Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)
1991-02-20 / 3. szám
■ "V Irányelvek a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexumban nyújtandó támogatásról az 1991 - es évre. — A támogatás feltételei.—A szubvenciók két forrása. (5. oldal) V______________________) \ “A Biblia figyelmeztet arra, hogy az élet alapvető dolgaihoz, jelenségeihez leginkább hittel közelíthetünk.” Erdélyi Géza írása a 4. oldalon. s V_____________________J _ - - " " > Figyelem! Mai számunkban 8 oldalas« MŰSORMÉLLÉKLET! 4 Részletes tévé- és rádióműsor.szórakoztató írás, jótanács, gyermekolvasmány, humor és ínyenc recept v___________________________________________________________________:___) Szerda, 1991. február20. • 1. évfolyam 9 3.szám • Ára 2,30 Kcs Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR. Szerkesztőség: 810 11 Bratislava, Martanovicova 25., 12. emelet. Telefax: 210-39-92. Készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, 851 80 Bratislava, Martanovicova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója, MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője, HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 48 301 Egyre időszerűbb kérdés... Ki védje a fogyasztók érdekeit? Az utóbbi időben felmerült a kérdés. hogy a belföldi piaceilátással és az ellenőrizhetetlen áremelésekkel szemben ki védje a fogyasztók édrekeit. A vélemények ezzel kapcsolatban különbözőek, és a tájékoztatás sem megfelelő. A Szlovák Köztársaság Ellenőrzési Minisztériuma sajtótitkárának nyilatkozata alapján a belkereskedelemről szóló 130/1981-es számú SZNT-törvény szerint a fogyasztók érdekeit képviselő állami ellenőrző szervek közé a helyi képviseleti szervek, valamint a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium tartozik. Rajtuk kívül az ellenőrzési tárca kereskedelmi felügyelősége is illetékes. Alkalmazottai ellenőrzik, hogy a vállalatok és magánkereskedők megfelelő áron, mennyiségben, minőségben árusítják-e termékeiket, illetve azt, hogy milyen a szállítóknak az árukészlete, milyenek a raktározási és szállítási feltételei. Hiányosság észlelése esetében megtilthatják az egészségre káros áru felvásárlását, szállítását, eladását. Az előírások megszegőire 200-tól 5000 koronáig terjedő bírságot szabhatnak ki. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium körébe tartozó felügyelőség munkatársai azokat a szervezeteket ellenőrizhetik, amelyek élelmiszer-ipari, kozmetikai, dohányipari termékeket, mosó- és tiszítószereket rendelnek, raktároznak, szállítanak vagy árusítanak. A hiányosságok észlelésénél a felügyelőség dolgozóinak jogukban áll bírságolni, illetve megtiltani a megrendelést, a szállítást, az eladást vagy a felhasználást. Szlovákiában az állategészséügyl igazgatóság alkalmazottai minden tej- és hústermelő illetve -feldolgozó vállalatnál naponta végeznek ellenőrzést. Hogy a fogyasztóhoz ne kerüljön egészségre ártalmas termék, az igazgatóság dolgozói megtilthatják alapanyagának feldolgozását. Különböző intézkedésekkel megakadályozhatják, hogy más országból fertőzést előidéző árut ne hozzanak be. A közegészségügyi szervek a levegő, a víz, a talaj és a környezet tisztaságára ügyelnek. Minden üzemet, intézetet vagy épületet ellenőrizhetnek, és az észlelt hiányosságok megszüntetésére utasításokat adhatnak ki. A fogyasztók jogainak védelmében a pénzügyi tárca Illetékes. A hely! szervek csak különleges