Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-01-15 / 14. szám
Szabad Szó s 5 A magyar anyák segélykiáltása a civilizált világ népeihez A Magyar Vöröskereszt háromtagú küldöttsé ge a csecsemők és szülöanyák megmentését sürgette a nemzetközi Vörös Kereszt párizsi kongresszusán ¡ Szakasits Árpádné, a Magyar Vöröskereszt a) elnöknöje, a „Szabad Szó” utján hívja fel Délamerika magyarjait a segítő ak ció fokozott támogatására Az elmúlt héten a nemzetközi Vörös Kereszt kongresszust tartott, amelyre három tagú magyar kül döttség érkezett Parisba. Vezetője Szakasits Árpádné, a magyar Vörös Kereszt alelnöke, a magyar szociáldemokrata párt főtitkárának és államminiszterének a felesége, aki egyúttal a hadifogoly ügyek kormánybiztosának a teljhatalmú megbízottja ia. Küldetése céljáról és a magyarországi viszonyokról a “Szabad Szó” párisi munkatársának a következő nyilatkozatot adta: Páris, 1946. január. “— A legégetőbb probléma, ami idéhivott minket, a magyar gyerekek és anyák megsegítésének a . kérdése. A demokratikus Magyarország számára ez a tél rendkivüli megpróbáltatást jelent és a szenvedések enyhítésére mindent megteszünk, mert a Vörös Keresztnek ez a voltaképpeni hivatása. Az ország szomorú helyzetét általában már isméik, a németek a magyarországi harcok alkalmával a fölégetett föld rendszerét alkalmazták, amit nem tudtak magukkal hurcolni, azt igyekeztek elpusztítani. A gyárak gépeit, az ország műkincseit és általában minden mozdithatót vagonokba raktak, az állatállományt pedig maguk előtt hajtották. A gyárakat pedig fölrobbantották. Le kell szögeznünk, hogy a német nácik fosztották ki az országot és nemcsak a magyar Nemzeti Bank aranykészletét találták meg az amerikaiak Németországban, nemcsak a gépekkel megrakott vagonok ezrei maradtak az osztrák, német és csehszlovák állomásokon, hanem Drezda környékén és Bajorországban kótya.vetyélik el a hortobágyi méneseket és gulyákat, a melyeket a magyar kormány rádió utján jelentett ki nemzeti vagyonnak. Az ország állatállományának a nyolcvanöt százalékát hajtották el a németek, ami a városokban aggasztó mértékű tejinségnek az egyik fßoka. A megmaradt kevés tejtermelést teljesen a gyerekek és anyák számára foglaltuk le, a szállítási nehézségek viszont a kérdést még súlyosbítják. Kenyérgondok Magyaror szágon Az ország kenyérrel való ellátása is kritikus, tartalékaink majdnem kimé. rültek, amit szintén a háború idézett elő. Az őszi vetés a harcok idején a Dunántúlon elpusztult, de itt még a tavaszi vetésre sem kerülhetett sor. Az idén ősszel láthattak csak hozzá a földek megműveléséhez, ezért bizakodhatunk, hogy jövőre a helyzet lényegesen jobb lesz. Csak a legközelebbi termésig kell kihúzni. Az oroszok segítettek a gazdáknak vetőmagvakkal való ellátásában. Természetesen a föld megművelése is nagy nehézségekkel járt, hiányzik a műtrágya, a gaz. dasági felszerelés, az igásjószág pedig tönkrement. A földosztás azonban nagy segítségünkre volt, az uj gazdák emberfölötti erőfeszítést fejtenek ki, hogy földjeiket megműveljék, amihez hozzájárult a kormány októberi, rendelete is. Eszerint a megmüveletlenül hagyott földeket a kormány elkobozza. A munkásság roppant erőfeszítést tett, hogy a fölszabadulás után romokban heverő gyáripart helyreállítsa, és sikerült saját erejéből a háború előtti ipari termelés ötven százalékát elérnie. A szállítás és főleg a szállítási eszközök helyreállítására -s nagy erőfeszítést fordít, de az eredmények ezen a téren sokkal gyengéb. bek. A munkásság fejti ki a legnagyobb áldozatokat az ország újjáépítésére, de ugyanakkor a nyomorúság kizárólag a dolgozó osztályokat sújtja. A gazdasági helyzetet az ugrásszerűen növekvő infláció élezi ki még jobban, ami a tél szenvedéseit a várisi lakosság számára még csak növeli. Amikor eljöttem ,az alkalmazott és munkás havi keresete a 150—200.000 pengő között váltakozott, a zsir és cukor kilója viszont a fekete piacon, elérte az 50.000 pengőt, a tej literje a kétezer pengőt, a skatulya gyufa a száz pengőt. A dollár hivatalos ára 22.000 pengő, feketén ebben az időben ötvenezerről beszéltek. A fekete piac dühöngésének a föoka az, hogy a hatóságok a jegyekre nem tudják biztosítani az adagokat. A gyerekeknek napi negyedliter tejet ígértek, de még ennek a minimális adagnak a szétosztása is bizonytalan. Ugyanakkor a gyerekek havi száz gramm cukrot is kapnak, viszont a napi kétszáz gram kenyéren kívül semmiféle más élelmi:zer szétosztását nem tudják meg* valósítani. Az uj kormány szigoru in. tézkedéseket ígért a fekete piac letörésére, ami a dolgozó osztályok régi követelése és reméljük, hogy a nyílt élelmiszer árusítást és üzérkedést megszünteti, de ezzel még nem tudja megoldani a helyzet javítását, ha külföldről nem kap sürgős segítséget. A szén ellátás javítására sürgősen vagonokra lenne szükségünk, mert bár a bányák sem érték el a háború előtti termelésük ötven százalékát a háborús pusztítások miatt, de lényegesen javíthatnánk a szénválságon, ha megfelelő vagonokkal rendelkeznénk. Sürgős segítséget vár az éhező magyar nép Utazásunk egyik főcélja tehát az, hogy rámutassunk arra a rendkívül aggasztó helyzetre, ami ezen a télen a, magyar gyerekeket, anyákat, sőt újszülötteket is fenyegeti. Ablaktalan, fütetlem szobákban dideregnek otthon Bajorországban kotya-vetyéfök el a hortobágyi pusztáról elhajtott gulyákat
