Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-03-15 / 16. szám
Szabad Szó 3 r *i • / / •• » o m j e n r u s t A magyar főurak és a magyar főpapok évszázadokon át az idegen rablólovagoknál is kegyetlenebb módon nyomták el a magyar népet. — Az egyházfajedelmek — kevés kivétellel — az idegen uralkodók és a népet kizsákmányoló földesurak érdekeit szolgálták és a szabadságra törő pór nép leverésénél mindég az üldözök oldalán állt a magas klérus. Mikor Dózsa Györgyöt, a paraszt királyt izzó trónusra ültették a főurak, ott lengette a tömjéntartót a megyés püspök és tömjénfüstben szaggattak darabokat a parasztkirály testéből... Több, mint négyszáz év telt el azóta. de a tömjéntlengetö püspök képe kitörölhetetlenül megmaradt minden jó magyar emlékezetében. Hinni szerettük volna, hogy ez a kép már a multé és a felszabadult Magyarországon nem fog akadni olyan egyházfejedelem, amelyik a reakció szolgálatában áll. Sajnos csalódtunk: Magyarország uj hercegprímása, Mindszenthy József kardinális nem a hazát újjáépítő népi megmozdulást támogatja, hanem a Dózsa Györgyöt elevenen megsütő főpapok ‘szent tradícióját” őrzi. Mindszenthy hercegprímás első pásztorlevelében a földosztás ellen emelte fel szavát, újévi üzenetében az internáló táborokban ‘szenvedő" magyar nácik érdekében szólalt fel és a templomi szószék nyilvánosságával meg, nem elégedve, nemrég nyilt levelet intézett az uj kormány igazságügyminiszteréhez, amelyben nyíltan a nyilasok védelmére kel, azt hangoztatva, hogy a magyar nácik nem sértettek meg sem isteni, sem emberi törvényeket és elég büntetés a nácivezérek számára az, ha már kilenc hónap óta fogságban vannak. A magyar egyházfejedelem az Isten nevében kér irgalmat a bitófa árnyékában álló magyar háhorus bűnösök életének megmentésére. Szerencsére uj szél fuj ma Magyarországon és a reakció szolgálatában álló főpap szava nem téveszti meg a magyar Népbiróság bírált. Most a nép szava: Isten szava. És a nép Ítélt az írás igéi szerint, amikor fegyverrel pusztítja el azt, aki fegyvert emelt embertársa ellen. És a magyar közvélemény sem hajlik meg a hercegprímás álszent szaval előtt, hanem azt kérdi mind harsányabb hangon: Hol volt a katolikus klérus, amikor a nyilasok a halálláborokba hurcolták ártatlan magyar polgárok százezreit? Miért nem emelte fel szavát Mindszenthy József, akkor veszprémi püspök, a magyar csendőrök kegyetlenkedése ellen, akik szuronyaikkal ártatlan gyerekeket, asszonyokat, erőtlen öregeket gyilkoltak le ezerszám? Miért nem tiltakozott az Isten érseki rangra emelt szolgája a délvidéki tömeggyilkosságok ellen? És miért van az, hogy a magyar hercegprímás pápább a pápánál, mert hiszen Plus pápa, — aki ugyan szintén hallgatott a náci uralom fennállása alatt, — de a nagy össz rmlás után mégis a Vatikán balkonján tartott nagy beszédében kimondta, hogy a háborús bűnösök megbüntetése az emberiség követelménye!. . Kevesen ismerik az uj magyar hercegprímás életraizát és még kevesebben emlékeznek arra, mikor és hói dicsérte Istent ez a szentéletii férfiú harmincéves papi pálya la alatt. Ml csak egyetlen egy adatot ragadunk ki a hercegprímás egyházi múltjából: 1920—1921 években Zalaegerszegen volt plébános Mindszenthv József. És aki Horthy Magyarország első évelnek történetére emlékszik, az ma is borzadva gondol a zalaegerszegi internáló táborra. Mert ez volt az első politikai koncentrációs tábor a civilizált Európa földién, itt tanulták az akkor még ''kezdő” nácik azt a m-sierséget. amelyet aztán Auschwitzban. Dachauhan es Belsen—Rergenben olyan borzalmas tökélyre emeltek. Mindszenthy plébános jól ismerte a zalaegerszegi tábort és akkor sem a nép üldözött fiai nrllett állt hanem a véreskczii fehér tisztekkel narolázott. A dunántúli akasztásoknál is ott állt a pap a tömjéntartóval a fehér tisztek mellett és bizonv kár. hogy a dunántúli tömeges kivégzésekről átmentett ralzokon és fénykéneken nem leh“t felismerni a tömjénfüstöt terjesztő nan arcát... Valósággal üdítően hat a múltra való visszaemlékezés közben a budapesti rádió friss, uj hangja. Erdődv János: "Bűnök és mulasztások” cimii e'öadósát mondja be a speaker. É« Erd^'dy János rövid bevezetés után Mindszenthy József hercegprímás politikai nfegnyilatkozásaivai szemben foglal állást: “A* Ilyen megnyilatkozások — mondotta Erdődv — nem hagyhatók megjegyzés nélkül, mert a vallási kérdések megszabta korlátokat átlépték. A vallási kérdések mezében politikai jellegű nyilatkozatok hangzottak el. A hercegprímás újévi üzenete ugyanúgy visszatetszést szült, mint pásztorlevele, amelyet éppen a választások előestéjén tartott szükségesnek felolvastatni és amelyet valamennyi demokratikus párt visszautasított. E pártok országot újjáépítő nehéz munkájuk közepette is szükségesnek tartották, hogy egyhangúan visszautasítsák az egyházfejedelem megnyilatkozását.” “Most újra a politikai élet porondján látjuk a katolikus egyházat. Ifjúsági lapjuk, a most újból megindult "Zászlónk” a mohácsi vésszel és Mohl pusztával hasonlítja össze az 194S. evőt. De hát miért nem beszélnek t körök az I944-es esztendőről?? Mtért hallgatott a katolikus klérus a nácinyilas uralomról, amikor magyar állampolgárok t'zezreit, köztük sok katolikus magyart is a biztos halálba kergettek? Az egyházi szószékek némák maradtak, amikor a nácibérencek elárulták hazánkat és az egyház azokban a napokban egyszerűen arra a« álláspontra helyezkedett, hogy nem avatkozik a politikába. Akkor megtudta ezt tenni, most nem. Igaz viszont. hogy akkor az egyházi célokat szolgáló földbirtokokat érintetlenül hagyták. Hallottunk mostanában bizonyos diszkrét levélváltásról, amely azokban a napokban a hercegprlmáa és a német pol'tika magyarul beszél# ■'égrehaitóia között folyt le.” “A hercegprímás tul rélyesnek tardía tisztogató eljárásunkat — folytatta az előadó — bár ugyanakkor még a karikatúrákban Is tulenyhének mondja ezt az eljárást az egész magyar sajtó. Az internáló laborok felállítása ellen is tiltakozik a hercegprímás. pedig ezek-n a helyeken a magyar nép ellen elkövetett biinökérl tartják ezeket az elemeket és sokkal biztosabb, nyugodinbb életük van ott, mint a szabad dolgozóknak súlyosan nehéz életünkben. Hercegprímás nr, sainos, öklünk nen elég kemény!” Ez a becsületes nyiltságu. bátor kiállás u'abb örvendetes jele annak, hogy uj. t'szta levegő van már Magyarországon és ha reakciós főpapok előveszik a tnm'éntartót. akkor már megtalálja mód iát a. magyar nép arra ho^v soha többé ne kábítsa el a tömjénfiiit. Dr. Székely József:
