Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-01 / 11. szám
2 Egy nap Bankszámlát nyit a JAIK “Sokan vannak, akik igazából nem is ismerik programunkat, pedig a klub rendezvényeit rendszeresen látogatják. Ezért döntöttünk úgy, hogy összehívjuk a pozsonyi magyar lapszerkesztőségek munkatársait, tájékoztassák a nyilvánosságot a József Attila Ifjúsági Klub munkájáról, problémáiról” — ezzel kezdte beszámolóját a tegnap megtartott sajtótájékoztatón Kosár Dezső, a klub vezetője. Mint megtudtuk, a JAIK-ot önálló jogi személyként jegyzik. “Az önállóságra azért volt szükség, hogy ne függjünk a Csemadoktól, mert sajnos a helyzet olyan — mondta a klubvezető —, hogy a Csemadok sem anyagilag, sem erkölcsileg nem támogatja a diákmozgalmat.” Sőt! A kulturális szervezet bérleti díjat kér tőlük azért, hogy igénybe veszik — saját helyiség hiányában — a Csemadok nagytermét. A klub pénzügyi nehézségekkel küszködik, a tagsági díjakból lehetetlen fedezni a rendezvényekre meghívott előadók útiköltségeit. Ezért úgy határoztak, folyószámlát nyitnak, mert anyagi támogatás nélkül a klub életképtelen lesz. Szervezési gondjaik is vannak, az egyes rendezvényeket két-három ember (mindig ugyanazok) szervezi meg, a többi tag csak passzív szemlélő. Szélesebb vezető réteget szeretnének kialakítani, de sajnos nagyon kevés az aktív klubtag. Ahhoz képest, hogy a JAIK — a társaság létszámát illetően — Csehszlovákia legnagyobb magyar diákklubja, a többihez képest itt tapasztalható a leggyengébb összefonódás a tagok között. (-nő) „FIDESZ vagyok” A több mint 10 ezer tagot számláló Fiatal Demokraták Szövetsége csak három éve alakult, de máris Magyarország 5. legnagyobb pártja, az MDF, az SZDSZ, az MSZP és a Független Kisgazda Párt után. A közvélemény-kutatás szerint jelenleg olyan nagy a népszerűsége, hogy egy parlamenti választáson győztesként kerülne ki. Ami azt jelentené, hogy az országot — párttagsági korhatár szerint — 35 évnél fiatalabb politikusok kormányoznák. Az ilyen gyorsan felívelő “karrier” a magyarázat arra, hogy a FIDESZ bekerült a rekordok könyvébe. A Fiatal Demokraták Szövetsége valójában már régen nem a fiatalok pártja, mert kialakult körülötte az idősebb generációból egy értelmiségi holdudvar. Deutsh Tamás, Hegedűs István és Tóth István parlamenti frakciótagok, pozsonyi látogatásukkor, a “FIDESZ vagyok” című találkozón elmondták, hogy a nemzet először 1989. március 15-én fejezte ki irántuk a rokonszenvét, majd ezt követően a kommunista rendszer erkölcsi bukásakor, Nagy Imre és mártírtársainak méltó körülmények közötti nyugalomra helyezése napján. A FIDESZ a parlamenti választásokat megelőzően azokhoz a pártokhoz csatlakozott, amelyek nem szorgalmazták a kommunista hatalom átmentésére irányuló megállapodásokat. A földtulajdon-rendezéssel kapcsolatban a kisgazdákkal ellentétes nézetet képviselnek: nem az 1947-es állapotból kell kiindulni, hanem a jelenlegi helyzetből. Azért is, mert nagyon sok ember nem kapott akkor földet, s különben is, azóta egy megyényi termőterület “veszett el”. A FIDESZ az állami és a szövetkezeti, közös tulajdonban levő földek tulajdonrendezését a földtörvénnyel, a szövetkezeti törvénnyel, s a privatizációs törvénnyel akarja megoldani. Programjuk azonban kizárja a kisgazdák által támogatott kárpótlási törvényt. A farmergazdálkodáshoz a gazdasági és a jogi feltételek, illetve a kedvezményes hitelfeltételek megteremtését elengedhetetlen feladatnak tartják. Mivel a föld a vagyonjuttatás egyik igen fontos formája, ezért a FIDESZ szorgalmazza azt is, hogy az összes bel- és külterületi állami föld, amely az önkormányzati közigazgatási területen belül fekszik, kerüljön az önkormányzat tulajdonába. Javaslatuknak azonban csak az egyik részét — a belterületi állami tulajdonban levő földek önkormányzatba való kerülését — fogadták el. Ez nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzat ezt a földterületet bérbe tudja adni vagy vállalkozásba kezdjen. B. Á. Támadás olasz módra A múlt esztendő végén csúcsminőségű gépeket és berendezéseket gyártó olasz cégek vezetőinek tizenegy tagú csoportja járt Csehszlovákiában. A kapcsolatteremtés mindkét fél számára hasznos és gyümölcsöző lehetőségeit vizsgálták. Üzletkötésre ugyan nem került sor, ám a látogatók megismerték és feltérképezték, mire van szüksége a csehországi és a szlovákiai mezőgazdaságnak, s megígérték, hamarosan egy egységes, körültekintő alapossággal kidolgozott csomagtervvel térnek vissza. A földjeinken használt gépek nem csupán elöregedettek, de otrombák és túlsúlyosak is. Talajművelő eszközeink károsan tömörítik, sőt egyenesen tönkreteszik a talajt. Az egyik munkagépünk például 6 tonnát nyom, míg az ugyanolyan típusú olasz munkaeszköz mindössze 3 tonnát, s ráadásul 40 százalékkal kevesebb üzemanyagot is fogyaszt. Bár az olaszországi mezőgazdasági gépek 40 százalékkal drágábbak a mieinknél, megvásárlásuk és alkalmazásuk hosszú távon mégis kifizetődik. Ez nem csupán a különféle vetőgépekről, hanem a traktorokról és más eszközökről is elmondható. Az automata számítógépek a magántermelők számára nyújthatnának hathatós segítséget. Az olasz mezőgazdasági eszközök a 2 ezer hektáros területek megművelésére a legalkalmasabbak. A gyártó cégek hitellehetőségekkel is számolnak, sőt nem zárkóznak el a cserekereskedelemtől sem. Munkagépeik — állították magabiztosan — rendkívül érzékenyek és precízek. Ez bizony meggyőző érv minden komoly ügyfél számára. Az olasz mezőgazdasági munkagépekkel találkozhatunk majd a Ceské Budéjovice-i, és a nyitrai kiállításon is. Májusban pedig szakmai tanácsadásra is sor kerül. Az olasz cégek képviselői azzal búcsúztak, hogy remélik 1992-ben már olasz munkagépek dolgoznak a csehszlovákiai földeken. I í ÚJSÁG ) 1991. március 1. Továbbtanulási lehetőségek Magyarországi felsőoktatási intézményekben A magyar oktatási és művelődési kormányzat meghívására — felmerülő problémáink megoldásának, de elsősorban a szlovákiai magyar pedagógushiány enyhítésének érdekében — a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Magyar Diákszövetség és a Csemadok képviselői több ízben látogatást tettek a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériumának Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályán. Az utolsó, zárótalálkozó 1991. február 20-án zajlott le. A megbeszéléseken — melyeknek fő céljuk a lehetőségek konkretizálása volt — a már említett pedagógusképzésen kívül szóba kerültek a részképzés, a posztgraduális képzés kérdései, valamint a tantervi és tankönyvi egyeztetések lehetőségei is. Javaslatainkkal, tanácsainkkal a szlovák és a magyar tárca készülőben lévő kölcsönös együttműködési szerződés tervezetéhez járultunk hozzá. Az SZMPSZ, eddigi gyakorlatához híven, oktatáspolitikai kérdésekben kikéri a hazai magyar politikai mozgalmak, az érintett egyetemek és főiskolák véleményét, tanácsait. A felsoroltak és az első bekezdésben megnevezettek alkotják az oktatási tanácsot, melyet a legfontosabb oktatáspolitikai kérdések megoldásának érdekében működtetünk, és