Szabad Szó - Libre Palabra, 1949 (5. évfolyam, 49-52. szám)
1949-01-01 / 49. szám
12 SZABAD SZÓ meth Anna. Mint budapesti házmester és nyilas pártszolgálatos résztvett Budapesten az üldözöttek megkinzásában és kirablásában. Bentakovics Józsefné, Bentakovics házmester felesége. 1896-ban született Törteién. Apja: Palásti István, anyja: Fehér Erzsébet. Az urával együtt levő baloldali gondolkozásu egyéneket feljelentette és elhurcoltatta. Azok egyrésze ma sem került vissza. Berencsik Tamás (tart. hely: ism.), napszámos Észak-Komáromban született. A felszabadulás előtti időkben közel 50 embert gyilkolt le. Dr. Bessenyi Lajos (tart. hely: ism.), volt főispán. 1879-ben született, Nagyváradon. Tartózkodási helye: Ausztria amerikai övezete. Ügyvéd volt, majd később Sztójay debreceni főispánja lett. Mint Debrecen főispánja 1944-ben a legszigorúbb utasításokat adta ki a gettó felállítására és az üldözöttek megkinzására. A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség debreceni vezetője volt. Bibó Dénes (Tanna. Ausztria) gépészmérnök, 1896-ban született Kiskunhalason. Horthy Miklós kedvelt különítményes tisztje volt, aki a Prónaykülönitménvnek volt egyik vezetötagja. A Britannia-szálló pincéjében, a Kelenföldi laktanyában és a dunántúli városokban emlegették Bibó Dénes nevét rémülettel a baloldali gondolkodású emberek. Hírhedt munkásgyiilölö volt. Belépett a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségbe és különítményt szervezett Héjjas Ivánnal együtt a szovjet csapatok hátamögötti gyilkolására. Mint terrorista tiszt, a Somogyi—Bacsó gyilkosság egyik tettese volt. Birófalvy Zsigmond Ferenc, 46 éves, kolozsvári születésű könyvelő, tartózkodási helye ismeretlen. Böhönye községben a fegyveres nyilas pártszolgálatosok vezetője volt. Deportáltak vagyonát fosztogatta. Boda István (Ausztria), 1902-ben Mezőtúron született, nős, csendörtörzsörmester. Mint kegyetlenkedö csendörörmester baloldali egyéneket és üldözötteket kinzott meg súlyosan. Bodnár Lajos (ismeretlen), tanító, 1916 május 11-én Hajdúböszörményben született. Atyja Bodnár Bálint, anyja Kocsis Zsófia. Mint munkásszázadparancsnokhelyettes alárendeltjeivel szemben kegyetlenkedett. Bödök István (ism.), 1911 május 3-án Belováron született. Budapesten a Kékgolyó-u. 26. sz. alatt lakott. 1944 junius havában feljelentette Neumann Miksa borkereskedőt, hogy Keresztes Árpádné strómanként alkalmazta üzletében. Neumann sógornőjét a feljelentés következtében deportálták. Böhm Dezső (ism.), hentes és mészáros, 1900- ban született, atyja Böhm Károly, anyja Mateiger Etel. Újpesten volt mészáros. 1945 január 20-án Nyárád és Nemesszalók között Márton József és Pakott László pártszolgálatos társaival két zsidó férfit és nőt megkínzott, majd kivégzett. Bokor Béla (ism.), festőművész, 1889-ben született Budapesten. Atyja Bokor József, anyja Fehér Jozefin. Mint munkásszá'adhadparancsnok alantasaival kegyetlenkedett és agyonlőtte Balogh Géza munkaszolgálatost. Bornemissza Gábor nyomdaigazgató és főszerkesztő, a Centrum-nyomda vezetője. 1891-ben született Bohácson. Nyomdájában szervezett munkás nem dolgozhatott. A Virradat, a Reggeli Magyar Szó és a Déli Magyar Szó cimü jobboldali lapok kiadója és szerkesztője volt. A Virradat cimü uszitó hétfői újságjához egy zsidószármazásu budai mozistól kért 30.000 pengőt. Később a mozist kiemeltette üzeméből. Többször volt Hitlernél és kapott is a német nácivezértöl egy tökéletesen berendezett nyomdát ajándékba. Hírhedt uszitó nácipolitikus volt, aki fivérének, Bornemissza Géza miniszterségének »idején — csak zsidó kapitalistákkal és gyárosokkal kötött üzletet. Menekülésekor többmillió forint értékű rablót! kincset vitt magával. Boros András (ism.), Észak-Komáromban született. Mint kivégzö különítményes, a dunántúli deportáltakat gyilkolta le. Bosnyák Zoltán (Svájc) tanár. Szent Imre herceg-út 10. szám alatt lakott. A Harc cimü uszitó szennylapnak volt a felelős szerkesztője és a Zsidó-Kutatóintézet igazgatója, ö képviselte a faji teóriát a náci-magyar sajtóban. Botond Pilhoffer István (Ausztria, Prienbach Eggenfeld járás. Hering vendéglő). 1913-ban született Székesfehérvárott. Volt csendörszázados. Mint csendörtiszt korán Szálasihoz csatlakozott. 1944-ben a Nemzeti Számonkérö Szék fehérmegyei parancsnoka lett és százával végeztette ki a baloldali gondolkodású munkásokat és üldözötteket. Bottka Sándor (ism.), pincér, 40 éves. Győrött a nyilaskeresztes párt egyik vezető tagja volt, propaganda beszédei következtében sok embert legyilkoltak a dunántúli városban. Brandt Jakab (Németország), volt országgyűlési képviselő. Basch Ferenccel együtt a magyarországi Volksbund egyik vezetője volt. A magyar országgyűlésben a népellenes törvényeket hirdette és követelte, hogy a magyar volksbundisták különleges elbánásban részesüljenek Magyarországon. Brandt Rudolf (Németország), német állampolgár, a kaposvári deportálások egyik résztvevője volt Appelt Ferdinánd blombergi lakossai együtt. Von Brunhof Kurt (Berlin), a budapesti német követség volt sajtóattaséja. Weesenmayerrel együtt előkészítője volt az 1944 október 15-i nyilas lázadásnak. Szálasi kebelbarátja. Budaházy Károly (ism.), Érsekkomáromban
