Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)
1947-11-01 / 36. szám
SZABAD SZÓ 3 Délamerika demokratikus magyarjainak részvétele az 1848-as szabadságharc centená riumának megünneplésén A 48-as szabadságharc két hőse: Czetz János és Asbóth Sándor tábornokok Buenos Airesben élték le emigráns életük utolsó szakaszát. TwT A két szabadsághös emlékének megörökítése legyen kiindulópontja az argentínai magyarok szabadságünnepének! Az 1848-as szabadságharc századik évfor g dulóján Délamerika: demokratikus érzelmű és g meggyőződésű magyarjai lélekben egybeforrva g fognak ünnepelni a felszabadult Magyarország g népével. De azok, akik távol a szülőföldtől, Dél X amerika boldog, békés földjén találtak menedé- \ két, ne csak kegyeletes megemlékezéssel és szép g szavakkal vegyenek részt a centenáris szabad- g ságünnepen, hanem áldozatkész cselekedettel is. g Az argentínai magyarok szabadságünnepének külön jelentőséget és értelmet ad az a körülmény, hogy a 48-as szabadságharc két vezéralakja: Czetz János tábornok, Bem tábornok volt vezérkari fönöke és az erdélyi had.rök későbbi főparancsnoka, a piski-í és brassói csaták hőse, továbbá Asbóth Sándor tábornok, Kossuth volt hadsegéde emigráns életük utolsó szakaszát Buenos Airesben élték le és uj hazájukban is nagy becsülést szereztek a magyar névnek. Czetz János 1848 május havában, mint az osztrák hadsereg akkori kapitánya jött Bécsböl Budapestre és felajánlotta szolgálatait Kossuthnak, aki a nagyképzettségü, hazafias érzelmű tisztet szívesen fogadta és mint erdélyi származású magyart, Bem tábornokhoz, az erdélyi hadak főparancsnokához nevezte ki. Czetz János 26 éves volt, amikor Bem tábornok oldalán szülőföldjét védte azt osztrák és orosz hadakkal szemben és a piski csatában kivívott győzelem jutalmául emelte a fiatal vezérkari tisztet tábornoki rangra. Czetz a világosi fegyverletétel után Bécsbe menekült, onnan Hamburgba, majd Párisba, — részt vett Kossuth fogadtatásán Londonban és mint Kossuth bizalmas katonai tanácsadója és munkatársa résztvett az olaszországi magyar légió megszervezésében. A légió feloszlása után Turinból Sevillába utazott, ott megismerte és feleségül vette Rozas argentinai volt diktátor unokahugát, akivel 1860-ban Argentínába vándorolt és végleg Buenos Airesben telepedett le. Argentina kormánya nagy megbecsüléssel fogadta a magyar szabadsághöst, aki már mint katonai iró és kiképző tiszt is kitűnő hírnévnek örvendett és Argentina nagy államférfia, Sarmiento akkori köztársasági elnök Czetz Jánost bízta meg a “Co-v légió Militar” (Katonai Akadémia) megszervezésével. Czetz az argentinai hadseregben ezredesi rangot kapott és ö volt az argentinai katonai Akadémia első igazgatója 1870—1874 években. Czetz tábornok 1904 szeptember CZETZ tábornok (1902-ben készült, fénykép) * 6-án, 82 éves korában halt meg és a buenosairesi Recoleta-temetöben helyezték örök nyugalomra. Czetz János tábornok, a 48-as magyar szabadságharc hőse egy monumentális mauzóleumban van ugrvan eltemetve, de csak mint egy névtelen katona. Czetz tábornok kis márványhamvvedre ugyanis Rozas volt argentinai diktátor családi sírboltjának hátsó részében van elhelyezve és sem az urnán, sem a mauzóleum falán nincs egyetlen sor a sok bronz plaketten, amely Czetz János nevét megörökítette volna. Csak a Colegio Militar hadapródjainak küldöttsége jelenik meg minden évben egyszer, halottak napján egy virágcsokorral a katonai akadémia volt igazgatója jeltelen sírjánál és Czetz tábornok unokája, Carranza buenos airesi orvos felesége tesz le a család nevében néhány szál virágot.