amelynek nevében most az alábbiakat hozzuk a közvélemény tudomására: 1. A magyarországi fél — a szlovákiai magyar pedagógushiány enyhítésének érdekében — vállalja az ELTE Tanárképző Karán 30 csehszlovákiai magyar hallgató képzését a következő szakokon: angol nyelv-történelem — 10 hallgató, német nyelv-történelem — 10 hallgató, matematika-fizika — 7 hallgató. A Gyógypedagógiai Főiskola 3 logopédust képez számunkra. A jelentkezőlapokat (Prihlááka na vysokoíkolské Stúdium) rendesen kitöltve, orvosi véleményezéssel, az iskola ajánlásával és életrajzzal együtt 1991. március 8-ig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének címére kell elküldeni. Azokat a szövetség összegyűjti, és átadja a Nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozata dékánhelyettesének. A felvételi vizsga közös felvételi bizottság előtt történik, amelynek tagjai a Nyitrai Pedagógiai Kar és az ELTE Tanárképző Karának oktatói, illetve a Nyitrai Pedagógiai Kar és a Gyógypedagógiai Főiskola tanárai. Bizonyos szakmai és jogi kérdések tisztázása folyamatban van a két kar között. 2. A magyar fél vállalja továbbá 30 csehszlovákiai magyar érdeklődő felvételiztetését a következő szakokon: teológia — 8 hallgató, közgazdász — 6 hallgató, általános orvosi — 4 hallgató, kertészmérnök — 4 hallgató, régész — 1 hallgató, levéltáros — 1 hallgató, angol nyelv — 2 hallgató, német nyelv — l hallgató, francia nyelv-angol nyelv — 1 hallgató, latin nyelv-történelem — 1 hallgató, pszichológia — 1 hallgató. Az e szakok iránt érdeklődők egyszerű kérvényt küldenek a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének címére, amelyben kérjük, tüntessék fel a választott szakot, tanulmányi eredményt (az évvégi átlagot és a felvételi tantárgyakból szerzett jegyek átlagát). A kérvények beküldési határideje 1991. március 8. Az elkésett kérvényeket nem vesszük figyelembe. A jelentkezők közül a hazai egyetemeinken oktató, magyarul kifogástalanul tudó tanárokból alakított felvételi bizottságok választják ki azt a 30 jelöltet, akiket a magyarországi egyetemek felvételiztetnek majd a magyarországi jelentkezőkkel együtt. A felvételi követelményeknek eleget tevő, és így kiválasztott 30 jelölt a magyarországi előírásoknak megfelelő jelentkezőlapot kap a szövetségtől, amelyeket 1991. március 31- ig kell eljuttatnunk az MK Művelődési és Közoktatási Minisztériumába. A Magyaroszágon felvételizők 800 forint felvételi díjat kötelesek a vizsgák előtt befizetni. 3. A magyar fél biztosítja továbbá 5 szülésznő-jelölt képzését az illetékes magyarországi főiskolán. Az érdeklődők jelentkezési felvételére ugyanaz vonatkozik, mint a második pontban érdekeltekére. 4. Az 1990/91-es tanévben indított előkészítő évfolyam hallgatóira az előzőleg érvénybe lépett szabályok vonatkoznak. Megjegyezzük, hogy a felvételt nyerő jövendő hallgatóknak a költségeit a magyar fél vállalja. Ha közülük valaki úgy döntene egyetemi évei alatt vagy az egyetem (főiskola) befejezése utáni 5 évben, hogy Magyarországon vagy külföldön szeretne letelepedni, akkor köteles a tanulmányi költségeket kamatokkal együtt megtéríteni a magyar államnak. A kölcsönös megegyezés értelmében az 1991/92-es tanévben az említett lehetőségeken kívül sem a magyar állam, sem az alapítványok nem vállalják több ösztöndíjas képzését. Az önköltséges alapon történő képzés mindenkinek a magánügye. Az érettségizett, illetve az érettségi előtt álló fiataloknak ajánljuk, használják ki az adott lehetőségeket, és a pályaválasztási tanácsadó irányítása alapján jelentkezzenek még legalább két hazai egyetemre (főiskolára) is. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Oktatási Tanácsa (M)ilyen piacról élünk? (Folytatás az 1. oldalról) Horniak János helybéli múltkutató adatai szerint a város 1405-ben Zsigmond királytól kapott először — Szent György és Mihály napi állatvásárok tartására feljogosító — vásáijogot. Állatvásárkor heti piacot is tartottak. A heti piacokra 1806 óta — amikor Ipolyságra költözött a vármegyehivatal — rendszerint keddenként és péntekenként kerül sor. A piac a terebélyesedő városka csinosodó főteréről 1960-ban költözött mai helyére, az egykori polgári leányiskola épületének szomszédságába. Ipolyságnak jelenleg nincs is piactere. 3. Kovács István, a piacfelügyelő erélyes ember. — Megkövetelem a rendet, a fegyel-Hát, nem fogy a palánta A szerző felvételei met — szögezi le —, ez ideig még senkinek sem sikerült túljárnia az eszemen. Ipolyság határváros, a szomszédos magyarországi községekből is eljárnak piacunkra néhányan portékáikkal. A legtöbb sági polgár kiskerttulajdonos, illetve faluról szerzi be a háztartáshoz szükséges zöldségfélék zömét. — Az árusok a standok közelében kezet sem tudnak mosni, sőt, nincs illemhely sem... A városatyák a helypénzt öt koronáról húszra szeretnék felemelni. Ezt a kofák természetesen sokallják. Aránylag nagy keletje csak a házi tyúktojásnak van. — Már csak másfél koronára tarthatom darabját — panaszolja egy szürke fejkendős asszony —, mivel pár méternyire innen az Ipolynyéki Földművesszövetkezet nagy mennyiségben, s aránylag olcsón, bőven kínál tojást megvételre. Szabadáras maholnap már minden, ráadásul a különféle vitaminforrásokkal jól ellátott városi zöldségboltok is komoly konkurenciát jelentenek számunkra. A hetvenhét esztendős néni, kereken száz koronáért adta el a házikolbász kilóját, húsz koronát kért egy zacskó, talán fél kiló disznótepertőért, a szalonna kilóját hatvan koronára tartotta. Egy fél liter dughagymáért tizenöt koronát kért.. — A jelenlegi piaci árusítás — ismerte el nem is olyan régen egy városi közhivatalnok — valójában egy térré szélesített poros utca szögletében zajlik, ahol a legelemibb közegészségügyi követelmények sem biztosítottak. Hát... ilyen piacról élünk. ZOLCZER LÁSZLÓ ( Devizapiaci árfolyamok r Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991.március 1-jén Vételi Eladási Közép-Vételi Eladás Közép-Pénznem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,80 53,86 53,33 51,50 54,64 53,07 Ausztrál dollár 21,57 22,01 21,79 20,62 22,32 21,47 Belga frank (100) 87,97 89,75 88,86 85,78 91,06 88,42 Dán korona 4,71 4,81 4,76 4,58 4,88 4,73 Finn márka 7,49 7,65 7,57 7,28 7,76 7,52 Francia frank 5,32 5,42 5,37 5,18 5,50 5,34 Görög drachma(IOO) 16,86 17,20 17,03 15,82 17,36 16,59 Holland forint 16,08 16,40 16,24 15,68 16,64 16,16 ír font 48,28 49,26 48,77 46,61 49,97 48,29 Japán jen (100) 20,80 21,22 21,01 20,21 21,53 20,87 Kanadai dollár 23,90 24,38 24,14 23,19 24,75 23,97 Luxemburgi frank (100) 87,87 89,75 88,86 84,92 91,04 87,98 Német márka 18,12 18,48 18,30 17,84 18,76 18,30 Norvég korona 4,63 4,73 4,68 4,50 4,80 4,65 Olasz líra (1000) 24,22 24,70 24,46 23,62 25,06 24,35 Osztrák schilling 2,57 2,63 2,60 2,54 2,66 2,60 Portugál escudo (100) 20,72 21,14 20,93 19,81 21,43 20,62 Spanyol peseta(100) 29,07 29,65 29,36 28,31 30,01 29,16 Svájci frank 20,95 21,37 21,16 20,63 21,69 21,16 Svéd korona 4,87 4,97 4,92 4,73 5,05 4,89* USA-dollár 27,50 28,06 27,78 27,08 28,48 27,78 <__ J
