Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)

1947-01-01 / 26. szám

10 SZABAD SZÓ birkaólban voltak elszállásolva. Hogy hányán voltak, nem tud­juk. Február 14-én hajnalban meg­jelent ott egy Hüttner (vagy Jüttner) nevű hadnagy ( vagy főhadnagy) egy szakasz katoná­val, akik minden további beveze­tés nélkül véresre verték a fog­lyokat. A katonák szerint akik később beszéltek róla. határozott gyilkolási szándékkal jöttek az akkori rémségek táborából, Haj­­máskérröl. Jüttner valahonnan is­merte Gyula bátyámat és főleg őt szemelte ki áldozatának. Gyu­lát szörnyen megcsonkították, — majd Márton is. Végül mindket­tőjüket sok-sok lövéssel valóság­gal ronccsá lőtték. A gyilkosságot a többi foglyok is látták, hisz ugyanakkor őket is verték, kínoz­ták. A holttesteket Molnár József szekerén vitték a temetőbe és be­dobták őket az árokba. Molnár szégyenteljesen gúnyolódott a ha­lottakkal. A gyilkosok röhögtek. Azután egy Kiss nevű ember (Koki-Kiss) pincéjébe mentek mulatni. A nap ünnepelt hőse Jüttner, Horthy hadnagya volt. Egy Burján nevű pápai munkás, egy Vörös nevű ajkai (Veszprém megye) vasutas és egy öreg ka­nász, Csányi bácsi, mint szemta­nuk beszélték el nekünk a részle­teket. Az ő segítségükkel szedtem össze az adatokat akkor melegében és mindeddig féltve őriztem ezt a gyilkos névjegyzéket. A gyilkos­ságban a következő egyének vet­tek részt: (a keresztneveket nem tudtuk annak idején feljegyezni, csak a vezetékneveket s azt, hogy hova valók voltak az illetők) — Horváth, Csögle; Szálkái Borhi­­da; Kolompár, Mezöszentgyörgy; Kiss (Koki-kiss) Kádárta; Hor­váth, Szilasbalhás; Bauer, Jákó; Horváth, Mezőlak; Kapa, Vadász Mihálvháza, Vághi; Jüttner, vagy Hüttner hadnagy (vagy fő­hadnagy), állítólag Balaton-Ke­­nesei. Édesanyámmal aznap délben érkeztem Veszprémbe, megláto­gatni a fogoly fiukat. Négyen vol­tak lefogva a családból: Márton, Gyula, Sándor és István. Itt tud­tuk meg a suttogásból, hogy mi történt Kádártán. Kétségbeeset­ten rohantunk a helyszínre. A halottakat a temető árkában talál­tuk meg. Egy öreg kanász, aki egyben temető-csősz is volt, Csá­nyi bácsi kapott parancsot, hogy ássa el őket. Mif édesanyám és én, hántoltuk el a drága fiukat. Gyu­la feje valósággal szét volt ver­ve. Szájában egy darab kenyér, ami bizonyítja, hogy a gyilkosok orvul, váratlanul kezdték el a ve­rést. Huszonhét év múltán most is felsírok, ha egy darab olyan ke­nyeret látok, amin ott a harapás nyoma. A falu parasztjai fel vol­tak háborodva, de nem mertek szólni. Mindenki részvéttel volt, de senki sem mert segiteni. Tél volt, a halottakat ruháikba ta­karva temettük el, mi pedig fáz­va, sirva jártunk. Édesanyám se élő, se halott nem volt már a fáj­dalomtól. A falu református papjához fordultunk segítségért. Valóság­gal kidobott bennünket. Vigasz helyett azt dörögte, hogy igenis megérdemelték a földi büntetést és az Isten színe előtt még külön kell, hogy számoljanak kommu­­nistaságiikért. A temetést megta­gadta, pedig mások is kérték rá. Végül egy gazdag paraszt ember, aki bátor volt és nekünk ebben a borzalmas helyzetben szállást adott, kényszeritette rá. De a gyászbeszéd káromkodás volt, nem ima. Anyám összeesett, én rákiál­tottam a papra, hogy azonnal hagyja abba a szertartást és ta­karodjék el. De azért csak foly­tatta. Dicsérte a “földi igazság­ig. Bethlen István Buenos Airesben Lapzártakor kapjuk a hirt, hogy ifj. Bethlen István, Beth­len volt miniszterelnök fia Bu­enos Airesbe érkezett. szolgáltatás” eszközeit, Horthy darutollas katonáit. A pap névé­­re nem emlékszem. Az elhanto­­lás után visszamentünk Veszp­rémbe. A népek itt is felháboro­dással tárgyalták a hirt, már min­denki tudott róla. Azt tanácsolták, hogy menjünk azonnal az ügyész­hez, mert az ilyen “hazafias fele­lőtlen eseteket” nem szokták ma­guktól megtudni. Felszegi (vagy Felsí¡eghy) ügyész tényleg “nem tudott ’ ’ az esetről. Csodálkozott a hir vételén, azután gúnyolódott és fölényesen elküldött bennün­ket. Megtagadta a kiskorú István öcsém szabadlábra helyezését hogy a temetésre elmehessen. Még szu­­ronyos kísérettel sem volt haj­landó elengedni. # A fehér terror 29 pápai mun­kás életét oltotta' ki. 27-et Deve­­cserben gyilkoltak meg, kettőt, az én testvéreimet, Kádártán. Nem a, bosszúvágy hajt, hanem az igaz­ságérzet : állítsák a Népbiróság elé az 1918jl9.es forradalom már­­tirjainak gyilkosait. A pápai 29 munkás gyilkosai ellen készek va­gyunk tanúságot tenni. LEGGYORSABBAN kaphatják meg magyarországi rokonaik a legtáplálóbbb és legizletesebb élelmiszereket Budapesten levő raktárunkból 1 kg. nyerskávét, 1 kg. tejport 1 kg. cukrot, 625 gr. szardi nia olajban y2 kg. növényzsirt, y2 kg. makarónit 200 gr. csokoládét, 100 gr. szappant RENDELJE MEG MÉG MA! S. A, Segismundo Wolff Ltda. MORENO 411. félemelet U. T. 33- 3334 Hivatalos órák: d. e. 10—12 és d. u. 3—6 között

Next

/
Oldalképek
Tartalom