Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)
1947-07-01 / 32. szám
14 SZABAD SZÓ EGY IGAZ EMBER EMLÉKERE Abban a sokrétegű csoportban, amelyből az argentínai magyar kolónia öszszetevödik és amelyben sokan egymást akarják olcsó politikai szólamokkal tulkiabálni, jól eső kivétel volt Buenos Airesben Köszegfalvi Endre tiszta demokrata, komoly egyénisége. Manapság, amikor oly sokan igyekeznek kemény könyökkel, nagy hanggal hazafelé sandítva politikai érdemeket szerzni, jól esik viszszagondohrunk a "tanár urra’’, ki élete példájával, hosszú évek szenvedéseivel s végül itteni emigrációja alatti tanításaival tett hitet legnemesebb meggyőződése melett. Az e század eleji legjobb magyar intelektuálisok közé tartozott. Nem volt "hivatásos politikus”, pártember, de erős meggyőződésű antifasiszta volt. Nagy műveltsége, folytonos tanulási vágya nem elégedett meg a napi problémák fejtegetésével, sem szaktudományának, a matematikának kereteivel, hanem érdeklődési körébe vonta a zenét, a természettudományokat, a szociológiát, mindazt, amit értékesnek tartott embertársai s elsősorban szeretett magyar népe számára. Kunfi Zsigmond, Szabó Ervin és Ágoston Péter szükebb baráti köréhez tartozott s velük együtt érezte meg az uj idők viharát. Velük együtt szerette volna azokat a gazdasági és szociális reformokat megvalósítani, amelyek Magyarország demokratikus fejlődését biztosították volna. Köszegfalvi Endre a tanári pályán működött s rajongott hivatásáért. Még az első világháború előtt beutazta Európa fontosabb országait és tanulmányozta viszonyaikat és intézményeiket. Végigküzdötte az első világháborút, majd Kunfi meghívására, mint tankerületi főigazgató igyekezett nevelési reformjait megvalósítani. Az elenforradalom kitörésekor reá is lesújtott a fehér terror, börtönbe hurcolták, megkinozták és a hazaárulás vádjával bélyegezték meg azt a férfit, kinek szive minden dobbanása a magyar népért vert. Menekülése utján Buenos Airesben telepedett le s itt szenvedte végig az idegenbe szakadt magyar szellemi munkás keserves életét. De sohasem panaszkodott. Argentina, magyarjai valahogy megérezték ennek a zárkózott embernek szellemi fölényét, lelki tisztaságát, tisztelettel és szeretettel vonzódtak hozzá, ö mint népapostol járt köztük, egyre csak tanította őket-. Ismeretterjesztő előadásokat tartott, énekkart szervezett és vezényelt s tökéletesen megtanulva uj hazája nyelvét, spanyolra oktatta honfitársait. A magyar reakció itt sem hagyta nyugton. Nyelvtanfolyamait be kellett szüntetnie, de Köszegfalvi Endre Inem csüggedt és megtalálta a módot, hogy az itt élő magyarokat az igaz demokrácia szellemében nevelje. Lapot alapított és annak hasábjain hirdette azokat az eszméket, amelyek annyi véráldozat után most vannak a megvalósulás utján. Nagy műveltsége tárházát nyitotta meg lapjának olvasói előtt, kik megértéssel, lelkesen siettek táborába. Még hosszú, kinos betegsége alatt is folytatta a szerkesztés trehéz, felelősségteljes munkáját és a toll valóban csak halálos ágyán' hullott ki kezéből. A csaknem három évig megjelent "Délamerikai Magyar Újság” volt az első antifasiszta magyar újság Délamerikában és ez a tény Köszegfalvi Endre elvitathatatlan érdeme. A "Szabad Szó” szerkesztősége kegveletes kötelességének érzi, hogy feliidézze ennek az igaz embernek és példás jellemű demokrata publicistának emlékezetét, aki az eszme önzetlen, lelkes harcosa, minden igaz ügy bátor védelmezője volt és akit tragikus sorsa megakadályozta abban, hogy megélje a szabad magyar köztársaság újjászületését. Ha a newyorki “AZ EMBER”-re előfizetni akar forduljon a lap buenosairesi szerkesztőjéhez: JÁNOS ANDOR, LAVALLE 684 DJ dekoráció 2 zenekar 6 énekesnő ISABEL es ADRIANE pesti dalokkal líla/ faiV AMERICAN BAR Délután 18 órától egész éjjel nyitva LAVALLE 684 Dr. Klein László gyomor- és máj-specialista Onda corta Diatermia és Ultra violet-kezelések Rendel: hétfőn, szerdán és pénteken d. u. 4-7éra között SANTA FE 1391 T. A. 44-9493 SZERETET-CSOMAGOK küldését vállaljuk Európa bármely országába. Úgy élelmiszerek, mint használt és uj ruhanemüek küldhetők a közismert által. SAN MARTIN 459 T. A. 1558
