Szabad Szó - Libre Palabra, 1948 (4. évfolyam, 38-48. szám)
1948-12-01 / 48. szám
14 SZABAD SZA „Gróf“ Andrássy Imre. 1891-ben Velejtén született, nős, két gyermek atyja, volt földbirtokos és bankigazgató. Atyja Andrássy Sándor, anyja „gróf“ Eszterházy Mária. Már az 1940-es években egyike volt a legtulzóbb és leg jobboldalibb arisztokratáknak. Legjobb és legbizalmasabb barátja volt az azóta elitéit dégi földesúrnak, „gróf“ Festetich Sándornak. A német megszállás után a „Friss Újság“ cimii napilapot a nyilas eszmék szolgálatába állította, mint a vállalat tulajdonosa, elbocsátotta a baloldali érzelmű alkalmazottakat, és fasiszta beállítottságú újságírókat vett fel, akiket a németeket dicsérő cikkek Írására kötelezett. Az első magyar arisztokrata volt, aki 1944 október 15-én nyilas karszalaggal és hatalmas pisztollyal járt az utcán és hivatalában. A nyomdavállalat igazgatóját, dr. Zolnay Lászlót feljelentette a nyilasoknál. A körülzárás elöl a vállalat 615.000 pengőt kitevő kasszáját magával vitte Németországba. Antlfinger Mátyás, 1901-ben, július 3-án született Kisdorogon, Atyja Antlfinger Mátyás, anyja Friedl Madolna. Brutális és mindenre elszánt keretlegény volt. Résztvett az Ukrajnában lévő 104|5. és 104]6. számú munkásszázad tagjainak teljes kiirtásában. Többszázszoros gyilkos. Apazeller János, 1922 október 31-én született Kurd községben. Földműves. Mint a 104|7. tábori munkásszázad keretlegénye az 1942-es és 43-es években a keleti harctéren több orosz és zsidó munkaszolgálatost kivégzett. Hírhedt hóhéra volt ?. sváb Apazeller Ukrajnának. Appelt Ferdinánd, német állampolgár, mint Kaposvárra delegált „zsidószakértö“, végrehajtotta a kaposvári zsidótlanitást. Deportálás előtt a kaposvári gettót többszörösen kifosztotta. Dr. Arany János orvos. 1900-ban Dombovárott született, nős, apja Arany János csurgói lakos, Csurgón a nyilas-párt vezetője volt. Ö szervezte me:; a nyilas pártszolgálatosokat. Aranyossy János. 1914-ben született Brassóban. Apja Aranyossy Gyula, anyja Timár Rozália. 1944 októberében Budapesten a Szász Károlyutca 6. számú házban lakott. Itt több üldözöttet feljelentett a nyilasoknál és elhurcoltatott, akik még a mai napig sem tértek vissza. Arndt M„ német állampolgár. Budapesten mint SS-katona és Gestapo-besugó teljesített szolgálatot, később a Gestapo kerületi parancsnoka lett. Zsidókat hurcoltatott el és kifosztotta őket. Arnóczky Sándor, gyógyszerész, 1914 március 18-án született Újpesten. 1945. év elején Győr mellett a 212. hadikórház beosztott gyógyszerésze volt. Résztvett a dunántúli deportáltak Németországba való hurcolásában. Arnold Richard, 47 éves fogtechnikus. Nős, sopronfertöfehéregyházi lakos. 1944 októberében a nyilaspárt csongrádmegyei vezetője lett. Uszitó beszédeket tartott a háború továbbfolytatására és az üldözöttek legyilkolására. Ács Zoltán. Szálasi mint megbízható párttagot Ács Károly ezredes mellé, mint a faügyek kormánybiztoshelyettesét nevezte ki. Ebben a beosztásban főnökével, Ács Károly ezredessel együtt százezrekre menő értékeket tulajdonított el. Andreidesz János, 1901 október 10-én Szepestapolcán született. Foglalkozása nagybérlő. Bérlete megművelésére munkaszolgálatosokat igényelt, akiket durván bántalmazott s akiket ingyen, étlen-szomjan dolgoztatott. Arkosi Bertalan. 25 éves kereskedösegéd, Fehérgyarmaton született. A györszentmártoni járás nyilas járásvezetöje volt, sok embert deportáltatott. Bábli János. 1891 december 8-án Pusztavámon született. Nős, földműves. Atyja Bábli Jakab, anyja Winter Teréz. A Volksbund körzeti vezetője volt. 1945. év elején résztvett a Pusztavámon történt szörnyű vérengzésben. Közel 200 zsidó munkaszolgálatost gyilkoltatok le. Bajusz István, ügyvédi irodavezető, 1902 július 28-án Budapesten született, nős. Atyja Bajusz Károly, anyja Tabóf Anna. 1944-ben Solton mint a nyilaspárt községvezetöje működött. Baila József. Kőművesmester. 1899 április 30-án Érsekújvárok született. Atyja Baila József, anyja Szudor Mária. 1944—,-45-ben az érsekújvári deportálás egyik vezetője volt. Ifj. Balázs István. Kereskedösegéd, 1927 június 7-én Kölcsecsicsalon született. Tabón élt. Apja Balázs István, anyja Kesery Eszter. 1944-ben belépett a nyilas halálfejes légióba, majd a német SS-be. Gyilkosságokat, rablásokat követett el. Kákos István, gépkocsivezető, 1902 körül született Losoncpálfalván. 1945-ben Bábli Jánossal együtt résztvett a pusztavámi tömeggyilkosságban. Balogh Illés, cipészsegéd. Berencsi Tamás, Boross András és Budaházy Károly pártszolgálatosokkal együtt dunaparti kivégzésekben vett részt. Bánföldi (Novák) József, földműves, 1909-ben Tiszafüreden született. Atyja Novák József. A szolnoki koncentrációs tábor keretlegénye volt. Az üldözötteket kínozta és kirabolta. Bánky Elemér. Tartalékos hadnagy, rákoshegyi lakos. A 104,5. és a 104|6. munkásszázad parancsnokhelyettese volt. Saját maga is résztvett a két munkásszázad teljes kiirtásában. (Folytatjuk).
