Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-05-15 / 18. szám
Szabad S z <S mi 7 Révész MiháJy, nemzetgyűlési képviselő (Búd apest) Emlékezés Somogyi Bélára 1868 május 16 — 1946 május 16 1920 február 19-én, csütörtökön a “Népszava” ötödik oldalán a kővetkező közlemény jelent meg: “Mi történt Budakeszi és Budapest határában? A rendőrség rejtelmes gyilkosság ügyében folytat nyomozást. Szerdán délben megjelent az újpesti kapitányságon Holló Zsigmond, a Vízmüvek alkalmazottja és bejelentette, hogy Káros Dániel dunakeszid lakossal szerdán reggel Dunakeszi és Budapest határában férfiholttestet fogtak ki a Dunából. A rendőri bizottság az értesítés nyomán kiszállott a helyszínre és megállapította ,hogy a Dunából kifogott halott 30—35 év körüli jól öltözött, kopaszra borotvált férfi. (A cenzúra itt több sort törölt; a hir igy folytatódik): A gyilkosság minden valószínűség szerint február 17-ike és február 18-ika közötti éjszaka történt. A meggyilkolt embernél értéktárgyakat nem találtak. A rendőrség felkéri mindazokat, akik az esetre vonatkozóan valamit tudnak, jelentsék a főkapitányságra. V cenzúra törlése a következő volt: "A halott fején két súlyos sérülést találtak, jobb szeme ki van ütve, orrcsontja betörve, nyakán szorosra hurkolt kötél. Lábai összekötve. Nadrágja zsebében 17—19 kilogramm súlyú kő. Ott, ahol a halottat kifogták, a parton nagy vértócsa, még meg nem aludt vér van. A Duna és az országút közötti részen autókerekek nyomai vehetők észre, amiből arra lehet következtetni, hogy a meggyilkolt embert autón vitték a Dunához.” 1920. február 20-án fehér folt jelent meg a cenzúrára felküldött e hir helyett: ELTŰNTEK. Somogyi Béla elvtárs, a “Népszava” felelős szerkesztője és Bacsó Béla elvtárs, a ’’Népszava” belső mnnkatársa, kedden este 8 óra 50 perckor a “Népszava” VIII. kerület Conti-ucca 4. szám alatt levő szerkesztőségéből azzal távoztak cl, hogy Somogyi Béla elvtársunk egészen közel levő lakására menjenek. Somogyi Béla és Bacsó Béla ezen a rövid utón eltűntek. Hollétükről minden szorgos kutatásunk ellenére mindeddig nem kaptunk felvilágosítást. Arra kérünk mindenkit, hogyha bármilyen adatot is tud az eltűnt elvtársakra vonatkozóan, arról haladéktalanul értesítse a “Népszava” szerkesztőségét.” Mi a szerkesztoséghen ismertük a rendőrség kónyomatos jelentésének A budapesti “Népszava” mártírhalált halt főszerkesztőjének életét és munkásságát méltatják Révész Mihálynak, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztőjének következő sorai: teljes szövegét. Es akik a késő éjszakai órákban még a műhelyben voltunk, valamennyiünket egyenesen megborzasztott a cenzúrának az a munkája, amit a rendőrségi hir körül végzett. A rendőrség hivatalosan kérte az újságolvasók közremunkálkodását a véres eset körül, a katonák vezetése alatt álló cenzúra meg, ime, kiirtja az újságból a sorokat, amelyek nagyon hozzájárulhatnának a rejtelmes eáet felderítéséhez. Ki volt Somogyi Béla? Miért oltották ki orgyilkos kezek az életét? Hogy jutott odáig az élete, hogy a keresztény magyar reneszánsz legnagyobb ellenségének öt hirdették, hogy egész csoportok uszítottak ellene, hogy az életére törtek, hogy elüldözték a családja köréből, hogy meg kellett halnia és igy kellett meghalnia? A Mondjuk el az élete történetét. 1868 május 16-án született a vasvármegyei Halastó nevű községben. Amikor ö született, egészen kicsi, alig húsz házból való volt ez a Halastó. Az édesapja kocsmáros és mészáros volt. A nyolc gyermek között Béla volt a legidősebb. A faluban magánosán laktak egy utszéli korcsmaházban, amelyet falusi emberek, juhászok kerestek fel és — betyárok is, nem egyszer éjszakának idején is; de még a betyároknál is veszedelmesebbek voltak a pandúrok, mert ezek zsaroltak is. Ez az oka annak is, hogy Halastót nagyon hamar kénytelenek voltak elhagyni. ötesztendös volt, amikor a család az ugyancsak vasvármegyei Halogyra költözött. A szülei nem a falu iskolájába küldték, hanem Körmendre, a zsidó iskolába. Az édesapját az árvíz, kezességek tönkretették. A fiú később már bent is lakott Körmenden és mert a szülei nem tudták segíteni, napokat evett. Körmenden járta ki az elemi iskolának mind a hat osztályát. Akik ismerték nagyszerű felfogóképességét, komolyságát, azok mind igazat adtak neki, amikor kérlelte szüleit, hogy taníttassák tovább. Körmendről tehát Pápára került a bencés gimnáziumba. Az első osztályt jelesen végezte, de a rokonok nem szívesen látták, hogy szegény fiú létére mindenáron tanult ember akart lenni. Szombathelyre vitték röfösinasnak, majd szabóinasnak. Onnan hazakerült Zsámándra, ahol a szegényes otthoni falusi gazdaságban próbálták • hasznát venni. A fiú két esztendeig őrizgette a teheneket. Egyetlen szórakozása volt, hogy bejárt a mintegy két órányira fekvő Rátótra, a postáért. ö hordta haza a zsámándi tanító Biró Mihály rajza. (A “Szabad Szó” kiadásában most megjelent “Horthy-mappa” egyik lapjának kicsinyített reprodukciója.).
