Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-12-01 / 25. szám
SZABAD SZÓ 7 Hitler szolgálatában kémkedett Habsburg Albrecht főherceg Argentínában és Brazíliában Egy iguazui német jezsuita kolostorban raktározta be Albrecht főherceg a becsempészett hadianyag egy részét Albrecht főherceg chacoi és misionesi “ honalapitási” tervéről feltűnést keltő tudósításban számoltunk be lapunk legutóbbi számában és a kalandos tervre vonatkozóan a lap más helyén közlünk több eddig ismeretlen érdekes rész letet. A “Szabad Szó’’ eredeti tudósítását most-a budapesti “Képes Figyelő” című képes hetilap rendkívül érdekes cikkével egészíthetjük ki. A lap két munkatársa, Losonczy Zoltán és Lo-ránd Ferenc a horthysta és nyilas kormányok titkos irattárában talált iratok alapján megállapították, hogy Albrecht föjhjfirr.fi.rt a? arnow +ánad m, ~ ~ ^ Wtmonesmer^cud-arcot vallott honalapitási terve után Brazíliában Hitler megbizásából nagyszabású náci-szervezet létesítésén dolgozott' Ismeretes, hogy Hitler hatalomrajutása után náciügynökök árasz lottók el Délamerikát, akik a kémhálózat kiépítése mellett az “ötödik hadtest” megszervezésén dolgoztak. Braziliában nagy német kolónia él és Albrecht főherceg vóülalkozott a náci-ügynökök munkájában való közreműködésre. Albrecht nácitevékenységét 1942 ben fedezték fel a brazíliai hatóságok, amikor Brazília 1942-ben hadat üzent Németországnak, látottak fel a németek számára dolgozó ügynökök tevékenységének leleplezésére. Ezen vizsgálat során találtak döntő bizonyítékokat Albbrecht főherceg náci-tevékenységére. Albrecht ellen akkor körözölevelet adott ki a brazíliai kormány és miután Albrecht titkos fegyvertárának egy része Argentínában maradt, az argentínai kormánynál is feljelentést tettek Albrecht főherceg ellen. Gróf Semsey Andor buenosairesi követség! ügyvivő titkos jelentése Albrecht főherceg délamerikai kutatásairól Gróf Semsey Andor buenosairesi ügyvivő 1943 április 16-án jelentette, hogy az argentin külügyminisztériumból nyert értesülése szerint Albrecht királyi herceg őfenségét a brazil kormány ötödik hadoszlopbeli tevékenység cimén feljelentette az argentínai kormánynál. A feljelentésre az nyújtott alapot, hogy egy brazíliai német jezsuita kolostorban tartott házkutatás alkalmával kémiai porokat, gázálarcokat és egyéb felszereléseket találtak ládákba becsomagolva. A papokat letartóztatták, bár kijelentették, hogy nem ismerik ö királyi fensége ládáinak tartalmát. Semsey gróf véleménye szerint az argentínai kormány az ügyet nem teszi vizsgálat tárgyává, ha ö a ládák tartalmát illetőleg megfelelő magyarázatot tud kapni. Ettől függetlenül szükségesnek tartaná még Semsey gróf, ha a letartóztatott papok érdekében a Szentszék megfelelő magyarázatot kapna ö királyi fensége annakidején délamerikai utjának politikamentes jellegét illetőleg. Kívánatos volna azonban, ha a Szentszék a papok ügyében eljáró bizottság előtt nem hivatkoznék buenosairesi információkra.” Az expedido célját titokzatos homály fedi, nehéz volt tehát hinni az akkori sajtójelentéseknek, amelyek ‘‘Ö Királyi Fenség1 útját' tudományos kutatásnak tüntette fel, hiszen a .nyilvánosság előtt köztudomású volt, hogy Albrecht annyit ért a tudományhoz, mint a hajdú a harangöntéshez. A magyar kormánynak természetesen érdekében állt az ügyet elsimitani és ezért Semsey gróf direktíváinak szellemében Kállay miniszterelnök az a Iá htií_ Airesbe: ‘‘Albrecht királyi herceg 1937-ben Parana völgyében paraguayi és brazíliai területeken tudományos expedíciót vezetett. Az év őszén hosszabb tudományos kutatásokhoz szükséges felszerelést tiz ládába csomagolva Föl de Iguazú-ban német misszionáriusok rendházában hagyta hátra, abban a hiszemben, hogy a következő évben kutatásait onnan kiindulva tovább folytathatja. Pater Merckel rendfönök a ládákat szívességből vette őrizetbe minden politikai gondolattól mentesen. Felszerelése teljes kémiai laboratóriumot és hozzávaló anyagot is tartalmaz. Gázálarcok is a laboratórium kellékeit képezik. Ha a brazil kormány a gázálarcokban aggályokat lát, szilvesen bocsátja azokat rendelkezésükre. Egyéb anyagot k;ri megőrizni abban a reményben, hogy a háború után kutatásait újból folytathatja.” KÁLLAY miniszterelnök * * * Ezzel a ‘‘felvilágosítással” magyar részről az ügyet befejezték; további vitának a Délamerikával megszakadt kapcsolat miatt nem volt helye. Ilyenformán nem lehetett megkérdezni a főhercegtől sem, hogy mi