Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)

1991-02-28 / 10. szám

r c 1991. február 28. IC ÚJSÁG JI 3 Kivonulásnak álcázott vereség A Köztársasági Gárda végnapjai Az Öböl-háború kezdetén 42 iraki hadtest állt szemben a szövetséges erőkkel. Tegnap reggel már csak 15 hadtest áUt harcban - jelentette ki tegnap a francia fegyveres erők vezérkari főnöke. Szavai szerint 27 Kuvait területén elhelyezett hadtestet tettek harckép­telenné A szövetségesek megkezdték a Köz­­társasági Gárda rendszeres felszámolá­sát. A gárda, amely az iraki hadsereg ge­rince volt, 150 ezer katonával rendelke­­zett.E harcok során szövetséges deszant alakulat szállt le Dél-Irakban a történel­mi Uru város közelében, hogy az Eufrá­­tes folyó átkelőhelyeit ellenőrizze. Kétnapos tankcsata után a szövetsé­gesek elfoglalták a kuvaiti főváros repü­lőterét. Szövetséges források szerint tankelhárító helikopterek és Abrams tí­pusú harckocsik egy gépesített hadtestet tettek harcképtelenné, amely úgy pró­bálta megmenteni tankjait, hogy vonta­tójárművekre helyezte őket. A Köztársasági Gárda hat hadteste közül kettő Irak déli részén Bászra felé tart. Az egyik hadtestet már megsemmi­sítették, a másikkal amerikai és brit erők vették fel a harcot. Rijádban tegnap egy közelebbről meg nem nevezett amerikai katonatiszt azt mondta, hogy az iraki parancsnokok­nak jogában állt a vegyi fegyverek beve­tése, ebben azonban a szövetséges egy­ségek gyors támadása, a tüzérség légi megsemmisítése, az összeköttetés meg­szakítása és a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok akadályozták meg őket. Egy kis létszámú amerikai tengerész­­gyalogos egység még tegnap éjszaka be­hatolt Kuvait fővárosába és elfoglalta az USA nagykövetségének épületét.A je­lentések szerint ekkor már nem voltak iraki katonák a városban. A keletnémetek vándorolnak Az egykori NDK lakosai jelentős nehézsé­geket élnek meg, miközben Kelet-Németor­­szág áttér a piacgazdaságra. A megoldást nemcsak az ország nyugati tartományaiban keresik. A potsdami kivándorlási hivatal tájé­koztatása szerint tartósan külföldre költözött hatvanezer keletnémet állampolgár, többnyire szászországiak és thüringiaiak. A kivándorlók többnyire harminc éven aluliak, és a kivándorlás indokaként a szociá­lis bizonytalanságot jelölik meg. lobben ka­landvágyból hagyják el az országot A legú­jabb német “disszidensek” többnyire az USA, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland felé veszik az irányt lobben Nyugat-Európa más állama­iba akarnak kivándorolni, azonban a Nagy- Britanniába és Hollandiába igyekvők a ható­ságok elutasításával találkoznak, mert ezek­ben az országokban is feszült a helyzet a mun­kapiacon. A potsdami intézmény az érdeklődőknek 130 országról nyújt információkat az ottani életkörülmények felöl. Nagy lépés Keletre Az amerikai Illinoisban alapított Sara Lee élelmiszer-forgalmazó részvénytársaság a múlt csütörtökön 40 százalékos érdekeltséget szeizett az ismert magyar Compack állami vállalatban. Opcióval —vagyis szabad akara­tuk szerint — három év múltán ezt az arányt akár 51 százalékig vagy ezen túl is növelhetik. A Financial Times szakértői szerint méltá­nyos befektetésről van sző. Magyarország har­madik legnagyobb élelmiszer-forgalmazója a Compack, évi nyeresége tavaly elérte a 14,58 millió dollárt, fejlődésnek 1989-ben indult. A társaság képviselői érthetően nem fed­ték fel a tranzakció valódi nagyságát, a szakér­tők viszont tudni vélik, hogy az egész ügylet minimálisan 60 millió dollár készpénzt “hoz”. A Sara Lee részvénytársaság európai érde­keltségeinek vezető üzletembere, Jan Konings úr szerint a vétel objektiven értékelhető stra­tégiája a Kelet-Európába való betörés volt, különös tekintettel Lengyelországra és Cseh­szlovákiára. Magyarország földrajzi helyzete következtében kiválóan megfelel céljaiknak, akár exportlehetőségről, akár bármi másról lehet szó. A már meglévő kávépőrkőlésen, csemege- és háztáji termékek forgalmazásán kívül a Compack Douwe Egbert néven szereplő új társulás cipő-, bébi- és testápolószerek egész sorát kívánja forgalmazni. Mint Konings úr mondotta “a magyar fogyasztói igény meg­nyilvánul a nyugati import támogatásában, amely a gazdasági recesszió ellenére is erősö­dik. (Financial Times) Dél-Irakban folytatódnak a szövetsé­gesek légitámadásai. Iránból érkezett hí­rek szerint elsősorban Bászra városát és a közlekedési útvonalakat támadják, amelyeken az iraki csapatok távoznak Kuvaitból. A térséget a hírek szerint sű­rű fekete füst fedi. Irak tegnap bejelentette, hogy min­den egységét kivonta Kuvait területéről. A bejelentés annyiban igaz, hogy azok az iraki csapatok, amelyeknek nem sikerült kijutniuk Kuvaitból, megadták magukat, vagy vereséget szenvedtek. A 4. ameri­kai gépesített lövészhadosztály megállí­tott egy T-72 típusú szovjet gyártmányú tankokból álló hadoszlopot az Eufrátes folyónál. Ez az egység a 101. amerikai deszanthadosztállyal és a francia csapa­tokkal együtt blokkolja a visszavonuló iraki csapatok útját. Zahrán körzetében a szövetséges egységek Nyugat-Irak területére hatol­tak be és megtámadták a Köztársasági Gárda néhány egységét. Miközben a kuvaitiak ünnepük a fő­város felszabadulását a héthónapos iraki megszállás alól, a szövetségesek a Köz­­társasági Gárda alakulatai után vetik magukat. Az iraki csapatokat Bászra kö­zelében érték utói, és mint az amerikai szóvivő közölte, a csata minden percben megkezdődhet. Szaad Abdalláh sejk, akit az uralkodó a kuvaiti kormány élére nevezett ki, egy bahráni lap szerint 48 órán belül Kuvail­­ba érkezik. így ő lesz az iraki kormány Nem a Szovjetunió okozta a február 27-28-ára tervezett budapesti KGST- ülés elhalasztását — jelentette ki V Szi­­csov, a KGST titkára. A titkárság febru­ár 22-én levelet kapott a magyar kor­mánytól, amely “igen váratlan” volt. Ar­ról szólt, hogy “az utóbbi hetekben ki­alakult új helyzet kétségessé tette né­hány KGST-tagállam részvételét az új nemzetközi együttműködési szervezet­ben és kétségek merültek fel e szervezet feladatai felől is.” Szicsov hozzátette, hogy nem sikerült magyarázatot kapni arra, mit jelent az “új helyzet”, vagy a “kétségek” kifejezés. Ezért a KGST-tag­­államainak többsége úgy döntött, hogy halasszák el az ülést, és előbb tájékozód­janak a kialakult helyzetről. A lengyel kormány tegnap a KGST helyzetéről tárgyalt. Álláspontja szerint a KGST feloszlatása szükségszerű. A ja­vaslat, miszerint az utódszervezet, a Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Szervezete nem felel meg az új gazdasá­( Hírek ) • Lubos Dobrovskjf csehszlovák hon­védelmi miniszter tegnap Varsóba uta­zott, hogy megbeszéléseket folytasson a katonai együttműködésről. A kétoldalú katonai együttműködésről szóló egyez­ményt Piotr Kolodziejczyk lengyel hon­védelmi miniszterrel írják alá. •Jifí Dienstbier csehszlovák külügy­miniszter Brüsszelbe érkezett, ahol ta­lálkozott Manfred Wömerrel, az Észak­atlanti Szövetség főtitkárával. Véle­ményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről és előkészítették Václav Havel látogatását a NATO székhelyén, melyet március 19—20-ra terveznek. •A bulgáriai iskolákban tiltakoznak a török nyelvoktatás kísérleti bevezetése ellen. Razgrad városában még éhség­­sztrájkot is kezdtek a diákok, akik nem akarják, hogy török nyelvoktatás is le­gyen az iskolájukban. • Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország lakossága támogatja a első képviselője, aki a múlt év augusztu­sa óta visszatér az országba. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizott­sága felhívta Irakot, hogy tegye lehetővé képviselőinek a fogságba esett szövetsé­ges katonák meglátogatását. A bizott­ságnak mindeddig semmilyen híre nincs a hadifoglyokról. A Vöröskereszttel nem közölték sem a szövetséges, sem a kuvai­ti hadifoglyok adatait. Több palesztin vezető tart attól, hogy a kuvaitiak országuk felszabadítása után a helyi palesztin lakosságon állnak bosszút, mert azok többségükben az ira­ki megszállással értettek egyet. A Szaul A1 Kuvajt című lap, amely Kairóban je­lenik meg, közölte, hogy a palesztinok­nak nincs okuk az aggodalomra, mert csak azokat büntetik meg, akik konkrét bűncselekményeket követtek el. Az Irak elleni koalíció nem szándé­kozik megszállni Irakot, vagy több rész­re osztani. Ezt tegnap John Major brit miniszterelnök jelentette ki. Francois Mitterrand francia elnök a tegnapi kor­mányülés után kijelentette, kizárt, hogy a francia csapatok Bagdadba vonulja­nak. Szerinte a szövetséges hadművele­teket az eddigi térségre kellene korlá­tozni, tehát Kuvaitra és a közeli iraki térségre. A tűzszünet kérdésében a fran­cia elnök teljesen egyetértett Washing­ton álláspontjával, és hangsúlyozta, hogy a harcokat csak akkor állítják le, ha Szaddam Husszein feltétel nélkül elfo­gadja a Biztonsági Tanácsnak mind a 12, Öböl-válsággal kapcsolatos határozatát. Lapzártakor érkezett a gyorshír, hogy Irak elfogadta a BT mind a 12 határozatát. Ezt az AFP közölte az Iraki ENSZ— ügyvivőre hivatkozva. gi és politikai realitásoknak és ezért mai formájában a lengyel fél számára elfo­gadhatatlan. A lengyel kormány úgy véli, hogy egyenjogú gazdasági együttműkö­désre van szükség szigorúan regionális jelleggel. A PAP hírügynökség jelentése szerint a KGST-ülést március 15-én kel­lene megtartani. A magyarországi Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztériuma több meghívást kapott az ágazati miniszterek találkozójára, ahol meg kellene tárgyalni a KGST 46. ülésének elhalasztása után kialakult helyzetet. Az ülésnek szerdán kellett volna megkezdődnie Budapes­ten. Kádár Béla miniszter az MTI jelen­tése szerint más elfoglaltsága miatt nem vehet részt a találkozón, amelyet e hét végére Prágába hívtak egybe. Kádár Bé­la szerint a KGST-tagállamok ágazati minisztereinek e kérdésről egy későbbi időpontban Moszkvában kellene tár­gyalniuk. kapcsolatok fejlesztését az Európai Kö­zösségekkel. Ezt egy közvélemény-kuta­tás állapította meg, melyet tegnap tettek közzé Brüsszelben. Az azonnali belépés mellett a magyarok 76, a lengyelek 72, a csehek és szlovákok 62 százaléka nyilvá­nított véleményt. •A Bolgár Szocialista Párt 370 mil­lió leva értékű vagyonát átadja az állam­nak. Ez összvagyonának 59 százaléka. 1990 végén a párt 625 millió leva értékű vagyonnal rendelkezett, amiből szükség­letei fedezésére 259 millió levát tart meg. • I)él-Oszctiában a helyzet továbbra is feszült, bár egyes helyeken felújították a villanyáram-szolgáltatást és a közigaz­gatás is újból működik. Kevés azonban az élelmiszer,-a főváros bekötőútjait el­torlaszolták. Szemtanúk közlése szerint a blokádtól szenvednek mind az osztyá­­kok, mind a grúzok. •Kirgíziában egy autóbusz szaka­dékba zuhant. A baleset következtében 19 személy életét vesztette és 29-en megsebesültek. Nincs egységes elképzelés a KGST jövőjéről ( Egy ni>p A Shell tiszta haszna tavaly 3,6 milliárd font volt Az angol—holland Royal Dutch Shell cég 1990-ben 3,6 milliárd font tiszta hasznot könyvelt el, ami 9 százalékkal több, mint 1989-ben volt. A nyereség gyors növekedését az Öböl-válságnak köszönheti a cég, mert emiatt hasznosították a kutatásra és fejlesztésre fordított összegeket. A termelés 1990 folyamán naponta 2 százalékkal, 1,9 millió hordóra nőtt, 1991-re a Shell számításai szerint növek­szik a termelés az Egyesült Államokban, Nigérában, Malajziában, Gabonban és Dániában. A Shell azzal számol, hogy megnő a földgáz-forgalom is. Recesszió az angol gazdaságban A hivatalos statisztikai adatok, amelyeket a napokban tettek közzé London­ban, megerősítik, hogy a brit gazdaságot elérte a válság szele. A nemzeti összter­melés a statisztika szerint a múlt év utolsó negyedében az előző három hónappal szemben 0,9 százalékkal csökkent. E mutató csökkenése már az előző negyedév­ben is nyilvánvaló volt, és 1,3 százalékot tett ki. Ha a nemzeti össztermék mutató­ja két egymást követő negyedévben csökken, az a közgazgászok szerint a recesz­­szió biztos jele. Az okokat főleg a túl magas kamatlábakban látják, melyeket a konzervatív kormány több mint egy évig 14 százalékon tartott, hogy csökkentse az inflációt. Tegnap érkezett a hír, hogy a kamatlábat 13 százalékkal csökkentet­ték. Az ugyan némileg csökkent, de így is magasabb a nyugat-európai átlagnál. A Reuter hírügynökség szerint az adatok korántsem meglepőek. A kereskedelmi forgalom Nagy-Britanniában 1981 óta most a legalacsonyab, a munkanélküliség közel 2 millió embert érint, és az Egyesült Királyságban naponta 50 cég megy tönkre. Németország egyesítésének ára A német koalíció tegnap megegyezett az adók emeléséről, ami gyakorlatilag a német újraegyesítés ára. Az állam kiadásait jelentősen növelte a Perzsa-öbölben dúló háború finanszírozása is. Az új helyzet arra kényszerítette a kormányzó pártokat, hogy megváltoztassák választási ígéreteiket. Július elsejétől növeked­nek az adók, mégpedig a jövedelemadó és a nyereség utáni adó 7,5 százalékkal, drágább lesz a tüzelőanyag, a gáz és a cigaretta is. Egy liter benzin ára 22-25 pfeniggel, egy doboz cigaretta 20 pfeniggel lesz drágább. Az adók emelésére főleg az új szövetségi tartományokban (korábbi NDK) kialakult kritikus gazdasági helyzet kényszerítette a kormányt. A Boeing repülőgépgyár derűlátó Annak ellenére, hogy a légitársaságok a Perzsa-öbölben dúló háború és az Egyesült Államok gazdasági nehézségei következtében mély válságba estek, a Boeing repülőgépipari konszern úgy véli, hogy az elkövetkező 15 évben a világ légiforgalmi társaságai több mint kilencezer repülőgépet vásárolnak. A Boeing derűlátása abból fakad, hogy mind ez ideig a légiforgalom átmeneti csökkenése után mindig rohamos növekedés következett, amely általában na­gyobb volt, mint az előző. A konszern szóvivője szerint a világgazdaság alapjában véve igen erős, és jobb helyzetben van, mint a múltbeli kőolajválságok idején. A Boeing szerint a világ légitársaságai az elkövetkező tizenöt évben évente 41 milliárd dollárt költenek új repülőgépek vásárlására. Az új repülőgépek több mint 60 százalékát nem amerikai, hanem főleg csendes-óceáni légitársaságok vásárolják meg. A repülőutasok száma a Boeingben végzett tanulmány szerint évente 5 százalékkal növekszik majd. Gazdasági reformfolyamatok Kínában Szerkezeti változásokat akarnak megvalósítani Kínában az évezred utolsó évti­zedeiben. Az ezzel kapcsolatos teendőkről több mint 200 népgazdasági szakértő tanácskozik ezekben a napokban Pekingben. A gazdasági rendszer reformjára alakult bizottság elnöke az eddigieknél sokkal nyíltabban beszélt a piaci mecha­nizmusok bevezetésének szükségességéről. Szerinte a társadalmi tulajdon a jövő­ben is a főszerepet tölti be a gazdasában, nagyobb mértékben kell azonban fejleszteni a kollektív és a magángazdaságot. Az állam csupán néhány alapvető létszükségleti árucikk árát szabályozza majd, a többi árufajtára a kereslet és kínálat törvényei lesznek érvényesek. Pekingben az a hír járja, hogy a gazdasági reform alakulását az immár 86 éves Teng-Hsziao-Ping jelentős mértékben befo­lyásolja. Véleményét gyakran idézik a radikális reformok bevezetésével kapcso­latban. Bonn Kártérítést ígér a szovjet áldozatoknak A német szövetségi kormány úgy nyilatkozott, hogy kész kártalanítani azokat a szovjet állampolgárokat, akik a náci üldözés áldozatai voltak. Az e témában folytatott szovjet-német tárgyalások hivatalos része idén márciusban kezdődik, és kapcsolódik a jószomszédi, partneri és együttműködési egyezményhez, amelyet tavaly Mihail Gorbacsov és Helmut Kohl írtak alá. A kártalanítás olyan tragikus eseteket érint, mint például a testi szenvedések a koncentrációs táborokban, vagy az élő embereken folytatott orvosi kísérletek. Németország hasonló egyezményt már több más országgal, köztük Franciaországgal, Görögországgal és Luxem­burggal is aláírt. Mind ez ideig még nem közölték, hogy hány szovjet állampolgárt érint a kártalanítás. Növekvő létfenntartási költségek Kelet-Németországban Az új német szövetségi tartományokban január folyamán az előző hónaphoz viszonyítva 7,4 százalékkal nőttek a létfenntartási költségek. A wiesbadeni sta­tisztikai hivatal szerint Németország keleti részében idén az árak átlagosan 6,4 százalékkal növekedtek. A statisztikai számítások szerint tavaly főleg a közszük­ségleti árucikkek drágultak (47 százalékkal), nőtt a lakbér és az energia ára (58 százalékkal). Ezzel szemben olcsóbbak lettek a ruhák és a cipők (31 százalékkal), valamint a bútor és a háztartási gépek (21 százalék). V________________________________________________________________J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom