Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)

1991-02-26 / 8. szám

1991. február 26. ÚJSÁG 3J Földet mértek ímelyen Nem mindennapi eseményre került sor a közelmúltban a Komáromhoz közeli ímelyen: földmérést tartottak a mintegy kétezerháromszáz ■ lakosú községben.- Nemrég közzétettük - fogadott Lovász Károly mérnök, a földműves­szövetkezet új elnöke hogy minden­ki visszaigényelheti, visszakaphatja földjeit, ha tulajdonjogát hivatalos ira­tokkal bizonyítani tudja. A tájainkon szokatlan, föld-(vissza) foglalásra 16 személy jelezte igényét. A szövetkezet székházában az elnök­nek többek között Juraj Michalik, az illetékes minisztérium privatizációs hi­vatalának munkatársa volt segítsé­gére. Elsőként Böjtös András lépett a he­lyiségbe. A számára javasolt parcella helyett máshol kért területet. „Elnök úr - bökött a 70 esztendős zömök férfi mutatóujjával a határtérképre -, vize­nyős, mocsarodásra hajlamos föld ez, sok hasznom nemigen lenne belő­le...“ Lovász Károly némi töprengés után egy másik parcellát javasolt. Böj­tös András elégedetten távozott az irodából. András bácsi egyébként az egykori 15 és fél hektáros örökölt földjéből 4 hektárra tartott igényt.- Mind a három gyermekemnek adok egy-egy hektárt - jelentette ki büszkén -, egyet pedig megtartok ma­gamnak. Nem marad parlagon egy négyzetméternyi terület sem, csalá­dunkban három agronómus is van, értünk a földműveléshez... A legtöbb földet özvegy Szőgyényi­­né Balogh Emilia kérte vissza.- Mind a harminchárom hektárunkat vissza akarom kapni - mondja a ma­holnap 65 éves asszony a szüleim vagyona, hát jogos rá az igény. Hár­man voltunk testvérek, de már csak ketten élünk. A testvérem lemondott az őt illető részről, ezért most az egész terület az én tulajdonom... A háború után mi is a kisemmizettek sorsára jutottunk. Családunkat, mivel nem voltunk hajlandók önként lemon­dani a birtokról, sokáig sanyargatták. Édesapámat kényszermunkára hur­colták, sőt be is börtönözték... Mivel a földhivatal, illetve a szövetkezet igen szerény haszonbért tudna garantálni, úgy határoztam, hogy a földeket bérbe adom. Gogola László mérnökkel már meg kis kötöttük a szerződést. Gogola Lászlóról külön is érdemes néhány szót szólni. A merész, talpra­esett fiatalember 1989. nyarától ma­gángazdálkodó. Kezdetben egy prá­gai földműves-szövetkezettel együtt­működve öntözőberendezéseket gyár­tott.- A bérbe vett parcellákon - mondja - elsősorban korai burgonyát és kalá­szosokat: búzát, árpát, no meg kukori­cát akarok termeszteni. Már mintegy 600 ezer korona értékű talajművelő, növényápoló és betakarítógéppel ren­delkezem. Már most, előre kijelentem: minden terményre találok majd átve­vőt, piacot. A szövetkezet mindenne­mű támogatást megígért. Én hiszek az elnöknek. Ha kell, Biafrába is elviszem az árut. Ez idáig megközelítőleg 800 ezer korona kölcsönt vettem fel. Bosz­szantó, hogy a vállalkozóknak beígért állami támogatás egyre késik... Az igénylők egyelőre 3 évre kapták ideiglenes használatra földjeiket. Kö­zülük Jakubács László a legfiatalabb.- Ötödik esztendeje kertészkedem, de jószágot is nevelek - mondta a 37 éves újdonsült földtulajdonos. - A par­cellákat egyik barátommal közösen műveljük meg. Az államtól kétszáz­ezer korona kölcsönt vettem fel, vásá­roltam már többek között egy E 512- es kombájnt is.- Gazdaságunk - összegezte a föld­osztás után a szövetkezet elnöke -, mintegy 1900 ha földterülettel rendel­kezik. A mai napon 16 személy meg­közelítőleg 80 hektárnyi területet igé­nyelt vissza tőlünk... Korrekt, kölcsö­nösen gyümölcsöző partneri kapcso­latokat szeretnénk kiépíteni s fenntar­tani velük. Ha igénylik - bérmunkában - a talajművelőstül a betakarításig munkagépeket, műtrágyát és nö­vényvédő szereket is beszerzünk szá­mukra. Sőt, ha kell, a termés értékesí­tésében is a segítségükre leszünk. A példa követésre méltó. ZOLCZER LÁSZLÓ Bystricky Ilona és leánya elfogadta a számukra kijelölt területet Külföldi biztosító Kockázatos biztonság? Hazánk területén különféle külföldi (főleg osztrák - WVP) biztosítótársa­ságok tevékenykednek. Általában hirdetések útján kerülnek kapcsolat­ban jövendő ügyfeleikkel. A beígért előnyök reményében több száz, talán több ezer hazánkfia kötött így biztosítást. Az érvényes jogi előírá­sok azonban nem engedélyezik külföl­di társaságok ezirányú tevékenységét. Aki ilyen üzleti kapcsolatot létesít, az vét a biztosítási tevékenységről, a kül­földdel fenntartott gazdasági kapcso­latokról, az adóról és a beszolgáltatás­ról szóló törvények ellen, sőt deviza­gazdálkodási bűncselekményt követ el. Az ilyen módon kötött szerződések tehát semmiképpen sem érvényesek. Az osztrák pénzügyminisztérium képviselője leszögezi, hogy nemcsak a csehszlovák törvényeket hagyták fi­gyelmen kívül vállalkozóik. Annak az osztrák társaságnak, amely biztosítási tevékenységet kíván hazánk területén folytatni, rendelkeznie kell érvényes osztrák engedéllyel is - ilyet azonban a hivatalok még nem hagytak jóvá. Az illegális vállalkozással szembeni első lépés a szigorú figyelmeztetés, majd a megtorló intézkedések. Bonyodalmai támadhatnak annak a csehszlovák állampolgárnak, aki így köt szerződést. Kötelező jogi kapcso­latba lép ugyanis külföldi jogi személy­­lyel, és a felmerülő nehézségeket - ha a biztosító nem ismeri el a szerződött fél követelését - teljesen magára vál­lalja. A biztosítási összeg évente, de­vizában fizetendő. Ha letelik a megha­tározott idő egy tizede vagy legkeve­sebb 3 év, a szerződés felbontható. Aki előbb szegi meg a megállapodást, az jelentős veszteségeket könyvelhet el. Hogyan tovább? Az osztrák biztosítótársaságok ille­gális tevékenysége nem kapcsolható a liberalizációhoz vagy az egészséges konkurenciaharchoz. Egyetlen ország sem engedheti meg, hogy - akár biz­tosítások útján is - károsodjon deviza­­gazdálkodása. Főleg nem úgy, hogy minden adózás nélkül kerül külföldre a pénz. A fejlett országok szigorúan szabályozzák a biztosítási piacukra lépő külföldi intézmények tevékenysé­gét. Az Európai Közösség direktívája meghatározza, hogy azok a szerveze­tek, amelyek tartalékképző életbiztosí­tásokat kötnek, kötelesek a szerzett összeget abban az országban befek­tetni, ahol a biztosítást megkötötték. A mai pénzügyi és devizapolitikával magyarázható, hogy a hazai biztosítók nem köthetnek más, devizában fizetett biztosítást, mint amit eddig meghatá­roztak (biztosítás a gyógykezelési költségekre külföldi út vagy munka során). Már elkészült az új biztosítási tör­vény, életbelépéséig azonban meg kell még változnia a most érvényben lévő devizatörvénynek, és más pénzü­gyi előírásoknak. Előreláthatóan mind­ez még 1991 második negyedévéig- Szlovákiában 1991. március 1-jéig- megtörténik. így megoldódna a kül­földi társaságok és a közvetítők tevé­kenysége, valamint az illegálisan kö­tött biztosítások körüli bonyodalom is. Az osztrák féllel létrejött megállapo­dás alapján hazánk pénzügyminiszté­riuma igyekezni fog a biztosítási köt­vényeket hazai biztosítókhoz átvinni. Azok az állampolgárok, akik elegendő (legálisan szerzett) devizával rendel­keznek, folytathatják az éves befize­tést schillingben, vagy az aktuális árfo­lyamom átszámítva koronában. VÁRADI RICHARD Szorítóban a cipőgyárak Zsúfolásig megtelt a minap újságí­rókkal a pozsonyi Filmklub. Ázt hihet­nénk, hogy egy új horrorfilm bemutató­jára voltak kíváncsiak, de az igazság egészen más: az ipari miniszterhelyet­tes, Anton Rakycky és Szlovákia leg­nagyobb cipőgyárainak, valamint bőr­­feldolgozó vállalatainak igazgatói vá­laszoltak a mindannyiunkat érintő kér­désekre. Úgy tűnhet, jó úton haladunk. A kül­földi tőke egyre inkább érdekelt cipő­gyártásunkban. Az Adidas céggel kö­tött szerződések után az olasz Perug­­giából kerül új gépsor a partizánskei gyárakban lévő régi, elavult helyébe, és formatervezőket is sikerült szerződ­tetni Spanyolországból. így szinte minden feltétel adott, hogy lábbelink világszínvonalú legyen. Bőrfel dolgozó iparunkban ezentúl a német Bayerische Ledewerke is érdekelt. Tő­kéjével a kárpitozásra alkalmas bőrök előállítását kívánja támogatni. Ezek a szerződések természetesen szoro­san kapcsolódnak a nyugatra irányuló exporttörekvésekhez, de ez csupán halvány reménysugár lehet. A legna­gyobb szerződések továbbra is a szovjet piacra orientálódnak. A bőri­par vezetői továbbá örömmel számol­tak be arról, hogy az idén nem válnak meg dolgozóiktól. (Csupán a bosanyi bőrcserző üzemben 26 ezer dolgozó érezheti biztonságban magát.) Minden rendben lenne így, ha en­nek fejében jó minőségű bőrből ké­szült, formás és elfogadható árú láb­belihez jutnánk. Ne reménykedjen azonban a kedves olvasó, a közeljö­vőben sem várható pozitív változás. A cipők előállításához szükséges nyersanyagok ára 120-230 százalék­kal emelkedik, és az energiaárak csak fokozzák a gondokat. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy mindennek az árát a vásárlók fizetik meg - ha lépést bírnak tartani az ez évre tervezett 80-130 százalékos áremeléssel. Elszomorító a helyzet a gyermekci­pőket illetőleg is. Úgy látszik, gyerme­keink továbbra is kemény, formátlan lábbelit kénytelenek hordani, amelye­ket áruk még kényelmetlenebbé tesz majd. Lényeges áttörés cipőiparunk­ban csupán 1992-ben várható. Addig is azt ajánljuk: necsak a nadrágszíjun­kat húzzuk be, hanem tűrjük el cipőnk szorítását is. SZG 5 Pénz nélkül ez sem megy Mennyit ér ma egy kutató? Köztudott, hogy a gazdasági reform egyre nehezebb helyzetet teremt a kutatóin­tézetek számára. Ezért kerestem fel Hege­dűs Andrást, az Érsekújvári Zöldségkutató Állomás vegyészmérnökét, hogy megtud­jam, milyen programot dolgoztak ki az állo­más gazdasági fellendítése érdekében. Az állomás 1982-ben alakult az Ógyaliai Zöldségkutató Intézet nemesítő- és kuta­tóállomásaként. Az építkezés az alapítással egy időben indult meg, de csupán 1990-re sikerűit úgy-ahogy tető alá hozni az objektu­mot, felszerelni a legszükségesebb beren­dezésekkel. A társadalmi változások nyo­mán itt is felmerült az önállósulás kérdése, többségi szavazással 1990 áprilisától elsza­kadtak az ógyaliai intézettől, s a Semex közvetlen irányítása alá kerültek. Hamaro­san jelentkeztek az első problémák, ugyan­is az állami támogatású kutatási progra­mok elosztója Ógyalla maradt, s így az állomás nem kapott közvetlen kutatási prog­ramot. Már az elmúlt évben nagymértékű volt a létszámcsökkentés, nemesítők, kuta­tók, technikusok kényszerültek elhagyni munkahelyüket. A jelenlegi programot három fő pontban határozták meg: nemesítés, mezőgazdasá­gi kutatás, gazdasági termelés. A kutatás és a nemesítés szoros együttműködése elen­gedhetetlen. A kutatás célja, hogy segítsen lerövidíteni a nemesítési ciklust és prog­resszív módszerekkel (chemomutagenézis, biotechnológia) értékes kiindulási anyagot biztosítson a nemesítőknek, akik borsó, görögdinnye, cukordinnye, paradicsom és gyógynövények (kis ezerjófű, zsálya, apró bojtorján, Echinacea sp.) nemesítésével foglalkoznak. A jelenlegi helyzet anyagi szempontból bizonytalan. Bár ígéretet kaptak a nemesí­tési program folytatásának támogatására, még nem tudják, mekkora lesz ez az összeg. A kutatási programokat pályázat formájá­ban nyújtják be a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, amely a jóváhagyással bizonyos anyagi támoga­tást nyújthat. Mivel a nemesítő- és kutatómunka csak hosszú évek múltán hozhat anyagi hasznot, az állomás fennmaradásához és fejlődésé­hez feltétlenül szükséges, hogy „pénztho­­zó“ tevékenységet is folytasson. Ezt a célt követi a termelési részleg jóval intenzivebb munkája (vetőmagtermesztés, zöldségter­mesztés) és a többi részleg lehetőségeihez mért „vállalkozásai“. A vegyészeti laboratórium ilyen irányú tevékenysége a talajminták komplex elem­zése (alaptápanyagszint, humusztartalom, szervmaradványok) kertészkedök és nagy­üzemek számára egyaránt. Főleg a virág­termesztők érdeke, hogy pontos képet kap­janak a talajminőségről, mert a virágok fokozottan érzékenyek a talaj összetételére. Ezenkívül a termények nitrát-, festékanyag- és vitamintartalmát, valamint szervmarad­ványok előfordulását is elemzik. Foglalkoz­nak továbbá a gyógynövény-hatóanyag kvantitatív és kvalitatív elemzésével az állo­más belső szükségleteinek és a termelők igényeinek kielégítése szempontjából egya­ránt. Külön fejezetet érdemel a nitráttartalom elemzése. A levél- és gyökérzöldségek nit­ráttartalma a téli időszakban a fényhiány miatt magas. A minimálisan trágyázott ter­mények esetében meghaladja a világvi­szonylatban is nagyon szigorú csehszlovák szabvány felső engedélyezett határértékét. A fényintenzitás még mesterséges megvilá­gítással sem növelhető annyira, hogy a fo­toszintézis mértékét a nitrátok beépülésé­hez szükséges szintre emelje. Csecsemők­nek tehát hajtatott salátát, retket, sárgaré­pát, karalábét még főzve se adjunk! Az állomás tervei között szerepel a ma­gánvállalatokkal való együttműködés, vető­magot és egyéb kertészeti kelléket árusító bolt megnyitása, esetleg zöldfelület- és kert­tervezés, kivitelezés, fenntartás. Lehető­ségként még a díszfaiskolai termelés is felmerült. Hegedűs András mérnök kollégáival együtt bízik az állomás fennmaradásában, továbbfejlesztésében, s abban, hogy mun­kájukkal hozzájárulnak majd a zöldség- és gyógynövénytermesztés ésszerűsítéséhez - mindannyiunk hasznára. Babkáné Szarnák Eszter A MIKULOVI FÖLDMŰVES­­SZÖVETKEZET bulharyi baromfitenyésztési központjának kínálata baromfitenyésztők részére: 1-3 napos szexált MORAVIA és BRAUN HISEX jércecsirkék rendkívüli kínálata: szexált fehér kakascsirkék hizlalásra- 2 Kcs/db (igénytelenek a tenyésztési feltételekre, ellenállók, jól kihasználják a legelőt - takarmányt takarítanak meg), GYORSHIZLALÁSRA SZÁNT BAROMFI: brojler típusú kacsák - pekingi fehér brojler típusú libák - cseh-olasz. Megvásárolhatók személyesen, vagy meg­rendelhetők utánvételre. Naposcsirkéken kívül nálunk növendékcsir­kéket és egyéb növendékbaromfit is besze­rezhetnek, de kizárólag személyes átvétel esetén: jércék 8-14 hetes korban kacsák 14-18 napos korban pulykák 4-6 hetes korban libák 3-8 napos korban ROSS csirkék 1 hónapos korban. A baromfi ára egyelőre nincs megállapítva, de a múlt évihez viszonyítva 10-15 százalékos áremeléssel számolunk. A növendékbaromfi iránti igényt kérjük előre jelezni a 0627/987 35-7-es telefonszámon. Levélcím: Zemédélské druzstvo Mikulov Stredisko drubeze 691 89 Bulhary FÚP-14

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom