Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-01-01 / 13. szám
Szabad Szó 9 A demokrácia biztosítja a jó szomszédság politikáját Magyarország és Románia közt A Braetfeleanu Victor román munkásképviselö nyilatkozata a „Szabad Szó” részére Paris, december. A szakszervezeti világkongresszu. son resztvettek az uj demokratikus Románia munkásképviselöi is, akik párisi tartózkodásukat felhasználták arra is, hogy összeköttetésbe lépjenek migyar képviselőtársaikkal. A román delegáció egyik tagja. Victor Braetfeleanu, a román Szak-szervezeti Szövetség főtitkára erdélyi származású és így ma is jól beszél magyarul. A román munkásképviselö magyar nyelven adott interjút a “Szabad Szó" párisi munkatársának. “A íomán szakszervezeti mozgalom az első világháború után meglehetős gyönge veit — kezdi nyilatkozatát Braetfeleanu — aminek föoka az volt, hogy a szociáldemokrata és kommunista pártok éa a szakszervezetek külön működtek. Az Antonescu-diktatu. ra idején jött létre a kommunistaszocialista cgységakció> melynek alapján a fölszabadulás után kiküldött bizottság kidolgozhatta az uj alapokra lefektetett egységre szakszervezeti szövetség tervezetét. 1945. március végén 13 szakszervezeti csoport egyetlen bizottságban egyesült és megalakította a román szakszervezeti szövetséget. A román szakszervezetek taglétszáma azóta rohamosan emelkedik. Az első kongresszus idején félmillió tagjuk volt, mig ma már eléri at 1,200.000 létszámot. A hirtelen felduzzadt szakszervezeti szövetség meglehetős káderhiánnyal kiizködlk, amit kettőzött eröfrszitéssel kell pótolnunk. A mozgalomból kihagytuk mindazokat a régi vezéreket és tagokat, akik az Anto. neseu.diktatura alatt kompromittálták magukat. A szakszervezetek működés: szabad a munkások belépése nem kötelező, még ma is van Romániában nyolcszázezer szervezetlen ember. A román földreform terén elsőrangú szerepet töltöttünk be, minden 50 hektárnál nagyobb földit most már felosztottak. A parasztok között felszerelést. traktorokat s két millió leit osztottak ki. A román szakszervezetek a gyárak vezetésébe is igyekeznek beleszólást nyerni és arra törekednek, hogy a szocializálás terén utolérjék a többi szomszéd-államokban elért eredményeket, mert ma Románia minden híresztelés ellenére a tőkések paradicsoma. — Vállalataik hasznát egyedül fölözik le és nemcsak hogy tulajdonukhoz nem nyúl. tak; hanem még háborús nyereségüket sem ellenőrzik. A román kormány épen a külpolitikai helyzet miatt túlságosan keztyüs kézzel bánik kapitalistáinkkal, holott ezen a téren hasonló elbánást követelünk, mint amilyent a nyugati demokratikus országokban tapasztalhatunk. — Nekünk is az infláció a legsúlyosabb bajunk, amit az aranykészletek leapadása, a háború nagyarányú pusztítása és a jóvátételi kötelezettségek idéznek elő. Az állami nyomda havonta 10—12 milliárd fedezetlen bankjegyet bocsát ki. A dollár eléri a 18.000 lei árfolyamot. A föbaj abban r?jlik hogy a fizetések a már létrejött áremelkedések után igazodnak, Így a válságot a dolgozó rétegek fizetik meg. A munkás keresete heti 25 ezer lei, mig a megélhetési index heti 40.000 leit tüntet fel. Ezért minden áron meg akarjuk állítani az inflációt. Romániában a demokratikus szabadságjogokat az uj kormány biztosította és éppen ez tette lehetővé, hogy a szociáldemokrata párt az ország legerősebb pártjává fejlődhetett. Boldog Újévet kívánunk a Szabad Szó barátainak «'«im-- 1,1 f Még a munkáskörzetekben is mi va. gyünk az erősebbek. A pártnak ma több, mint kétszázezer tagja van, amit elősegített az a körülmény isf hogy a háború előtti három szocialista frakció ma egységes mozgalomba tömörült a közös célok elérésére. A váró. sokban és a vidéken egyaránt erősek vagyunk, munkások, parasztok és in. telektuelek nagy tömegeit öleljük fel. Majdnem minden tanitó, akik középiskolai tanár és számos egyetemi tanár sorainkba tartozik, ezáltal a jövő generációra még nagyobb hatást gya. korolunk majd. A mostani kormány, ban három szocialista miniszter ft g. lal helyet a munkaügyi, nevelési és petróelum tárcákat szocialisták töltik be. Ezenkívül hét megye prefektu. sa, számos város polgármester- ma szocialista. A kormány koalíciós airu pon alakult meg. Tataiescu meglehetős nagy liberális csoportot képvisel, a nemzeti parasztpárt egyik szárnya is bent van a kormányban a kommunistákkal együtt. Határozottan visz. szautasitjuk azt az állítást, hogy a je. lenlegi román kormány nem demokratikus. A liberális és nemzeti parasztpárnak nincsen erkölcsi alapja arra hegy ilyesmire hivatkozzék, mert ezek a demokrácia nevében uralmuk idején kíméletlenül eltiporták a inun. kásmczgalmat é3 nekünk, szocialisták, nak, semmi bizalmunk sincs működésükhöz, legkevésbé ahhoz, hogy ők képviseljék a román demokráciát. — A Groza-kormány óta a ma. gyarok és románok közötti viszony a legszivélyesebb. A magyarok saját is. kólákat tarthatnak fenn ennek következtében több iskola van a magyar vidéken, mint a román körzetekben. Kolozsváron. Marosvásfírhelyen ma., gyár egyetemeket nyitottak meg. Magyar újságok jelennek meg. A magyar kisebbség teljes egyenjogúságot élve« Romániában. A régi, mesterségesen szitott gyii'ölködés teljesen megszűnt, arra törekszünk, hogy a két ország közötti gazdasági ka]>csolat mind job. han kimélyüljön, a két ország szak. Szervezeti szövetsége ennek a törek. v&"»V a legmegbízhatóbb képviselője. Gergely Imre
