Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)

1991-02-20 / 3. szám

■ "V Irányelvek a mezőgaz­dasági—élelmiszer-ipari komplexumban nyújtan­dó támogatásról az 1991 - es évre. — A támogatás feltételei.—A szubvenci­ók két forrása. (5. oldal) V______________________) \ “A Biblia figyelmeztet ar­ra, hogy az élet alapvető dolgaihoz, jelenségeihez leginkább hittel közelít­hetünk.” Erdélyi Géza írása a 4. ol­dalon. s V_____________________J _ - - " " > Figyelem! Mai számunkban 8 oldalas« MŰSORMÉLLÉKLET! 4 Részletes tévé- és rádióműsor.szórakoztató írás, jótanács, gyermekolvasmány, humor és ínyenc recept v___________________________________________________________________:___) Szerda, 1991. február20. • 1. évfolyam 9 3.szám • Ára 2,30 Kcs Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR. Szerkesztőség: 810 11 Bratislava, Martanovicova 25., 12. emelet. Telefax: 210-39-92. Készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, 851 80 Bratislava, Martanovi­cova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója, MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője, HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán és kézbesítő­nél. Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 48 301 Egyre időszerűbb kérdés... Ki védje a fogyasztók érdekeit? Az utóbbi időben felmerült a kér­dés. hogy a belföldi piaceilátással és az ellenőrizhetetlen áremelésekkel szemben ki védje a fogyasztók édre­­keit. A vélemények ezzel kapcsolat­ban különbözőek, és a tájékoztatás sem megfelelő. A Szlovák Köztár­saság Ellenőrzési Minisztériuma sajtó­titkárának nyilatkozata alapján a bel­kereskedelemről szóló 130/1981-es számú SZNT-törvény szerint a fo­gyasztók érdekeit képviselő állami el­lenőrző szervek közé a helyi képvise­leti szervek, valamint a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium tarto­zik. Rajtuk kívül az ellenőrzési tárca ke­reskedelmi felügyelősége is illetékes. Alkalmazottai ellenőrzik, hogy a válla­latok és magánkereskedők megfelelő áron, mennyiségben, minőségben áru­sítják-e termékeiket, illetve azt, hogy milyen a szállítóknak az árukészlete, milyenek a raktározási és szállítási feltételei. Hiányosság észlelése ese­tében megtilthatják az egészségre káros áru felvásárlását, szállítását, el­adását. Az előírások megszegőire 200-tól 5000 koronáig terjedő bírsá­got szabhatnak ki. A Mezőgazdasági és Élelmezésü­gyi Minisztérium körébe tartozó fel­ügyelőség munkatársai azokat a szer­vezeteket ellenőrizhetik, amelyek élelmiszer-ipari, kozmetikai, dohányi­pari termékeket, mosó- és tiszítósze­­reket rendelnek, raktároznak, szállíta­nak vagy árusítanak. A hiányosságok észlelésénél a felügyelőség dolgozói­nak jogukban áll bírságolni, illetve megtiltani a megrendelést, a szállítást, az eladást vagy a felhasználást. Szlovákiában az állategészséügyl igazgatóság alkalmazottai minden tej- és hústermelő illetve -feldolgozó vál­lalatnál naponta végeznek ellenőr­zést. Hogy a fogyasztóhoz ne kerüljön egészségre ártalmas termék, az igaz­gatóság dolgozói megtilthatják alap­anyagának feldolgozását. Különböző intézkedésekkel megakadályozhat­ják, hogy más országból fertőzést elő­idéző árut ne hozzanak be. A közegészségügyi szervek a leve­gő, a víz, a talaj és a környezet tiszta­ságára ügyelnek. Minden üzemet, inté­zetet vagy épületet ellenőrizhetnek, és az észlelt hiányosságok megszün­tetésére utasításokat adhatnak ki. A fogyasztók jogainak védelmében a pénzügyi tárca Illetékes. A hely! szervek csak különleges előírások alapján és saját jogkörük szerint jár­hatnak el. Ha az ellenőrzés során fo­gyatékosságot észlelnek a szállítónál vagy a felvásárlónál, akkor vagy az adott időszak nyereségének megfele­lő, vagy 1 millió koronáig terjedő bír­ságot szabhatnak ki. Az ellenőrzési minisztérium és a kereskedelmi felügyelőség egyik leg­fontosabb feladata, hogy elősegítse a törvények és a többi jogszabály ren­delkezéseinek megtartását. Hiányos­ságok esetében a szaktárca kötelezi a közületeket és a magánvállalkozókat a fogyatékosságok kiküszöbölésére. r Pavtcv nyilatkozott A privatizálás szükségszerű, de... Valentyin Pavlov szovjet mi­niszterelnök új tisztségében először nyilatkozott a szovjet gazdaság helyzetéről. A Trud című szovjet lapban Ismertette a kormány gazdaságpolitikáját. Véleménye szerint a piacgaz­daság nem cél, hanem eszköz a meghatározott célok elérésére. A Szovjetuniónak a piacon kívül iparának sürgős korszerűsíté­sére is szüksége van. Pavlov elismerte, hogy a pri­vatizálás szükségszerű. Hang­súlyozta azonban, hogy a ter­melőeszközöket és az állóala­pokat nem szabad az árnyék­gazdaság ügyeskedőinek ke­zére Játszani. A privatizálást né­pi részvények útján kellene megvalósítani hogy a tulajdon egységes maradjon. . A nők és a munkanéküliség Vállalkozzon-e a szebbik nem? "Az a baj, hogy képleteiének vagyunk cselekedni. Itt van ez a sok mun­kanélküli nő, aki nem képes odaállni a tükör elé, szembenézni önmagával, és azt mondani: Már miért ne tudnám eltartani magamat, hisz valamilyen munkát csak el tudok végezni?! Itt van például a közétkeztetés, a sok óvo­da. Nyugaton mindennapos dolog a magánóvoda, összeáll három barátnő, az egyik főz, a másik a gyerekekkel foglalkozik és így tovább.” Újságíró kollégáimmal együtt kissé szkeptikusan hallgattam ezt a kis szónoklatot hazai nőtársaim cselekvésképtelenségéről és a pofonegyszerű megoldásról. Eszembe jutott egykori főnököm, eredeti foglalkozását tekintve köz­gazdász, természetére nézve a le­gidegesebb, legtürelmetlenebb lény, akivel életemben találkoz­tam, s aki — most tessék csak megfogódzkodni - néhány éve ma­gánóvodát nyitott Bécsben, mert történetesen oda ment férjhez. Nem is akármilyet, az apróságokat angolra is tanítja, én mégsem ad­nám be hozzá a gyerekemet, még akkor sem, ha ez lenne az egyetlen óvoda a városban. Persze, lehet, hogy ez nem szép tőlem, hisz a magánvállalkozást támogatni kell, ezt hangsúlyozták a nők magán­­vállalkozásának és foglalkoztatá­sának nemzetközi segédlettel ki­dolgozott hazai programját ismer­tető sajtótájékoztatón is. S a ma­gánvállalkozásokat itthon még in­kább támogatni kell, mint mondjuk Bécsben, hiszen a piacgazdaságra való átmenet következtében ha­zánk minden tizedik aktív korú (Folytatás a 2. oldalon) Útkeresés Kelet-Szlovákjában Vetni, aratni mindig kell.. Napjainkban sűrűsödő viták, szervezeti átrendeződések színtere a meőgazdaság. Az évtizedeken át központilag irányított gazdálkodás­tól merőben eltérő önirányításra való áttérés — a privatizálás, az önelszámolási lehetőségek keresése és a piacgazdálkodás kialakítá­sa — sok gonddal, nehézséggel jár. Vajon a földművesek miként bir­kóznak meg a problémákkal? Gondjaik közepette hogyan látják az idei esztendőt, és egyáltalán a jövőt? Ezekre a kérdésekre kértünk választ a keleti végek néhány szövetkezeti elnökétől. André János, a Nagykaposi Efsz elnöke: — Vegyes érzésekkel nézünk az idei esztendő elé. Termékeinkért keveset kapunk, a számunkra szüksé­ges gépeket, vegyszereket pedig egyre drágábban adják. Nagy a létbi­zonytalanság, megbomlott a fegyelem a szerződések megtartása terén. Pél­dául a vágóállatainkat még november­ben el kellett volna szállítani, de még ma is etetjük őket. Új szerződések pe­dig nincsenek. Ez a helyzet a zöldség­féléknél is. Novemberben itt jártak a felvásárló vállalattól, felmérést végez­tek, de azóta nem jelentkeztek. Ta­nácstalanok vagyunk, mi iránt lesz ke­reslet. Ez rányomja bélyegét a tagság hangulatára is, elbizonytalanodtunk, és mintha a tagjainkból is kiveszett , (Folytatás a 2. oldalon) Hósipka alatt (Fotó: Nagy László) Hát a szlovákiai magyarok? Bevallom, meghatódtam, amikor az SZNT nyilatkozatát olvastam a szlová­kiai németek kitelepítésével kapcsolatban. A reális történelmi visszapillantás, a józan elemzés, a nemzeti kisebbségek értékalkotó szerepének kiemelése, a közös haza fogalmának kihangsúlyozása csodásán hangzott. Az a határozott, meggyőző vélemény is megörvendezett, hogy elítéljük a múltban a német ki­sebbséggel szemben alkalmazott kollektív bűnösség elvét. A többségi nem­zetek az elmúlt évtizedek során bizony nem kényeztettek el bennünket ilyen hangvételű, kulturált, a kisebbségi problémakört érzékenyen-megértőn keze­lő állásfoglalásokkal. Tagadhatatlan, hogy példaértékű gesztusként értékel­hető ez a nyilatkozat. Az SZNT komoly lépést tett előre a magasabb fokú politikai kultúra felé — fogalmazódott meg bennem, amikor a tiszta lelkiismeret, a híd-szerep, a bará­ti kézfogás pótolhatatlan jelentőségét hangsúlyozta a nyilatkozat. Értesülve Frantisek Miklosko SZNT-elnök véleményéről, miszerint a "ma­gyar kérdés sokkal kényesebb probléma, ... sok a kölcsönös sérelem, ezért először közös bizottságot kell létesíteni, mert a problémákat csak közösen lehet megoldani" — hiányérzet fogott el. A gesztust, a többségi nemzet részé­ről az első, kezdeményező lépés újbóli elszalasztását fájlaltam. Hisz ez a nyi­latkozat — viszonyulási alapelveket tisztáz, cselekvési kiindulópontokat fo­galmaz meg. S ezeket nem adhatják alább a magyar nemzeti kisebbséggel szemben sem. Ezért fáj, hogy az emberiesség, a nagylelkűség és,a politikai kultúra szellemével ható megnyilatkozás a szlovákiai magyarság felé — ké­sik. ' Visszaidézve a nyelvtörvóny kapcsán felfokozott és széles körben táplált magyarellenes légkört, csak szomorúan állapíthatja meg az ember, hogy tár­gyilagosan beszélni-értékelni a magyar kisebbség történelmi hányattatásait, még napjaink Szlovákiájában is — háládatlan feladat. S erre a szerepkörre — népszerűségét féltve — nem mer vállalkozni egyetlen szlovák politikai erő sem. A totalitarizmus hagyománya ebben a kérdésben, úgy látszik, folytatódik. Például, ahogy régebben a szlovák sajtó szinte hadititokként kezelte a ki­sebbség soraiból kikerült élsportolók nemzetiségét. Emlékszem, mennyire megütköztem a Hlas ludu napilap 1989 tavaszán írt féloldalas néprajzi jellegű riportján is, amely a martosi népművészeti hagyományokról-értékekről szá­molt be. Az írásban még csak említés sem történt arról, hogy ez a sajátos néprajzi hagyomány magyar! Továbbra is tabu lenne a nemzeti kisebbségek értékalkotó szerepe? Vagy csak a magyarságra vonatkozna ez? Mint annyiszor, ismét csak a meg­válaszolatlan kérdések szaporodnak. Én reménykedem a józan, kulturált foly­tatásban. Hiszem, hogy az SZNT részéről hamarosan megtörténik a szlovákiai magyarság felé is a baráti kéznyújtás. (máló)

Next

/
Oldalképek
Tartalom