve­lési és Művelődési Intézet egyhetes ausztriai menedzserképző tanfolya­mot szervezett, amelyen 40 hazai me­zőgazdasági szakember vett részt. A csoport Burgenland tartományban ismerkedett meg közelebbről az ottani mezőgazdasággal. Programúkban ku­tatóintézet, mezőgazdasági szaktan­intézet, feldolgozóüzem, valamint far­mergazdaságok megtekintése szere­pelt. A piac meghatározó ereje Az Oberwarti járásban mintegy 3500 mezőgazdasági üzem működik, kiterjedésük átlagosan 15 - hektár. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt ezen a vidé­ken tejtermelésre szakosodtak, de fo­kozatosan alkalmazkodtak a piaci ke­reslethez. Az utóbbi években a gabo­natermesztés mellett előtérbe került a repce-, valamint a napraforgó-ter­mesztés. A marhahúsfelesleg szüksé­gessé teszi egyéb gazdasági állatok tenyésztését is, például a pulyka-, a lúd- vagy a szarvasmarha tartást. Érdekességként jegyezzük meg, hogy Ausztriában egy mezőgazdasági dol­gozó 30 személy számára biztosít élelmet. Lagorhaustól nem messzire a gaz­dálkodók közös összefogással repce­feldolgozót építtetnek, ahol a repcét bioüzemanyaggá, olajjá és kenő­anyaggá dolgozzák majd fel. Ez az új technológia az alternatív növényekre épül, tekintettel a kőolaj növekvő árára. A LAXENBURG ISA kutatóintézet munkatársai széleskörű tevékenysé­get folytatnak. Energetikai programju­kat 2030-ig szeretnék megvalósítani. Ez magába foglalja az energia összes fajtájának (nap-, szél-, víz-, biológiai) felhasználását. Foglalkoznak továbbá környezetvédelmi kérdésekkel és az alternatív mezőgazdaság lehetőségei­vel is. Laxenburgban, de más váro­sokban is, a különböző hulladékot kü­lönböző tartályokban gyűjtik. Ha vala­melyik lakótelepen, városrészben ezt összekeverik, magasabb szállítási dí­jat fizetnek az ottlakók. A szakemberképzés is elsődleges A güsseli mezőgazdasági szaktan­intézet évente 10 tanuló számára teszi lehetővé a továbbtanulást. Jelen­leg viszont mindössze 50 diákja van, mivel a mezőgazdászok száma állan­dóan csökken. Az elméleti oktatás két évig tart, majd a diákok 16 hónapot töltenek a termelésben, ebből négyet idegen mezőgazdasági üzemben. A gyakorlat letelte után 6 hónap iskola következik, majd a tanulók mester­­vizsgát tesznek. Az állattenyésztés­ben és a növénytermesztésen kívül elsajátítják a lakatos-, az asztalos-, valamint más mesterségek alapjait is. Az iskolához nyolcvan hektáros gaz­daság tartozik. A tíz alapterményen kívül alternatív növényféléket is ter­mesztenek. A mintegy 150 kísérleti parcellán fajta- és trágyázási kísérle­teket végeznek. A gazdaság állatállo­mánya szarvasmarhából és sertésből áll. Ezeket saját fogyasztásra is te­nyésztik. Csúcstechnika és tej mi nőség Az ausztriai tanulmányút résztvevői felkeresték az oberwarti tejüzemet is. Az itt dolgozók a mezőgazdasági ka­marához tartoznak. A tej minőségének vizsgálata automatikus berendezé­sekkel (FOSSOMATIK) történik, ame­lyekhez számítógép csatlakozik. A mintákat megfelelő előkészítés után elektronmikroszkóppal vizsgálják, s állapítják meg a fehérjetartalmukat. A BACTOSCAN-6000 típusú beren­dezéssel a bakteriológiai vizsgálatokat végzik. A tej felvásárlása ez ideig zsírtartalma alapján történt (4 százalé­kos zsírtartalom mellett 5,70 schillin­­get fizettek 1 literért), de 1991. január elsejétől figyelembe veszik a fehérje­tartalmat is. Naponta mintegy 5200 liter tejet vásárolnak fel. A tejüzemben mindössze 6 adminisztratív munkaerő dolgozik. A számos farmergazdálkodó közül - akiket szintén felkerestek szakem­bereink - csak néhányat említünk. A Schramov család például 6 hektáron kezdte a gazdálkodást. Ma 35 hektár saját és 65 hektár bérelt földön dolgo­zik. Az egész területet a család műve­li. Szarvasmarhatenyésztésre szako­sodtak. A 30 tehén átlagosan 5 ezer liter tejet ad egy laktáció alatt. A fejést Alfa-Laval berendezéssel végzik. Nikies úr és-családja 13 hektáron gyümölcstermesztéssel, elsősorban alma- és epertermeléssel foglalkozik. Betakarításkor 6 kisegítőt alkalmaz. Gyümölcsösét műanyag hálóval fedte be, amely a jégverés ellen nyújt védel­met. A metszést nyáron (augusztus­ban) végzi, még akkor is, ha a gyü­mölcs esetleg még a fán van. így a rügyek felkészülhetnek a következő idényre. A tanulmányút utolsó állomása Par­­dorf volt, ahol a Pioneer cég által használt vetőmag-előkészítés módjá­val ismerkedtek meg a résztvevők. A munkamenet a következő: előválo­gatás, válogatás, szárítás, mintavétel, morzsolás, tárolás, csávázás, csoma­golás, szállítás. HERÉNYI BÉLA Stop az ügyeskedő kereskedőknek Korona helyett valuta? A Csehszlovák Szövetségi Köztár­saság Pénzügyminisztériuma, vala­mint a Cseh Köztársaság Kereskedel­mi és Idegenforgalmi minisztériuma a prágai kerületi hivatalokkal együtt foglalkozott a káros jelenséggel, amely kiváltotta az emberek jogos fel­háborodását. A magánvállalkozók kö­zött egyre gyakrabban találkozhatunk olyan „ügyeskedő kereskedőkkel“, akik valutáért árulják „portékáikat“. A törvények betartását illetőleg az ellenőrző szervek már megtették „a gyakorlati lépéseket" az üzletek ellen­őreiként. A póruljártak (megbüntetettek) kö­zé tartoznak a Vencel téren lévő Salco és a Na prikopé utcában megnyitott Kontex Grundig elektrotechnikai cik­keket árusító boltok tulajdonosai, akik tavaly december közepétől valutáért is árusították különböző külföldi cégek elektrotechnikai és háztartásbeli be­rendezéseit. Az illetékes szervek elrendelték a csehszlovák koronáért való árusítást és a belkereskedelemről szóló törvény alapján büntetőjogi eljárást indítottak a vétkezők ellen. ötvenezer korona anyagi bírságot fizetett a BETA csehszlovák magán­­vállalkozói cég, valamint a külföldi SALCO - vállalati tökével működő csehszlovák kereskedelmi cég is. A törvények megsértése senki számá­ra sem ajánlatos. Különösen, ha azok a gazdasági reformokat és a korona belső konvertibilitását hivatottak véde­ni. A valutával való kereskedelmet a 370/1990. sz. törvény szabályozza. Kivételt csupán a Csehszlovák Szö­vetségi Köztársaság Pénzügyminisz­tériuma adhat ki, indokolt esetekben Amennyiben ezen engedéllyel nem rendelkezne az illető magánvállalkozó és bejelentést tesznek ellenei a meg­felelő szerveknél - a Szövetségi Pénzügyminisztériumban vagy a vá­rosházán nem kerüli el a súlyos büntetést. JIRÍ PODEBRADSKY Gazdaságos és egészséges — lenne... Kecskére is fejögépet állati termékek közül a tej­nek, mint teljes értékű fehér­jének az élelmiszer-fogyasztásban és -ellátásban egyre nagyobb szerep jut. Táplálkozástani értékét növeli, hogy az egyes alkotórészek könnyen emészt hetőek. A tej a kecske egyik leggazdaságo­sabban előállított terméke. Amíg 1 liter 4 százalék zsírtartalmú tejhez az állat 271 gramm keményitöértéket és 58 gramm emészthető nyersfehérjét használ fel, addig a hízóbika 60-tól 550 kilogrammos súlyig átlagosan 2000 gramm keményítöérték és 410 gramm emészthető nyersfehérje árán állít elő 1 kilogramm húst. Ugyanakkor 1 liter tej tápértéke mintegy 45 deka­gramm marhahúséval egyenlő. A to­jásfehérjéhez viszonyítva a tejfehérje biológiai értéke 92, míg a húsé 74 százalékos. ( ÚJSÁG ) Delikát élelmiszer A tejféleségek között egyik legerte­­kesebb a kecsketej, s nem véletlenül nő az érdeklődés még származékai» iránt is világszerte, hiszen fontos sze­repe van a gyermekek, az idősek és betegek táplálkozásában. Az ázsiai és afrikai országokban a kecsketej népélelmezési cikk. Leg­több esetben a termelők saját maguk tejként fogyasztják el; vagy saját ház­tartásuk számára tejterméket készíte­nek belőle. Éppen ezekben az orszá­gokban növekszik a népesség a leg­nagyobb ütemben. Nagy szerephez juthat itt a kecskeállomány növelése és termelésének fokozása a rosszul táplált emberek állati fehérjével törté­nő ellátásában. Az európai fejlett mezőgazdaság­gal rendelkező országokban viszont a kecsketejet csak kis mennyiségben fogyasztják frissen, itt inkább delikát élelmiszerként, gyümölcsjoghurt, kü­lönleges sajtok formájában feldolgoz­va kerül a fogyasztókhoz. ? A FAO adatai szerint Európában a világ kecskeállományának 2,5 szá­zalékával a világ kecsketejtermelésé­nek 21,4 százalékát állítják elő. Ez azt bizonyítja, hogy a jobb körülmények között tartott, előnyösebb tulajdonság­gal rendelkező kecskefajták termelése lényegesen magasabb az átlagosnál A belterjes kecsketenyésztés alapjait az iparilag legfejlettebb országokban, az USA-ban, Angliában, Franciaor­szágban, Svájcban és az NSZK-ban rakták le. Számos vizsgálat igazolta, hogy a kecsketej összetétele, vitamin- és ásványianyag-tartalma megközelíti az anyatejét. Az emlősök teje - a takar­mány minőségétől függően - tartal­mazza a legszükségesebb aminosa­­vak mindegyikét. A kecsketej minőségét fokozza az a tény is, hogy emészthetősége köny­nyebb, mint a tehéntejé, és aránylag magas cukortartalma ízletesebbé te­­,szi! Naponta egy liter kecsketej fo­gyasztásával az emberi szervezet számára fontos anyagokból a napi igény nagymértékben kielégíthető. Tejtermelés nagyüzemben is A kecske intenzíven termeli a tejet. Sok esetben elléstől ellésig fejhető. Nagyüzemi tartási viszonyok mellett a fejés módját is nagyüzemi jellegűvé, folyamatossá kell tenni, lehetőleg kü­lön épületben vagy épületrészben, vagy az erre a célra fenntartott karám­ban lehet fejni. A termelt és kifejt tejből általában keveset használnak fel a termelés he­lyén. Nagyobb része a tejbegyűjtő és a tejfeldolgozó üzemekbe, onnan a kereskedelembe, illetve a fogyasz­tókhoz jut. így rövidebb-hosszabb idő telik el, amíg a kifejt tej rendeltetési helyére érkezik. Gondoskodni kell ar­ról, hogy a tej felhasználási és feldol­gozási idejéig minél kevesebb érték­­csökkenő változást szenvedjen. A fris­sen fejt tejet kezelni kell. A legfonto­sabb követelmény az előírt higiéniai szabályok szigorú betartása. Háttéripar nélkül - nem megy A zsírban és kazeinben gazdag kecsketej vajjá, sajttá előnyösen fel­dolgozható. Mivel a kecske hajlamos aromás növények fogyasztására, egyesek véleménye szerint ez azt az előnyt rejti magában, hogy ilyen ízű növények etetésével különleges za­­matú tejet és tejtermékeket állíthatnak elő. A kecske gazdaságossága, haszna értékével együtt is ellentmondásos. Ugyanis a meglehetősen mostohán kezelt kecsketenyésztés, -tartás és a termékértékesítés körül elég sok a megválaszolatlan kérdés. A kereskedelem egyfelől úgy nyilat­kozik, hogy minden mennyiségben ér­tékesíteni tudná a kecskegidákat (8-15) kilogrammos súlyban), sőt még anyakecskéket is venne. Másrészt azonban továbbra is gond a kecsketej feldolgozása, forgalmazása és értéke­sítése. Tejipari szakértők véleménye szerint ezt a feladatot nem oldják meg egyhamar. (Magyar Mezőgazdaság) Gazdasági és környezeti szempontok előtérben A pótolhatatlan öntözés Szlovákiában az öntözött területek nagysága csaknem 320 ezer hektár. Az öntözési rendszerek kiépítésére fordított összeg több mint 7 milliárd korona, amelynek nagy része az álla­mi költségvetést terheli. Annak ellené­re, hogy kihasználásuk nem volt min­dig a leggazdaságosabb, az elmúlt 5 év átlagát tekintve hektáronként 3 ezer koronával növelték a növény­­termesztés évi bevételét. Szlovákiai méretekben ez körülbelül 1 milliárd koronát jelentett. Az öntözés az új gazdasági körül­mények között is az egyik legfonto­sabb stabilizációs és intenzifikációs tényező. A mi éghajlati-talajtani viszo­nyaink mellett 15—40 százalékkal nö­veli az egyes növények terméshoza­mát, és csökkenti a termésingadozást. Az öntözés nem befolyásolja negatí­van a termények minőségét, és a kör­nyezetre sincs rossz hatással. Ellen­kezőleg, az ökológizáció és a gazda­ságosság előtérbe helyezésével az öntözésnek pozitívan kell hatnia. Je­lentős tartalékok vannak az öntözővíz kihasználása, a biológiai és ökonómiai követelményeknek megfelelő öntözési rendszerek szakszerű kiépítése, a legmegfelelőbb vetésforgó összeál­lítása és az öntözési viszonyoknak megfelelő termesztéstechnológiák al­kalmazása terén. Most, amikor mezőgazdaságunk­ban a belépők árai egyre emelkednek, az öntözési rendszerek üzemeltetési költségei is nőnek. Nagyon meg kelt tehát gondolni, mit és hogyan öntöz­zünk. Ki kell választani azokat a nö­vénytársulásokat, amelyek a leghaté­konyabban kihasználják a mestersé­ges csapadékot. Olyan öntözési mó­dot kell alkalmazni, amely fiziológiai és gazdasági szempontból leginkább megfelel az adott éghajlati-talajtani vi­szonyoknak. Az öntözési terv teljesíté­sét ne a kijuttatott víz mennyiségével értékeljük, hanem az öntözés hasz­nosságával. A szervezés terén is akad még javítani való. Az éjjeli áram na­gyobb mértékű kihasználása szintén költségcsökkentő tényező. Külön ki kell emelni az öntözés jelentőségét a hajtatott és a szántóföldi zöldségter­mesztésben. az intenzív gyümölcsö­sökben, a szőlő, a komló és a bogyó­sok esetében, ahol az öntözés részle­ges vagy teljes automatizálása sem kizárt. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az öntözés ökológiai hatásait sem. He­lyes alkalmazásakor nem következhet be a tápanyagok kilúgozódása és ta­lajvízbe jutása, és nem hat károsan a talajszerkezetre sem. A talaj vízház­tartásának szabályozása által javult a tápanyagfelvétel, gyorsabban vég­bemegy a mineralizáció, így gazdasá­gosabb a műtrágyák kihasználása. A nagyobb terméshozamokkal erő­sebb gyökérrendszer párosul, ezáltal szerves anyagokban gazdagodik. A köztesnövények termesztése, amely egyre inkább a modern mező­­gazdaság elengedhetetlen részévé vá­lik, a mi éghajlati viszonyaink mellett elképzelhetetlen öntözés nélkül. Szin­tén meg kell említeni, hogy öntözés által javul a növényvédő szerek ki­használása, és csökken a szermarad­ványok káros hatása. A felsoroltak azt mutatják, hogy az öntözésnek továbbra is pótolhatatlan szerepe van mezőgazdaságunkban. Ezt a nagyüzemek dolgozóinak és a háztáji gazdálkodóknak egyaránt szem előtt kell tartaniuk a tavaszi munkák megkezdésekor. MicHAL Santa mérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom