Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)

1946-09-01 / 22. szám

SZABAD SZÓ 3 Az uj Magyarországért! Böhm Vilmos stockholmi magyar követ üzenete Argentina magyarjaihoz Most indult útnak Buenos Aires kikötőjéből az első nagy élelmiszer, és ruba szállítmány Magyarországba. 82 hatalmas Jártában 200.000 pép értéíkü szexetetado­­mányt visz a svéd hajó Göteburgba, ahonnan a magyar köztársaság stockholmi követe Irányítja a szállítmányt Budapestre. Ebből az alkalomból Böhm Vilmos stockholmi magyar követ a következő levelet intézte Dr. Székely Józsefhez, a “Szabad Sző’’ főszerkesztőjéhez: LÉGATION DE IIONGRIE Stockholm, 1946. augusztus 31. Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! Nagy örömmel olvastam a “Szabad Szó”-ban a Lukács Dezsö­­szeretetadomány akciójának különböző fázisairól szóló hiradását. Meghatottan látom, hogy az önök akciójának milyen nagy a sikere és örömmel vettem azt a híradást, hogy kb. húszezer kilogrammos kül­demény már útban van' Magyarország felé, Engedje meg Szerkesztő ur, hogy ezen az utón köszönjem meg Lukács Dezső urnák, Önnek és valamennyi az akcióban résztvevő honfi­társunknak azt az áldozatkészségét és lelkesedését, amellyel a segély­akció problémáját gyors ütemben, a legügyesebb módon megoldották. Euton értesítem Önöket arról, hogy az augusztus 1.-én beve­zetett magyar pénz stabilizációja az egész világ előtt elismert sikerrel járt. A magyar forint ma olyan biztos valuta, mint akár a dollár, akár az angol font, vagy akár az argentínai pesó. De a valuta stabi­lizációjának sikere sajnos nem oldotta meg azt az áruhiányt, amely Magyarországon uralkodik. Huszonhat és fél évi emigráció után négy hónapig tartózkodtam Magyarországon. A saját szememmel láttam, hogy a gonosztevők mit cselekedtek hazánkban. Elvitték a kórházak összes műszereit, berendezéseit, lepedőit, ruhaneműit. A gyermekkór­házakban nincsenek pelenkák, nincsenek szoptatós üvegek és mér­legek. A gyermekeknek nem tudnak elég tejet adni, mert a nyilasok elrabolták a magyar állatállomány több mint 60 %-át. De nemcsak a közintézményeket rabolták ki. Alig van Magyar­­országon család, amelynek ruháit és cipőit, egyéb készleteit a gonosz­tevők el ne rabolták volna és annak ellenére a magyar parasztok, a magyar munkások, a magyar értelmiség a felszabadulás óta, éhesen, rongyosan, ruha és cipő nélkül küzdve dolgozik az ország újjáépítésén. A bányákba leszálltak a munkások cipő nélkül és duplájára emelték a bányaüzemek produkcióját. A gyárakban óriás — nagy munka folyik. A magyar mezőgaz­daság csodát müveit: húszmillió métermázsa gabonát termelt a fel­­szabadulás utáni első esztendőben. Hogy ezt a munkát folytatni le­hessen, szükség van még 1-2 esztendei külföldi segítségre. Kérve-kérem önöket, segitsenek a magyar dolgozókon. Küldjenek ruhát, cipőt, élelmiszert. A gyermekek részére pelenkákat, szoptatós üvegeket, mindent ami segíthet a dolgozók helyzetén. Ismerem a magyar népet. A magyar nép nem koldus nép: vissza fogja fizetni erkölcsiekben s anyagiakban azt a segítséget, amelyet külföldről kapott. Vissza fogja fizetni rövid idő után az ország újjáépítésével párhuzamosan. Már most is büszkén tekinthet vissza a magyar nép másfél esztendei teljesítményére: A gyárak 70-75 %-át termelik a béketermelésnek, hasonló a helyzet a mezőgazdaságban és a szoci­ális és gazdasági élet minden terén. Ne engedjék meg, hogy félre­vezessék Önöket a régi regime gonosztevői, akik nem elégszenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom