Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-10-01 / 23. szám
SZABAD SZÓ 9 A petrográdi orosz,e ballet volt sztárja az uj Magyarországért Budapesti emlékeiről beszél ¿kaiherina Galántha Anna Pawlowa volt pimaballerinája Az argentínai művészvilágban kitűnő hangzású név: Ekatherina Galantina. Tiz éven át a Teatro Colón prima jallerinája volt ez a renkivüli te netségü művésznő, akit három nemzet is magának vindikál. Ekatherina Galántha Oroszországban születet, Argentina állami színházának volt évekig ünnepelt tagja, de ha megkérdik, melyik nemzethez tartozik, szive szerint magyarnak vallja magát. Buenos Aires legelőkelőbb váró'; részében, az Alvear Palace Hotel tőszomszédságában lévő stúdiójában kerestük fel a művésznőt, aki a “Szabad Sző” olvasói részére készséggel mondja el magyarországi emlékezéseit: — Sokan azt hiszik, hogy csak mű vész-nevem Ekatherina Galántha, amely orosz és magyar motívumokat egyesit, — pedig ez valódi családi nevem. Édes Apám Galánthay Miklós mérnök volt, aki az első világháború előtt került ki Oroszországba vasútépítési munkák vezetésére. A hivatalos kiküldetés évekig tartott és mint fiatal mérnök beleszeretett egy szépséges orosz leányba, akit feleségül vett és vele Oroszországban telepedett le. így én orosz születésű, — de magyar apa leánya vagyok. “— Az 1917-es forradalom idején szüleim Magyarországba költöztek. Édes apám Kaposváron vett gazdasá->;t es ott anyám is elmagyarosodott. “— Én a szentpétervári udvari bal let hires balletmesterénél, Nowikownál kezdtem tánctanulmányaimat. Előbb Djaghilew hires ballettjében táncoltam, majd Anna Pawlov.a világhírű hallétjében léptem bej aki az orosz forradalom kitörése előtt indult tánc csoportjával amerikai miivészkörutra Anna Pawlowa hallétjében felléptem a világ csaknem minden nagy váró. sának színpadán. — Budapesten 1929-ben voltam látogatóban. Szokatlan kemény tél volt. Felejthetetlen szép napokat töltöttem a Dunaparton, a gyönyörű, romantikus Budán. A Nemzeti Szinház előtt összevásároltam a matyóruhás parasztasz szonyok csodaszép kézihimzésü készítményeit és esténként élveztem a magyar zenét. — A Dunántúl, Kaposváron otthon voltam. Ott ismertem meg a magyar népi művészetet igazában. Résztvettem parasztlakodalmakon, és a parasztlányoktól és legényektől tanultam meg azokat a magyar táncokat, amelyekkel később a világ legelőkelőbb szin. padain nagy sikert arattam. — Sok magyar zenemüvet gyűjtöttem össze és apám minden buenos airesi látogatása alkalmával tokaji bor mellett magyar kottákat hozott ajándékba. Gyűjteményem legértékesebb darabjai Bartók és Kodály szerzeményei, köztük különösen Kodály “Galántai tánca’’, amely apám szülőföldjének nép zenéjét örökíti meg. # A stúdió előszobájának üvegszek rényében őrzi Ekatherina Galántha, Anna Pawlowa egy rózsaszín selyem tánc-cipőjét, amely a nagy müvészj nö halála után Pawlowa férje küldött emlékbe. Ott van a petrográdi ‘ ‘ Teatro Matiszky’’ ballerinajának, Olga Spes. sivának egy ballet-rhája is. A könyvszekrény telve angol, orosz, spanyol táncművészeti könyvekkel. A stúdióban az argentínai társaság szép leányaiból alakított “Galántha- Ballett’’ egy magyar lakodalom tán cait gyakorolja. Marika szerepében a művésznő maga lép fel. A szünetben örömmel újságolja a művésznő: — A múlt héten örömhirt kaptam Budapestről. Fivérem irta, hogy szerencsésen túlélte családjával együtt az ostromot és most uj eletet kezdenek. Élelmiszert és ruhát kért, mert Magyarországon most leírhatatlan nagy az Ínség. .. Most boldogan küldöm haza a szeretetcsomagokat. De szeretnék sok ruhát, élelmiszert, orvosságot küldeni, sok szegény magyar gyermeknek is. Ezért elhatároztam, hogy a legközelebbi ballet.elöadás egész bevételét a magyarországi árva gyermekek javára juttatom el az argentínai Vörös Kereszt Magyar Női Bizottsága utján. EKATHERINA GALÁNTHA — Remélem, hogy október 29-én a magyar kolónia és a magyar nép bará tai zsúfolásig megtöltik a Teatro Astra nézőterét, hogy karácsonyra sok szá; szegény magyar gyereket örvendeztet hessünk meg meleg ruhával, tápszerrel, életmentő orvossággal. — Viszontlátásra a Teatro Astral, ban!... sz. j.
