Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)
1947-08-01 / 33. szám
SZABAD SZÓ 3 A 48-AS SZABADSÁGHARC EMIGRÁCIÓJA EGYÜTT DOLGOZOn A SZOCIALIZMUS ÚTTÖRŐIVEL Megtalálták Szemere Bertalan 48-as miniszterelnök és Marx levélváltását A magyar tudományos kutató munka, rövid idővel a felszabadulás után, nemzetközi vonatkozásban is jelentős eredménnyel indult: a Budapesti Egyetemi Könyvtár Szemere-hagyatékában megtalálták Marx Károly kilenc levelét, az első független magyar kormány belügyminiszteréhez, a későbbi miniszterelnökhöz. A leveleket Marx Károly 1859—1860 között irta Londonból, ahová párisi emigrációja után költözött. (A német reakció győzelme Marxot már 1848-ban menekülésre kényszeritette). Szemere Bertalan a kilenc Marx-levél keltezéze idején Párisban ette a száműzetés kenyerét, magyar borok eladásával foglalkozott, de politikai tevékenysége a magyar szabadságmozgalom érdekében egy pillanatra sem szűnt meg. A levelek arról tanúskodnak, hogy Marx együtt érzett a magyar szabadság ügyével és becsülte Szemerét. Sőt nagy kedvességgel segített is neki: támogatta abban, hogy angol kiadót találjon munkája számára és borait az angol piacon elhelyezhesse. A kilenc Marx-levél jelentőségének kiértékelése a magyar szabadságmozgalom szempontjából természetesen nem lehetett teljes, mert nem ismertük az ellenleveleket, azaz a magyarországi kutatóknak nem állott rendelkezésükre Szemere Bertalan levél-sorozata Marx Károlyhoz. Éppen ezért, amikor Mátrai László, az Egyetemi Könyvtár igazgatója, az eddig merőben ismeretlen kilenc Marx-levelet fényképmásolatban megküldötte a moszkvai Marx- Engels-Lenin Intézetnek, azt kérte, hogy amennyiben az ö archívumok Marx-hagyatékában Szemeréhez írott levelek szerepelnek: küldjék meg azokat nekünk. A napokban megérkezett a moszkvai Marx-Engels-Lenin Intézettől Szeme re Bertalan 25 Marxhoz irt levelének fotókópiája, sőt Marxnak egy Szeme réhez irt ----- előttünk eddig szintén ismeretlen — levele is. Ezzel megszületett a lehetőség az értékes történelmi dokumentumok teljes, tudományos feldolgozására. • 1852—1860-ból A 48-as szabadságharc százéves évfordulójára több rendkívül érdekes könyv kiadását készítik elő. Az egyik sajtó alatt lévő nagyjelentőségű műről Lestyán Sándor, a kiváló publicista a következő cikket irta: Szabadságharcunk — hiába állapították meg a Habsburg-idök történetiről az ellenkezőjét — nem bukott meg a világosi fegyverletétellel. Kossuth Lajos, Szemere Bertalan és a magyar emigráció forradalmárai — bár nagyrészt külön utakon és más-más vonalon — de tovább dolgoztak a szabadságeszméért. Az elmúlt idők történetírása természetesen nem fordított erre gondot, sőt éppen a legforradalmibb emigráciős megmozdulásokat hallgatta agyon; ezek között is a legjelentősebbet: Marx Károly és Szemere Bertalan kapcsolatának kellő megvilágítását. A demokratikus újjászületésben újjá kell .születnie a magyar történetírásnak is, a kutatómunkának fokozottan ki kell terjednie minden irányban, hogy a mulasztásokat pótolhassuk. Külön szerencséje ennek a meginduló munkának, hogy a moszkvai Marx-Engels-Lenin Intézet megőrizte és most rendelkezésünkre bocsátotta a 25 Szemere-levelet, mert igy lett egységes a kép, amit az Egyetemi Könyvtár kilenc Marx-levele eddig csak körvonalazott. Nem célunk, hogy ebben a beszámolóban elébevágjunk az immár teljes Marx-Szemere-levelezés tudományos feldolgozásának. Egy napilap szükreszabott keretei meg sem engednék nekünk. Ám Mátrai László, a tudós és lelkes könyvtár-igazgató szívességéből futó bepillantást nyerhetünk a Moszkvából érkezett 25 Szemere-levélbe s egy futólagos szemlélet is elég ahhoz, hogy a magyar szabadságharc születésnapjának kilenc venkilencedik évforduló ján tárgyilagosan megállapíthassuk: egy uj Szemere Bertalan áll elénk, az a Szemere Bertalan, aki a nemzetközi reakció elleni küzdelemben Marx Károly társa volt. A huszonöt Szemere-levélböl elsősorban az derül ki, hogy Marx Károly és az emigráns magyar forradalmi miniszterelnök sokkal korábban került egymással kapcsolatba, mint az eddigi kutatómunka hitte, vagyis az 1859— 1860-as években. Bár a kézirati hagyaték körül még lesznek datálási problémák: bizonyosnak látszik, hogy Szemere Bertalan először 1852-ben lépett érintkezésbe Marx Károllyal és felhívta a figyelmét egyesekre, akik — mint fizettek kémek — veszélyesek lehetnek személyére és arra a forradalmi szervezkedésre, amit képvisel. Ezekben az években — az 1850-es évek eleién — éppen az erős spionázsveszedelem miatt nem is érintkeztek sűrűn, levélváltásuk ritka, nyilván csak alkalmakra szorítkozott, amikor megbízható futár állott rendelkezésre, Párisban is, Londonban is. Szemere első leveléből (a 25 közül) kiderül: tudta, hogy ö is erős megfigyelés alatt áll Párisban. „Érthető okokból jelenleg nem léphetünk érintkezésbe' ', — irta Marx Károlynak francia nyelven. A későbbi levelezés során megállapodtak, hogy álnéven Írnak egymásnak. Marx Károlynak az Egyetemi Könyvtárban felfedezett kilenc levelén — mint annakideién megírtuk — az aláírás csak egvszer „K. Marx", nyolc esetben „A. Williams“. Szemere Bertalan álneve a leveleken „Frank". Williams és Frank levélváltásának külön érdekessége, hogv nemcsak a magvar forradalmi törekvések Szemere által képviselt szempontjait tárja elénk, hanem jelentős, ui adatokat hoz napfényre Marx egyik legnevezetesebb miive, a „Herr Vogt“ történetébe vonatkozóan is. Marx adatokat kért Szemerétöl a ..Herr Vogt“ megírásához, miután Vogt professzor támadáséira szándékozott felelni, s az Kossuthra és Klapkára is sűrűn hivatkozott,. Szemere értesítéseit Marx — az előbb említett vonatkozásban — fel is használta. • Ha össze akarjuk foglalni a 25 Szemere-levél és az immár 10 Marx-levél egybevetett adatait ’■— márpedig jelen.
