Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)
1947-03-01 / 28. szám
SZABAD SZÓ 3 A horthysta összeesküvők a Népbiróság előtt A budapesti Népbiróság előtt rendkívül nagy érdeklődés mellett folyik a horthysta összeesküvők elleni hazaárulási per fötárgyalása. A vádirat hatalmas bizonyító anyag feldolgozása alapján mutatja ki dalnoki Veress tábornok és ^¿rsainak bűnösségét és halálbüntetést követel az összeesküvés kezdeményezői és legfőbb irányitói ellen. A hazaárulási per 195 vádlottja ellen több csoportban folytatják le a büntető eljárást. Az első csoportban a “hetes bizottság” tagjai vannak és a bűncselekmények súlya szerint most állítja össze a Népügyészség a vádlottak kővetkező csoportjait. Az összeesküvés vezetői a bizonyitékok felmutatására nem tagadhatják tettüket, csak azzal igyekeznek .védekezni, hogy ők erőszak alkalmazása nélkül akarták a régi törvények rendjét visszaálitani. Ezt a védekezést értéktelenné teszi az a bizonyított tény, hogy a “fövezérség” úgy az országban, mint Ausztriában ellenforradalmi hadsereget toborzott a horthysták és nyilasok között. A “hetes bizottság” tagjai közül eddig csak Szentmiklóssy vezérkari őrnagy jelentette ki a Népbiróság előtt, hogy bűnösnek érzi magát a demokratikus állami rend és a köztársaság megdöntésére irányuló tevékenységéért. Franco tábornok fegyvert Ígért A jugoszláv hírszolgálati iroda jelentése szerint a horthysta őszszeesküvés egyik diplomata tagja kapcsolatba lépett Franco tábornokkal, aki hajlandónak nyilatkozott arra. hogy fegyvert küldjön a magyar ellenfolradalmárok részére. Olvassa és terjessze á “SZABAD SZÓ”-t Dr. Székely József: T Ü Z es V IZ Tűz és viz: az ellentét klasszikus jelképe. Tűz és viz: a természet két őseleme nem fér meg együtt, mert nincs nagyobb ellensége a tűznek a víznél. Hogy van az, hogy bár ezt az évezredes igazságot még a legegyszerűbb ember is ismeri, — mégsem vonják le ennek tanulságait az uj kor legkiválóbbnak hirdetett férfiai. Miért van az, hogy az emberiség sorsát intéző államférfiak és a kis népek sorsát irányitó politikusok egyebet sem tesznek, mint egyesíteni akarják a tüzet a vízzel. Hiszen az eszmék világában is van tűz és viz. És csak az az eszme győzhet, amelynek lángja tisztán ég és ahol az eszme minden harcosa vigyáz arra, hogy a tűz ki ne aludjon. És vigyázni kell a tűzhely tisztaságára. A forradalmak története azt mutatja, hogy csak ott győzött az uj eszme, ahol az uj világot teremtő tűzre vigyáztak az eszme vezérei és katonái. Nem az őrök száma, hanem azok meggyőződésének tisztasága és ereje volt a döntő. Az orosz forradalom győzelemre vezetésénél és a kiharcolt győzelem biztosításánál nem az volt az irányadó, hogy ellenőrzés nélkül felvegyenek mindenkit az élcsapatba. Mert felismerték, hogy ha minden jelentkezőt, különösen a konjunkturista törtetőket beveszik az élcsapatba, akkor nem a megbízható harcosok száma emelkedik, hanem az elvtelenek tömege nehezedik rá az elite-gárda embereire és akadályozza az előretörök rohamát. Érthetetlen, miért szakítottak most ezzel a bevált forradalmi tradícióval Közép-Európában és — ami bennünket legközelebbről érint, — Magyarországon? Miért tárják ki a forradalmi mozgalom pártjainak kapuit az ellenforradalom emberei előtt ? Lengyelország, Jugoszlávia, Bulgária és Románia példája mutatja, hogy a demokratikus tömegek egységfrontját meg lehet tartani a “nyugati demokrácia” csalóka Ígéreteivel és szigorú intelmeivel szemben is. Bizonyos, hogy az adott helyzetben Magyarországon a szocialista-kommunista-kisgazda párti egységfront volt a reálpolitika követelménye. De a döntő hiba az volt, hogy a koalíció elvéből —• a horthystákkal való kollaboráció lett, amelyből egy veszedelmes összeesküvés nőtt ki. Most követelnek a forradalmi pártok vezetői tisztitó tüzet! Igaz, jobj) késön, mint soha. De ha a tisztitó tűz megkezdődik, bizony jó lenne, ha az nem állna meg a felszabadult kis Magyarország szűk határai között. Mi itt, Argentinában is átéltük, mire vezet a hamisan értelmezett “magyar egység”. A világháború utolsó évében és a felszabadulás első idejében azt hirdette itt is egy “baloldali” csoport, hogy szabad magyaroknak, kommunistáknak még horthystákkal is együtt kell működni. Azokat, akik — mint mi a “Szabad Szó” hasábjain — az eszmei harc tisztasága érdekében ellenezték a természetellenes, erkölcstelen kollaborációt, “magasabb tekintélyek” szavával igyekeztek leterrorizálni. Károlyi Mihály nevével visszaélve kollaborált az argentínai ma-
