Szabad Szó - Libre Palabra, 1948 (4. évfolyam, 38-48. szám)

1948-01-01 / 38. szám

SZABAD SZÓ 5 MEGKEZDŐDNEK AZ ELŐ KÉSZÜLETEK AZ 1848-as SZABADSÁGHAR C CENTENÁRIUMÁNAK ARGENTÍNAI ÜNNEPLÉSÉRE A magyar kormány helyesléssel fogadta a "Szabad Szó”-ban nyilvánosságra hozott javaslatot Az 1848-as szabadságharc centenáriumának meg­ünneplésére nagyszabású előkészületek folynak már úgy jjjszakamerikäban, mint a külföld minden más nagy magyar központjában; Argentínában ed dig késett egy nagyszabású akció megindítása, mert az egész magyar kolónia összefogására hivatott sze­mélyiség, a magyar köztársasági kormány képvise­lője még nem volt körünkben. Délamerika demokratikus magyarjainak a cen­tenárium megünneplésében való részvételére vo­natkozóan dr. Székely József, a, “Szabad Szó’’ fő­szerkesztője részletes tervet dolgozott* ki és azt múlt év junius 1.-én a washingtoni magyar követ­ség utján megküldte dr. Mihályfi Ernő miniszter­nek a levelet azonban Szegedy-Maszák Aladár kö­vet, aki abban időközben csatlakozott az áruló Nagy Ferenc volt miniszterelnökhöz, nem továb­bította Budapestre. Julius 23..án újabb levélben küldtük el javas­latunkat dr. Mihályfi miniszterhez, ezúttal a “Sza­bad Szó’’ hazatérő technikai munkatársa utján, aki javaslatunkat átadta az illetékes helyen. A tervezetben javasoltuk: 1. hogy Argentina demokratikus magyarjai a 48-as forradalom századik évfordulóján, 1948 már­cius 15.-én ünnepélyes formában helyezzenek egy bronz emléktáblát Czetz tábornok buenosairesi síremlékére magyar és spanyol nyelven, 2. nyomassák ki könyvalakban Czetz tábornok eddig kiadatlan emlékiratait, 3. vegyék jelképes örökbefogadással pártfogásba Czetz János tábornok szülőhelyét: Gidófalvát. Argentina demokratikus magyarjai vállalják el ennek a kis székelyföldi helységnek támogatását, adományaikkal segítsék elő Gidófalva lakosainak: székelyek, románok, örmények, zsidók kulturális és szociális helyzetének emelését. Részletesen kifejtettük a terv politikai és kul­turális jelentőségét és hangoztattuk, hogy javas­latunkat végrehajtás céljából a kormány és hivatott képviselőinek rendelkezésére bocsátjuk. A Tájékoztatásügyi minisztérium tanulmányozás alá vette a javaslatot és néhány nappal ezelőtt kaptuk meg a minisztérium 8480/1947 T. M. számú válasziratát, amely a következőkép hangzik: F. évi julius hó 23-án kelt soraira vála­szolva közlöm, hogy Czetz János és Asbóth Sándor tábornokok szülővárosainak jelképes örökbefogadására vonatkozó javaslatát igen jó gondolatnak tartom. Természetesen — amint arra a javaslat is tekintettel van — rendkívül kell, ügyelni arra, hogy Gidófal­va örökbefogtidfca a magyar-román ba_ rátság minél fokozottabb hangsúlyozásával és oly módon történj éík, hogy az román nem­zeti érzékenységet semmi körülmények kö­zött sem sértsen. Amennyiben az argentin állampolgársággal biró magyarság van elő­térben — melynek soraiban bizonyára igen nagy számmal vannak erdélyi származásúak — az elgondolás nézetem szerint kivihető. Erre vonatkozólag azonban a kezdeménye, zésnek az argentínai magyarság köréből, az ottani román diplomáciai képviselet igény­­bevételével kell kiindulnia. Időközben megállapítottam, hogy Asbóth Sándor 1810. december 19-én Keszthelyen született, illetve kereszteltetett meg. A vo­natkozó anyakönyvi kivonatot is beszereztem és azt — esetleges további felhasználás cél­jából, — csatoltan megküldöm. A miniszter rendeletéből: dr. HTJSZTI DÉNES miniszteri tanácsos. * -A magyar kormánydelegáció megérkezésével meg van a lehetőség úgy ezen terv, mint minden más célravezető javaslat megvalósítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom