Szabad Szó - Libre Palabra, 1949 (5. évfolyam, 49-52. szám)
1949-04-01 / 51. szám
AZ UJ ÖÉVES TERV FELADATAI 3 00.000 uj ipari munkás beállítása, a mezőgazdaság gépesítése 5 00 gépállomás és 21.000 traktor üzembeállítása A magyar dolgozók hatalmas lendülettel igyekeznek biztosítani a hároméves terv meggyorsított végrehajtását és az üzemekből érkező jelentések szerint minden valószinüség szerint sikerülni fog a három évre kiszabott munkát két és fél év alatt teljesíteni. Ezzel lehetővé válik az új ötéves tervet már 1950 első havában megkezdeni. Az ötéves terv feladatait Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes a következőkép jelölte meg: „Az ötéves terv arra van hivatva, hogy az ország gazdasági és kulturális színvonalát öt esztendő alatt olyan mértékben emelje, amelyre ezelőtt évtizedek voltak szükségesek... 1948. folyamán az iparban, bányászatban és közlekedésben dolgozók száma több mint százezerrel nőtt és már jóval meghaladja az 1937/38-as év számait, öt év alatt nemzeti jövedelmünket több mint 60 százalékkal akarjuk növelni. Ezen belül a vaskohászatot, a vas-, fém- és gépgyártást, a kémiai ipart, a ruházati ipart meg akarjuk kétszerezni. Erre a célra csak magában az iparban 300.000 uj munkás beállítására lesz szükség. Ez egész szociális struktúránk megváltoztatását jelenti, mert az ötéves terv végén Magyarország iparosodó mezőgazdasági országból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országává válik.“ 500 gépállomás, 21.000 traktor „Az ötéves terv 1.250 községet fog bekapcsolni a villany-hálózatba és ezzel másfél milliónyi falu si lakost fog villannyal ellátni. Minden faluba bevezetjük a telefont. Az ötéves terv fokozni kívánja a mezőgazdaság gépesítését. A terv végén körülbelül 500 mezőgazdasági gépállomáson 21.000 traktor fog a falu rendelkezésére állni. Megkezdjük a mezőgazdaságban az aratócséplögépek alkalmazását. A szárazság elleni harcra az ötéves terv során 200.000 holdat veszünk öntözés alá. Hatalmas erdősítési, fásítási, talajjavitási munkákat tervezünk. Azonkívül uj mezőgazdasági termények bevezetését, elsősorban a gyapot termelését. Az ötéves terv hatalmas falusi lakásépítési programmal rendelkezik, 200 uj tanyaközpontot akar létrehozni. Hatalmas lendülettel kívánja fejleszteni a falusi szövetkezetek mozgalmát.“ A falu és a város életszínvonala „Mindezek a rendszabályok azt fogják eredményezni, hogy bár az ipari munkásság életszínvonala jelentékenyen megnő, a falu élet- és kulturszinvonala is erősen közelíteni fog a városihoz. A falu munkaeröfeleslegét, a parasztság fiait, leányait százezrével vonjuk be az iskoláztatásba, az ipari és gépesített mezőgazdasági termelésbe. Elég rámutatni arra, hogy az állami gépüzemek az ötéves terv folyamán 50.000 uj munkást követelnek, akiknek zöme természetesen a dolgozó parasztság köréből kerül ki.“ Az uj Magyarország építői: BEBRICS LAJOS közlekedésügyi miniszter «r Bebrics Lajos 1891-ben született, 1911-töl a vasútnál dolgozott. 1916-ban lépett a Szociáldemokrata Pártba és a vasutasok szakszervezetébe, ettől kezdve szerepet játszott a munkásmozgalomban. Az első világháború után Erdélyben élt és a bánáti vasutas szövetség titkára lett. Politikai okokból többször letartóztatták és hosszabb-rövidebb ideig börtönbüntetésre Ítélték. 1922-ben az erdélyi szakszervezeti tanács elnökének választották. Később elkerült az Egyesült Államokba, tagja volt az amerikai kommunista pártnak és az „Uj Előre“ cimü magyarnyelvű kommunista lapot szerkesztette. Forradalmi munkássága miatt 1932-ben kiutasították az Egyesült Államokból. A Szovjetunióba ment és ott 1937-ig mint vasutas dolgozott, később pedig a Szovjetunióban megjelenő magyarnyelvű „Igaz Szó“ szerkesztője lett. A háború alatt a szovjet rádió magyarnyelvű adásánál is dolgozott. 1945-ben jött vissza Magyarországra a Szovjetunióból és adminisztrativ államtitkár lett a Közlekedésügyi Minisztériumban, ahol Gerö Ernő miniszternek volt első munkatársa. Bebrics Lajosnak nagy része van a háborúban tönkrement magyar vasúti hálózat és felszerelés helyreállításában és a közlekedés megjavításában.
