Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)
1947-12-01 / 37. szám
SZABAD SZÓ 13 EUROPA ÚJJÁÉPÍTÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI Hat hónappal ezelőtt azt Írtam, hogy az Egyesült Államokban a legkésőbb 1948-ban beáll a gazdasági válság. Az amerikai gazdaság fejlődése ezldöszerint azt mutatja, hogy a válság előfeltételei valóban gyorsan érlelődnek. Lehetséges, hogy a valóságban már kezdetét is vette a válság — de biztonsággal ezt megmondani csak később lehet. Az XT. S. A. termelésének fokozása, ami a múlt év második felében még folytatódott, az utóbbi néhány hónapban már megszűnt. Mind nagyobb mennyiségű elkészített javak halmozódnak fel a gyárakban és raktárakban. A legutóbbi számadatok szerint az TT. S. A.-ben felraktározott árucikkek összértéke csaknem elérte a 15.000 millió dollárt. A válság közeledtét XT. S. A.-szerte elismerik. De a „válság'' szócskát figyelmesen mellőzik és felcserélik olyan ártatlanabb kifejezéssel, mint: „depresszió". Truman elnök azt javasolta a kapitalistáknak, önkéntesen szállítsák le az árakat, hogy ezzel a válságnak elejét vegyék. Természetesen, ez a javaslat együgyű, mert a kapital sták addig soha nem vállalkoznak az Vrak leszállítására, amig alkalma var uindegyiküknek arra, hogy áruikat gyobb profittal adják el. De az TT. S. A. kapitalistái az elnök ti "‘.csát el is fogadták volna, ez csak gyOk '•'tta volna a válság beálltát. Az tv ' —- ° vásárlást ideiglenesen pin« _ volna, remélve, hogy az árak tovább esnek, a gyárosok és kereskedők elhalasztották volna a rendeléseket és a raktárakból adtak volna el, a magánegyének elnapolták volna az autó, bútor, ruhanemű és lábbeli vásárlását — és mindennek azonnali összeomlás lett volna az eredménye. De a kapitalisták önmaguktól nem fogják leszállítani az árakat. A zuhanás, amikor eléyh“'ilr "»sv lesz é= a válság fogja ’ Az ' A monopólkapitalizmusa azzal rli -"w letompitani a válságot /lkerülni az árr - menthetetlen lez' -ását, hogy fokozottabban adja el a világpiacon azokat az árakat, amiket a magas árak és a nemzeti jövedelem jelenlegi elosztása mellett nem tud elhelyezni a belpiacon. Azonban a legtöbb kapitalista országnak nincs dollárja vagy aranya, mivel megvehetné az amerikai árukat. Sem a háborusujtotta országoknak nincsen fölösleges árucikkük, amit eladhatnának az TT. S. A.-nek, hogy cserébe amerikai árucikkeket vegyenek. Még ha lenne is exportálható árucikkeik, eladásukat akadályozná a túlzott amerikai vámtarifa. E „terv" gazdasági lényege abban áll, hogy alkalmat nyújtana az U.S.A.nek arra, hogy árucikkeit nagyobb mértékben adhassa el a külpiacon anélkül, hogy cserébe árut importálna külföldről Ilymódon remélik enyhíteni a közelgő válságot az XT. S. A.ben és elnapolni az árak lezuhanását. A Marshall-tervnek messzenyuló politikai céljai vannak Európában, amit röviden igy lehet összefogni: 1. Nyugati blokk alakítása az Egyesült Államok ellenőrzése mellett. E lépésnek nagy a politikai jelentősége, és a blokk kizártan Szovjet-ellenes irányt venne. Ilyenértelemben a Marshall-terv megkísérli alkalmazni egész Európában a Görögországban, Törökországban és Iránban követett Truman-politikát. 2. A Marshall-tervnek második aláhúzott célja, hogy Nyugat-Németországot (illetve a Szovjet zóna kivételÓTT.i aorósz Németországot) az ameriformálja Európa szivében. A terv szerkesztői ezzel a manőverrel akarják eltávolítani az angol ellenőrzést a Ruhrvidékröl és fenntartani a német magánvállalatok egyéni tulajdonát. A Ruhr iparának újjáépítését amerikai mérnökök segítségével és a 300 millió dolláros amerikai kölcsönből fedezve tervezik megvalósítani. A Marshall-terv azt követeli Frandéket. Ilyen alapon tei.ezut németország nehéziparát visszaállítani csaknem a háboruelötti szintre. Mondani sem kell, hogy az ilyen terv elé nehézségek kerülnek úgy Franciaországban, mint Británi á b a a. Francaiország ezért ellenzi ezt a tervet, mert a franciák joggal tekintik biztonságuk veszélyeztetésének. Británia azért ellenzi, mert értékes jövedelmi forrástól vonja meg, a Ruhrvidékkel. 3. A Marshall-terv harmadik célja abból áll, hogy a keleteurópai álla. mókát, különösen pedig az uj demokráciákat elszigetelje a Szovjetunió külpolitikájától és hogy az Egyesült Államok oldalára nyerje meg — hogy igy közönséges kapitalista államokká formálja őket újra és belpolitikájukat a régi burzsoa-demokratikus mederbe irányítsa. • Azonban a keleteurópai államok kormányai, helyesen mérték fel saját nemzeteik érdekeit, és nem voltak hajlandók ilyen drágán megfizetni az amerikai „segítségért". A Marshallterv máris komoly visszaesést szenvedett, mivel a keleteurópai országok egyike sem hajlandó résztvenni annak keresztülvitelében. A Németországot illető ellenvetések, melyekkel a terv szerkesztői Franciaországban és Britániában találkoztak, azt mutatják, hogy a tárgyalások sokkal hosszabbak és bonyolultabbak, mint amire számítottak. A Marshalltervvel szembeni ellenzék folyton növekszik úgy az európai munkásnép soraiban, mint az Egyesült Államok progressziv köreiben. Éppenezért, az Egyesült Államok„-i--- —J máris csaknem ive.,,.., , mua^mL ? beáll, még mielőtt e terv kidolgo sát sikeresen befejezhetnék. Hanem amikor beáll a gazdasági válság, jó lehet, az amerikai adófizetők ellenezni fogják, hogy Európ? nak nagy uj hiteleket adjanak az lamkasszából. Éppenezért a Mars’ .1- terv megvalósítását, amely föl az amerikai monopólkapitalizmv- gazszoljiztosra venni. Ezeket a megfontolásokat kell észbentartani, mikor a Marshall-tervet az amerikai gazdaság legújabb adatainak fényénél vitatjuk. Varga Jenő:
