Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)
1947-03-01 / 28. szám
SZABAD SZÓ 11 HARC AZ ÖRÖKIRO KÖRÜL Három kontinensen versengenek egy buenos airesi magyar találmányért Három kontinens világlapjaiban tij autótípusok és uj szépitöszerek nagystílű propagandáját túlszárnyalja az utóbbi időben az örökiro töltőtoll szédítő reklámja. Egy iró-szerszámból, egy köznapi használati cikkből divatos luxuscikk lett, amelyet annál jobban vesznek, mennél magasabb az ára. Régi rendszerű olcsó töltőtollal Írni nem elegáns. Az arany örökiro emeli a hitelt. Ha egy csekket arany “esferográficus” örökiro töltőtollal ir alá egy fiatalember, akkor a bankpénztáros látatlanban kifizeti a csekket. Északamerika legtekintélyesebb és legelterjedtebb közgazdasági szaklapja, a “National Business” érdekes cikkben mutatja be az örökiró-pszihózis tüneteit: 1946- ban nyolc millió örök iró töltő tollat adtak el, most vadul emelkedik a láz és a szakértők 1947 évben 16 milliónál több örökiro •eladását veszik biztosra. A napi produkció: 60.000. Az Unióban az Eversharp, Reynold, Parker és Sheaffer cégek áldoznak milliókat a szédítő reklámra. Az egyik gyár 15 évre garantálja a töltő toll használhatóságát újratöltés nélkül, a másik szerényen három hónapot biztosit csak. Hirdették, hogy a csodatoll ir a sztratoszférában és a tenger fenekén, sőt a háború alatt az ejtőernyős katona zuhanás közben írhatta meg vele helyzetjelentését vagy végrendeletét. Egy ötletes gyáros minden konkurrensét lehengereli: a “rakéta-örökiró” hirdetésével, mely 1091.99 dollárba fog kerülni, de csak kilenc év múlva lesz kész, de addig is az ő jelenleg kész örökiróját ajánlja, amellyel tényleg írni is lehet... Reynold a múlt évben 26 millió dollárt fektetett be az örökiro gyártásba és eladásba és egy év alatt két és félmillió dollárt keresett tisztán. Igaz, hogy Reynold nem válogatós az eszközökben. Reynold nem az örökirót találta fel, hanem annak a módját, hogyan lehet egy zseniális találmányt úgy leutánozni, hogy a feltalálónak ne kelljen a pa tentért fizetni. Reynold 1945-ben Buenos Airesben járt és a kezébe került Biró László örökiro töltőtollának egy példánya. Repülőgépen visszatért NewYorkba és mialatt kémikusok és technikusok dolgoztak Reynold laboratóriumában a magyar feltaláló töltő tollának lemásolásán, azalatt Reynold ügyvédei kieszelték, hogyan lehet kijátszani a patenttörvényt. És inig Eversharp készülődött hónapokkal előbb meg kezdett munkával saját örökirójának piacra vetésére és sokezer dollár befektetéssel megkezdte az uj csoda-toll reklámját, hirtelen megkezdte Reynold a toll árusítását és learatta E,versharp előtt az első sikert. A Reynold örökiro ára 12 és fél dollár volt, de nem érte meg a felét se. 7 hónap alatt 104.000 tollat vittek vissza a vásárlók. Ezeknél az örökiróknál pár hónap alatt lejárt a csodatoll életideje. Ez nem zavarta Reynoldot. A mikor a gyártást elkezdte, 26.000 dollár volt egész tökéje, de 848.000 dollárt fektetett be ez a nagystílű spekuláns az első évben hirdetésekre. 33.000 dollárt osztott ki legjobb eladók jutalmazására. A Parker-cég 300 millió dollárt fektetett be — az amerikai reklám iroda “szavahihető” állítása szerint — saját örökirójának elkészítésére. Magyarországon is megkezdődött már a harc az örökiróért. De Budapesten — természetesen — politikai színezete van az ügynek. Pesten “Akron” örökiro neve alatt jelent meg nemrég a csoda-Parker az 1946 évben 20 millió dollár forgalmat csinált példátlan propagandája segítségével. — Parker reklámfőnöke szerint a konkurrensek ugyanezen idő alatt alig egy millió dollár forgalmat csináltak. A magyar találmány ügyes másolói egymás ellen folytatnak közben patent-pereket. így Raynold egy millió dollár kártérítést követel patentje megsértéséért Eversharp és Faber cégektől. Közben a három cég egy év alatt újabb 13 millió dollárt fektet be a propagandába, amit természetesen beh kalkulálnak a csodatoll árába és igy azt is a vevővel fizettetik meg. A délamerikai magyar találmányt 1944 év őszén az Eberhard Faber cég szerezte meg legális utón. így Argentínába is jutott a feltalálóknak a dolláresöböl. Mi az örökiro titka? Elsősorban egy kémiai probléma megoldása: olyan tintát kellett előállítani, amely könnyen folyik, nem szárad be ás minden körülmény között, minden anyagra ir. A kémiai feladatot Biró György oldotta meg. A második: a technikai probléma. A toll helyét egy chrom-acélból készült milliméter átmérőjű kis gömb foglalja el, amely egy kis aeéltartóban szabadon mozog és amint az írásnál a megfelelő nyomást kapja, a vékony belső tartályból kapja a tintát. Ez Biró László technikai ötlete. A legnehezebb volt a pénzügyi megoldás: hogy lehet két pénztelen magyar emigráns találmányához tőkét szerezni. Ezt a két feltaláló találékony barátja, Meyne •Tános oldotta meg. toll, amely azonban nagy csalódást hozott, mert rövid idő alatt felmondta a szolgálatot. A találmány tulajdonosa hivatalosan özv. Ilerzfeld Zsigmondné, a Pharmacia cég főrészvényese, Szudy Im-Politikai szenzációk — a magyar örökiro körül
