Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)
1947-01-01 / 26. szám
SZABAD SZÓ 3 tija Ehrenburg: EURÓPA UTJAIN A világhírű orosz író budapesti látogatása alkalmával irta az itt következő cikket, amely a legutóbbi napokban leleplezett horthysta összeesküvés következtében külön aktualitást nyer. Sokezer kilométert jártam be Európa utjain. Láttam Buda romjait és az ellenség által kivágott dalmáciai olajligeteket. Láttam csernogori asszonyokat, akik siratták gyermekeiket és Niirnbergben szemtöl-szemben álltam a gyermekgyilkosokkal. A mai utas nem örülhet és nem pihenhet: minden kö gondolkodásra készteti, minden egyes sir feleletet követel. Gyengelelkü emberek összeroskadhatnak - túlságosan sok a rom egyetlenegy rövid kis élet számára. Láttam. Európa borzalmas sebeit, de az üszkös romokon, a sirhantokon túl már sejteni lehetett az uj napot, az uj életet. Valamikor Európa) városai nem hasonlítottak egymásra, de ma, amikor romok között jársz, mint a temető sirhantjai között, és látod a harmincadik, az ötvenedik rombadölt várost, már I semmi egyénit és újat nem veszel I észre és úgy érzed magad, mintha ismerős helyen járnál és egész életedet üszők és romok között élted volna le. — Budapest romjai ugyanolyanok, mint Orel romjai. Az anya megsiratja elsöszülöttjét, lett légyen az ismert költő, vagy ismeretlen ifjú, az anya fájdalma ugyanaz. A fascisták megsemmisítettek történelmi városokat, műemlékeket, amelyek az egész emberiség dédelgetettjei voltak. De ha a városban nem lett volna egyetlenegy szép vagy ismert épület és műemlék, lakosai mégis megsiratták, hiszen a legegyszerűbb utca házai mögött is munka, öröm, fájdalom, emberi sorsok lapultak. A faseizmus kirabolta, szétmarcangolta és alapjaiban megrenditette Európát. A jugoszlávok, akik nemrégen1 még bőrt exportáltak, ma a falvakban mezítláb járnak. Magyarországon, amelyet Európa éléstárának tekintettek, ma a lakosság boldog, ha néha-néha egy darabka fehér kenyeret lát. Nemcsak -országból országba nehéz átjutni, de egyik városból a másikba is, hiszen, nincs szén, nincs mozdony, nincsenek vagonok. Azok a nürnbergi gazemberek a népeket szivükön találták. Mindenekelőtt meggyilkolták az emberek gondolatait, az emberiség úttörőit: a tudósokat, Írókat, tanítókat, egyetemi hallgatókat, mindazokat, akik keresték az igazságot és küzdöttek érte. A fascistáknak nem volt elég a városok elsötétítése; ök el akarták sötétíteni az emberi elméket és az emberi lelkiismeretet. De teljesen érthető, hogy néha. egyik-másik országban olyan bárányokat is találunk, akik megtanultak a farkasokkal, ha nem is üvölteni, de legalább farkasok módjára bégetni. Hiszen a faseizmus pestis és habár a Vörös Hadsereg meg is semmisítette a betegség fészkét, a mikrobák még nem pusztultak el. A faseizmus kórokozói olyan erősek, hogy ha homeopatikus adagolásban kapják is az emberek, még mindig halálosak. S vannak helyek, ahol ezt a mérget még vödörszámra ontják a lakosság tudatába. Amikor a fascizmus mikrobáiról beszélek, nemcsak arról a földalatti munkáról beszélek, amely a fascizmust és félfascizmust terjeszti, hanem a közönséges emberek tudatalatti rétegeire is ' gondolok. Mert itt még mindig lapulnak tévedések, amelyek a sötét években születtek, nem engedik, hogy az ember teljesen kiegyenesedjen, hogy bizalommal és meleg, mosollyal forduljon a gyerekek felé,, a jövőbe vetett hittel építse fel házát, vagy ültessen egy fát. Én most egyéni esetekről beszéltem, külön egyedek morális züllöttségéröl. A fasc;znras nemcsak a vérszomjas ösztönöket hagyta maga mögött, hanem a könnyű szerzés iránti hajlamot is, aminél a gyakorlat teljesen megegyezik az elmélettel. Budapesten sok ember van, aki nehezen dolgozik. De vannak sakálok is. akik számára a spekuláció hitüknek szimbóluma; és ép ezek teszik íizletmentes óráikban felelőssé mindenért a kormányt, a reformokat, a haladást és leghöbb vágyuk egy újabb Horthy uralomra juttatása. Az anyagi veszteséget, azt hiszem, sokkal könnyebb lesz elviselnünk, mint a morális veszteséget. Budapesten voltam, amikor ott ünnepélyesen megnyitották az első dunai hidat, amely összeköti Pestet Budával. Igaz, nagyon kevés maradt Budából, de újjá fogják építeni. Nehezebb lesz Horthy és Szálasi hagyatékával, felszámolni. 'A lelket sokkal nehezebb felépiteni, mint egy rombadölt házat. De az a köd, amelv hajnal hasadáskor megakarja hosszabbítani az éjszakát, az a köd, amelyet az! újságok rendszerint “a rekació tevékenységének” mondanak, semmi más, mint a fascista vetésnek a magja, Egész Európa, az egész világ számára a “haladás” most uj értelmet kapott, uj problémával kapcsolódik össze. Valóban realizálódik-e a világon az emberiség által a győzelem, amelyért a legjobbak százezreinek életével kellett fizetni? Nincsenek csodált és Enrópa hosszú éveken át gyógyíthatja sebeit. De tudnia kell mindenkinek, hogy ezeket a sebeket nem
