Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-01-15 / 14. szám
Szabad Szó Dr. Székely József: la uj Magyarország névtelen hősei A felszabadult Budapestről és az újjáépülő Magyarországról érdekes, uj adatokat mond el egy Budapestről Buenos Aires be érkezett magyar Nehány nappal ezelőtt Buenos Airesbe érkezett egy magyar kereskedő, aki az utolsó két évet Budapesten töltötte és hat hónappal ezelőtt utazott el a magyar fővárosból. Egy jó itélöképességü, kitűnő megfigyelő mond el a “Szabad Szó” részére néhány érdekes, uj részletet a felszabadított Budapestről és az újjáépülő Magyarországról: Pol Bertalan évekkel ezelőtt hoszszabb ideig élt Argentínában és Brazíliában és mint braziliai állampolgár utazott a háború alatt Svájcba, ahonnan 1943 tavaszán egy külföldi tulajdonban lévő magyar vállalat védelmére helyezték át Budapestre. — 1943 tavaszán még Horthy Miklós volt Magyarország kormányzója és Kálláy Miklós volt az ország miniszterelnöke, de Hitler befolyása minden nap erősebb és a nyilas mozgalom mind veszélyesebb lett. Külföldi állampolgárságom és a svéd Vörös Kereszttel való kapcsolatom folytán előnyös helyzetben voltam és ezt a helyzetemet igyekeztem az ellenállási mozgalom céljaira és az üldözöttek javára hasznosítani. Danielson svéd követ és Vaidemár Langlet, a svéd Vörös Kereszt budapesti kirendeltségének 78 éves vezetője emberfeletti segítő munkát végeztek halálmegvető bátorságot tanúsítottak a náci-uralom legszörnyübb idejében. Én, mint a svéd Vörös Kereszt ellátási osztályának tisztviselője, egyike voltam azoknak, akik klvehették részüket ebben a munkában. Kijártam csaknem naponta a téglagyárba és más telepekre, ahol a deportálásra szánt szerencsétlenek ezrei voltak összezsúfolva. Onnan indultak a szállítmányok a haláltáborok felé. Az én feladatom volt, eljuttatni a svéd védő-leveleket azoknak, akik már halálra szánva elszállításra vártak. Sokszor a határról, Hegyeshalomból hoztam haza a svéd védő-levéllel a megmentett embereket. 80.000 svéd védlevél!... — A náci- és nyilas uralom alatt 80.000 svéd védlevelet osztottunk ki a deportálásra kijelölt, vagy munkatáborokba sorozott emberek között. Ezeket a fényképpel ellátott igazolványokat teljesen ingyen kapta mindenki, aki bármily utón eljuttatta kérését a svéd Vörös Kereszthez. A svéd követség 13.000 védő útlevelet adott ki. A “védlevelesek” a svéd követség védelme alatt álló házakban laktak és a deportálás és külföldi kényszermunka alól mentesek voltak. Sajnos, nem lehetett megakadályozni, hbgy a nyila! : l ci- ingjanak vcdleveleseket és tua. eltépve, le ne gyilkol- Jak ckeí. Két í azonban, hogy a védettek túlnyomó része megmenekült. A náci-invázió — 1944 március 19-én hajnali 5 órakor Neuhaus Ferenc, a Corvin-áruház igazgatója telefonon közölte velem, hogy a német csapatok átlépték a magyar határt. Engem arra, kért, hogy azonnal szerezzek autót és elegendő benzint, hogy Tildy Zoltánt, az ellenállási mozgalom kisgazdapárti vezérét elvigyük a fővárosból, nehogy ő a nácik kezére kerüljön. Tildy elrejtése után több más exponált politikus menekülését tettük lehetővé. így menekült meg Halász Kálmán, az ellenállási mozgalom titkos lapjának szerkesztője, aki a felszabadulás után a közművelődési osztály vezetője lett, valamint Osko Gyula, a földalatti mozgalom egyik legvakmeröbb tagja, aki most Újpest város rendőrkapitánya. Igyekeztünk Monus Illést is menekülésre bírni, de Monus Budapesten akart maradni a legveszélyesebb időben is, hogy fenntartsa a kapcsolatot a szociáldemokrata és polgári elemek titkos szervezetei között. így nem kerülhette el sorsát, a nyilasok kíméletlenül legyilkolták. Az ostrom — Budapest népe tudta, hogy a náci és nyilas uralom alól csak a győzelmes orosz csapatok előnyomulása szabadíthatja fel. Az ellenállási mozgalom emberei a legnehezebb viszonyok között végezték a szervezési munkát, de kétségtelen volt, hogy csak az orosz csapatok bevonulása jelenti a szabadulást. 1944 december végén körülzárták az oroszok a fővárost és karácsony estéjén két parlamentért küldtek azzal a felszólítással, hogy szüntessék be a kilátástalan védekezést, mert különben megkezdi az orosz tüzérség a főváros ágyúzását. A németek Budagyöngynél megölték a parlamentéreket és tovább folytatták a harcot. Szilveszter éjszakáján újabb két parlamentért küldtek az oroszok a német parancsnokhoz. Ezeket Kőbányánál a nyilasok gyilkolták le. Az oroszok erre megkezdték Budapest ellen a pergőtüzet. A következő két hét valóság«) pokol volt. Én, feleségemmel és több barátommal együtt a Corvin-áruház pincéjében töltöttem az ostrom kritikus napjait. Itt 85 ember volt elrejtőzve, köztük 17 fiatal antifascista, akiket a Petneház-uccai nyilas-ház felrobbantása miatt üldöztek a nyilasok. A felszabadulás Izgalmas türelmetlenséggel vártuk az oroszok közeledését. Végre 1945 január 16-án reggel 9 órakor a Nemzeti Színház és a Corvin-áruház elé értek az első osztagok. Budapest népe leírhatatlan lelkese* déssel fogadta a felszabadító orosz csapatokat. Az első napon fehéroroszok, azután ukrán, majd kaukázusi és H/giz csapatok vonultak be. Ezek a katonák az első napokban úgy viselkedtek, mint minden háborúban minden más hadsereg katonája egy hosszú, véres harc után. De amint az orosz hadsereg törzse bevonult és az orosz katonai parancsnokság átvette a főváros igazgatását, az oroszok a magyar nép igaz barátjainak mutatkoztak és azóta is mindenben segitik a nácik által elpusztított ország újjáépítését. Névtelen hősök A felszabaditási harcban, az ellenállási mozgalomban és az újjáépítés munkájában az egyéni teljesítmény háttérbe szorult. Mind erősebb lett a kollektiv szellem és a kollektiv munka szükségességének felismerése. Névtelen hősök tízezrei szereztek és szereznek igy most Magyarországon elévülhetetlen érdemeket. Az uj magyar politikai élet egyik legjellegzetesebb tünete, hogy a szociáldemokrata, kommunista, kisgazda és parasztpárt most nem pártdogmákért harcolnak és a választások alatt is nem egymás ellen agitáltak, hanem közös erővel dolgoznak elképzelhetetlen nehéz viszonyok között az ország újjáépítésén. Az uj Magyarország két legkiválóbb és legnépszerűbb államférfia: Tildv Zoltán és Rákosi Mátyás. A külföldi segitség A magyar nép szörnyű nélkülözések közt él, különösen a városi lakosság és munkásság szenved sokat az élelem, ruha és fűtőanyag hiánya miatt. A magyar nép elvárja a külföld és elsősorban a külföldi magyarság segitségét. Azonban, szerintem az egyéni jótékonykodás most nem elegendő. Tiz és száz pézós adományok ezrekre gyűlje is csak könnyeket szánthatnak fel..’. Itt most nagyarányú segitőakcióra van szükség. Meg kell szervezni sürgősen a Magyarországba irányuló gabona és ipari nyersanyag-szállítást. Búzát, gyapotot, orvosságok előállítására szükséges kémiai alapanyagokat kell összegyűjteni nagy mennyiségben. A mezőgazdaság felélesztésére faj-állatokat kell küldeni. Miután Magyarországnak nincs valutája, árucserét kell lebonyolítani. Erre meg van a lehetőség. Bár ma még nincs rendes hajó- és vasúti forgalom, de ezeket a nagyszabású akciókat meg kell most szervezni, hogy mire megnyílik az ut, már indulhassanak is egymásután a szállítmányok.