előírások alapján és saját jogkörük szerint járhatnak el. Ha az ellenőrzés során fogyatékosságot észlelnek a szállítónál vagy a felvásárlónál, akkor vagy az adott időszak nyereségének megfelelő, vagy 1 millió koronáig terjedő bírságot szabhatnak ki. Az ellenőrzési minisztérium és a kereskedelmi felügyelőség egyik legfontosabb feladata, hogy elősegítse a törvények és a többi jogszabály rendelkezéseinek megtartását. Hiányosságok esetében a szaktárca kötelezi a közületeket és a magánvállalkozókat a fogyatékosságok kiküszöbölésére. r Pavtcv nyilatkozott A privatizálás szükségszerű, de... Valentyin Pavlov szovjet miniszterelnök új tisztségében először nyilatkozott a szovjet gazdaság helyzetéről. A Trud című szovjet lapban Ismertette a kormány gazdaságpolitikáját. Véleménye szerint a piacgazdaság nem cél, hanem eszköz a meghatározott célok elérésére. A Szovjetuniónak a piacon kívül iparának sürgős korszerűsítésére is szüksége van. Pavlov elismerte, hogy a privatizálás szükségszerű. Hangsúlyozta azonban, hogy a termelőeszközöket és az állóalapokat nem szabad az árnyékgazdaság ügyeskedőinek kezére Játszani. A privatizálást népi részvények útján kellene megvalósítani hogy a tulajdon egységes maradjon. . A nők és a munkanéküliség Vállalkozzon-e a szebbik nem? "Az a baj, hogy képleteiének vagyunk cselekedni. Itt van ez a sok munkanélküli nő, aki nem képes odaállni a tükör elé, szembenézni önmagával, és azt mondani: Már miért ne tudnám eltartani magamat, hisz valamilyen munkát csak el tudok végezni?! Itt van például a közétkeztetés, a sok óvoda. Nyugaton mindennapos dolog a magánóvoda, összeáll három barátnő, az egyik főz, a másik a gyerekekkel foglalkozik és így tovább.” Újságíró kollégáimmal együtt kissé szkeptikusan hallgattam ezt a kis szónoklatot hazai nőtársaim cselekvésképtelenségéről és a pofonegyszerű megoldásról. Eszembe jutott egykori főnököm, eredeti foglalkozását tekintve közgazdász, természetére nézve a legidegesebb, legtürelmetlenebb lény, akivel életemben találkoztam, s aki — most tessék csak megfogódzkodni - néhány éve magánóvodát nyitott Bécsben, mert történetesen oda ment férjhez. Nem is akármilyet, az apróságokat angolra is tanítja, én mégsem adnám be hozzá a gyerekemet, még akkor sem, ha ez lenne az egyetlen óvoda a városban. Persze, lehet, hogy ez nem szép tőlem, hisz a magánvállalkozást támogatni kell, ezt hangsúlyozták a nők magánvállalkozásának és foglalkoztatásának nemzetközi segédlettel kidolgozott hazai programját ismertető sajtótájékoztatón is. S a magánvállalkozásokat itthon még inkább támogatni kell, mint mondjuk Bécsben, hiszen a piacgazdaságra való átmenet következtében hazánk minden tizedik aktív korú (Folytatás a 2. oldalon) Útkeresés Kelet-Szlovákjában Vetni, aratni mindig kell.. Napjainkban sűrűsödő viták, szervezeti átrendeződések színtere a meőgazdaság. Az évtizedeken át központilag irányított gazdálkodástól merőben eltérő önirányításra való áttérés — a privatizálás, az önelszámolási lehetőségek keresése és a piacgazdálkodás kialakítása — sok gonddal, nehézséggel jár. Vajon a földművesek miként birkóznak meg a problémákkal? Gondjaik közepette hogyan látják az idei esztendőt, és egyáltalán a jövőt? Ezekre a kérdésekre kértünk választ a keleti végek néhány szövetkezeti elnökétől. André János, a Nagykaposi Efsz elnöke: — Vegyes érzésekkel nézünk az idei esztendő elé. Termékeinkért keveset kapunk, a számunkra szükséges gépeket, vegyszereket pedig egyre drágábban adják. Nagy a létbizonytalanság, megbomlott a fegyelem a szerződések megtartása terén. Például a vágóállatainkat még novemberben el kellett volna szállítani, de még ma is etetjük őket. Új szerződések pedig nincsenek. Ez a helyzet a zöldségféléknél is. Novemberben itt jártak a felvásárló vállalattól, felmérést végeztek, de azóta nem jelentkeztek. Tanácstalanok vagyunk, mi iránt lesz kereslet. Ez rányomja bélyegét a tagság hangulatára is, elbizonytalanodtunk, és mintha a tagjainkból is kiveszett , (Folytatás a 2. oldalon) Hósipka alatt (Fotó: Nagy László) Hát a szlovákiai magyarok? Bevallom, meghatódtam, amikor az SZNT nyilatkozatát olvastam a szlovákiai németek kitelepítésével kapcsolatban. A reális történelmi visszapillantás, a józan elemzés, a nemzeti kisebbségek értékalkotó szerepének kiemelése, a közös haza fogalmának kihangsúlyozása csodásán hangzott. Az a határozott, meggyőző vélemény is megörvendezett, hogy elítéljük a múltban a német kisebbséggel szemben alkalmazott kollektív bűnösség elvét. A többségi nemzetek az elmúlt évtizedek során bizony nem kényeztettek el bennünket ilyen hangvételű, kulturált, a kisebbségi problémakört érzékenyen-megértőn kezelő állásfoglalásokkal. Tagadhatatlan, hogy példaértékű gesztusként értékelhető ez a nyilatkozat. Az SZNT komoly lépést tett előre a magasabb fokú politikai kultúra felé — fogalmazódott meg bennem, amikor a tiszta lelkiismeret, a híd-szerep, a baráti kézfogás pótolhatatlan jelentőségét hangsúlyozta a nyilatkozat. Értesülve Frantisek Miklosko SZNT-elnök véleményéről, miszerint a "magyar kérdés sokkal kényesebb probléma, ... sok a kölcsönös sérelem, ezért először közös bizottságot kell létesíteni, mert a problémákat csak közösen lehet megoldani" — hiányérzet fogott el. A gesztust, a többségi nemzet részéről az első, kezdeményező lépés újbóli elszalasztását fájlaltam. Hisz ez a nyilatkozat — viszonyulási alapelveket tisztáz, cselekvési kiindulópontokat fogalmaz meg. S ezeket nem adhatják alább a magyar nemzeti kisebbséggel szemben sem. Ezért fáj, hogy az emberiesség, a nagylelkűség és,a politikai kultúra szellemével ható megnyilatkozás a szlovákiai magyarság felé — késik. ' Visszaidézve a nyelvtörvóny kapcsán felfokozott és széles körben táplált magyarellenes légkört, csak szomorúan állapíthatja meg az ember, hogy tárgyilagosan beszélni-értékelni a magyar kisebbség történelmi hányattatásait, még napjaink Szlovákiájában is — háládatlan feladat. S erre a szerepkörre — népszerűségét féltve — nem mer vállalkozni egyetlen szlovák politikai erő sem. A totalitarizmus hagyománya ebben a kérdésben, úgy látszik, folytatódik. Például, ahogy régebben a szlovák sajtó szinte hadititokként kezelte a kisebbség soraiból kikerült élsportolók nemzetiségét. Emlékszem, mennyire megütköztem a Hlas ludu napilap 1989 tavaszán írt féloldalas néprajzi jellegű riportján is, amely a martosi népművészeti hagyományokról-értékekről számolt be. Az írásban még csak említés sem történt arról, hogy ez a sajátos néprajzi hagyomány magyar! Továbbra is tabu lenne a nemzeti kisebbségek értékalkotó szerepe? Vagy csak a magyarságra vonatkozna ez? Mint annyiszor, ismét csak a megválaszolatlan kérdések szaporodnak. Én reménykedem a józan, kulturált folytatásban. Hiszem, hogy az SZNT részéről hamarosan megtörténik a szlovákiai magyarság felé is a baráti kéznyújtás. (máló)
